Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-83
861, À nemzetgyűlés 83/ülése 1946. neki juttatott földön csak úgy tud megélni, úgy tud boldogulni, ka a földet szereti, azt szeretettel munkálja,, ha szeretettei végzi ^a termelés nehéz munkáját- Mindazokat, akik ezt a földszeretelet nem ismerik, ez az édes magyar föxd úgy is ki fogja magából dobni még abban / az esetben is, ha erre a törvény nem biztosított volna rende íkezeseket. Ez a javaslat az egész eddigi földosztás befejezését akarja elérni, a földosztó szerveknek, bizottságoknak megszüntetését célozza, azért, hogy most már tény.eg^ bekövetkezzék a nyugalmi állapot. Nagy általánosságban nincs szükség., 'tovább ^á földosztó jbizottságokra, nincs pedig azértr mert egyes helyekről még maris hall az ember olyan panaszokat, hogy a földosztó bizottságok baráti alapon még« mindig cserélgetik a birtokokat. (Ugy van a $za-~ badságpárt soraiban.) és ha jobb birtok van valakinek a kezén és- az i'LetŐt személy, szerint nem szeretik, akkor még ma is hajtanak végre birtokcseréket. Ezeknek véget kell vetni, mért a kisbirtokosok mindaddig nem lesznek megnyugodva, m'ndaddig nem végezhetik nyugodtan munkájukat, amig a törvény ereje nem biztosítja részükre a nyugalmi állapotot. (Helyeslés a szabadságpárton.) T. Nemzetgyűlés!' A községj földigénylő bizottság, valamint à földbirtókrendező tanács hatásköre a földhivatalokra fog átszállni Szakszerűség szempontjából tehát szakemberek kezébe kerülnek azok az ügyek, amelyek még nincsenek tisztázva s amelyeket még majd a törvény keretein belül kell mgegoldani, tisztázni. Az Országos Földbirtókrendező Tanács továbbra is fennmarad, mert a Tanácsra elvi szempontból, az elvi kérdések megvitatásánál, megtárgyalásánál , vagy' fontosabb kérdések eldöntésénél szükség van. Igen fontos intézkedést tartalmaz a javaslatnak, az a részei, ameN a további juttatásoknál, amelyek még a törvény keretében lehetségessé válnak, : az új földhözjuttatották szövetségét és a Nemzeti Bizottságok javaslatát is figyelembe veszi. Nagyon 'fontos rendelkezése at javaslatnak az is, hogy a földmíves-tanács és az új földbirtokosok szövetsége veszi át a földhözjuttatott ak védelmét, amely feladatot eddig a fö.db.rtokrendező bizottságok láttak el. Sokkal szakszerűbben, sokkal eredményesebben tudják megvédeni azV új f öldhöz juttató ttak érdekét, ak.ket eddig — el kell ismernünk — sók esetben igyekeztek kimozdítani földjeikből, különféle okokat hoztak fel, talán a prókátorok hozzánemértésének, vagy rosszakaratának is része lehetett benne, sok esetben pedig a régi tulajdonos vagyonféltése is szerepet játszott abban, hogy igyekeztek az új földhözjuttatottakat a paragrafusok közt megbújó nem mindig igaz út felhasználásával kiemelni birtoka, kbóx. Ez a rendelkezés, amely a földmíves tanácsot és az új földhözjuttatottak szövetséget ruházza fel a védelemmel, biztosítékot igyekszik nyújtani arra, hogy ezeknekV a földhöz" juttatottaknak érdekei jobban meg legyenek védve.' T. Nemzetgyűlés! Még egy fontos rendelkezés van a javaslatban, amely szerint az Or-' szagos Földbirtókrendező Tanács dönt a meg nem munkált vagy az illetéktelen kezekbe jutott földeknek az alaprendelet 24., illetőleg 54- §-&. álapján való elvétele vagy ugyanezen évi december hó 18-án, szerdán. 862 az alapon az igénylésből való kizárás felett 11 Nagyon* fontos, hogy azokat a födhözjuttatottakat, akik tnegjnunkálják a földet, birtokban tartsuk'és segítsük, de nagyon^ fontos az is, hogy azoktól, akik hanyagságból vagy nemtörődömségből nem munkálják meg a földet, akik neun törődnek az ország egyetemes érdekeivel és a termelés biztosításával, vegyük el a földet, mert á föld nem arra való, hogy parlagon heverjen," vagy gazt teremjen, hanem a földre azért vaji szükség hogy az ország la 1 kosságának ellátását minél jobban biztosítsa. T. Nemzetgyűlés! A Földbirtokrendező /Alap vagyona felejt is az Országos Földibirtokrendező Tanács Rendelkezik. Itt szeretnék kitérni az alaprendelet 12. §-ára, amely lehetőséget adott arra, hogy ha nem volt elég, birtok egy község, határában a földigénylők kielégítésére, olyan birtokból' i&^lehessen venni földet, amely máskülönben nem" eshete! t volna megváltás alá. Ebben a tekintetben talán/ kissé túlzott intézkedések történtek, mert a gyakorlati példák, azt mutatják, hogy igen erősen sújtottak olyan földhözragadt magyar kis parasztbirtokosokat, akiknek 'ÍJirtokat az /alaprendelet szerint nem lehetett volna elvenni; nevezetesen az 1946 : IX. ; tc. 'szerint az 50 holdon,felüli földeket is el lehetett venni és azok. akiktől ezenV az alapon elvettek földet, nem kaptak vissza 50 holdat birtokukból. Na-' gypn fontos lenne, hogy minden erőnkkel biztosítsuk azt ,a lehetőséget, hogy az ilye.: megyál'tást szenvedettek visszakaplak birtokukat,, vágy birtokuk helyett csere útján más birtokot kapjanak. Van a?;ntán egy másik szakasz, àmely a löldmívélésügyi minisztériumnak lehetőséget ad arra, hogy ha valamelyik kárt/ szenvedettnek nem lehet cserebirtokót adini. a csereb^rtok hel7/ett : káriérítcsképpen készpénzben lehessen, az ejvett 'földet kifizetni. Nagyon szeretném., hogy ilyen esetekben, amikor nem lehet cserebirtokot juttatni a kisbirtokosoknak, minél előbb megkaphassák az őket i megillető járandóságot, amire az említett rendelkezés lehetőséget nyújt. \ Nagyon fontos az á rendelkezés is, amely lehetőséget, hogy úgy mondjam, szabadságot ad az ingatlanszerzésre, lehetőséget nyújt arra, hogy a- magyar parasztság ne idegenkedjéK, ne féljen a tőkegyűjtéstől, né féljen áltól,, hogy ha szorgalmával, becsü\etes munkájával gyarapítja vagyonát, esetleg megint arra a sorsra jut, hogy bizonyos rendelkezésekkel ismét 'ki "íehet húzni lába alól a talajt. , Nagyon fontos a jogorvoslati határidőre vonatkozó rendelkezés, amely szerint azok & birtokosok, • akik 'kifogásolják birtokaik elvételéi 30 napi határidőn belül terjeszthetik be panaszaikat. ^ . Az alaprendelet '39. §-a a kártalanítással foglalkozik. Bár az előbb említett kívánságaink fennállanak, feltétlenül figyelembe kell vennünk azt, hogy mekkora a teherbíróképessége a földalapnak és milyen a teherbírótképessége a magyar államnak., Az l alaprendelet szerint a kulturális célvágyonokat felül lehetett vizsgálni és ha a bizottságok úgy látták, hogy a célvagyont meg kell tarlani, igyekeztek Uyen értele 1 niben intézkedni. A célvagyonok felülvizsgálatára létesített bizottság további működésére még 60 napi határidőt ad a javaslat. Bízunk abban, hogy ez
