Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-83
863 A nemzetgyűlés 83. ülése 1946. a határida feltétlenül elegendő lesz arra, hogy - a kulturális célt szolgáló vagyonokról intézkedés történjék. ; T. Nemzetgyűlés! Ezt a törvényjavaslatot egészében véve 1 nemcsak a saját nevemben, hanem pártom nevében is à legmelegebben üdvözlöm. Üdvözlöm pedig azért, mert — amiirt már bevezetőmben is mondottam — a nyugalmi helyzetet igyekszik, ebben a kérdésben r* megtere'mteni és csak a jóakaraton fog múlni a végrehajtás során, hogy ebből a törvényből -* mind a fö.dhözjutatottakra, inind az x egész i„ magyar nemzetgazdaságra és a mezőgazdasági termelésre áldás és nyugalom fakadjon. A törvényjavaslatot általánosságban pártom nevében elfogadom. (Taps a koalíciós pártok soraiban.) , Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli _ Futó József jegyző: Kállai Gyula! Kállai Gyula (kp): T. Nemzetgyűlés ! Az a törvényjavaslat, amèly a földreform befejezése érdekében szükséges egye's rendelkezésekről most a nemzetgyűlés elé került, rendkívül nagyjelentőségű. Rendkívül nagyjelentőségű mindenekelőtt azért, melt a földreformért folyó ezeréves, nagy per , be'f e jezo a'ktusa, az 1945-ös földreform történelmi müvének betetőzése. , t Azt hiszem, nem túlzok, ha megállapítom, hogy ez a törvényjavaslat jelentőségét és hatását tekintve vetekszik a 600-as alaprendelettel, mert hasztalan zúzta volna szét a magyar nép a nagybirtokrendszert, ha most, nem volna erejp a nagybirtokrendszer romjain kialakult egészséges kisbirtokrendszert megvédeni és a földreform végére pontot tenni. A múlt rosszemlékű földreformjait nemcsak az különböztette meg a mostanitól, hogy méreteit tekintve még sem közelítették az 1945. évit, hanem az is, hogy*az elkezdett földreformkísérlete'ket nem tudták, de nem is akarták a hivatali szervek befejezni. A* múlt reakciós urai, akik egy-egy történelmi/ he'lyzet kényszerhatása alatt időnként' a földreform eszközéhez nyúltak, mindig azzal a hátsó gondolattal engedelmeskedtek^ a" tömegek követe-, léseinek, hogy a földreformot úgysem fogják befejezni s ez lehetőséget nyújv -arra, hogy hosszabb-rövidebb idő alatt az ,u<tolsó talpalatnyi földet is kihúzzák a juttatottak lába alól. i"• ', ' Az 1945-ös földreform az első ' a magyar parasztság történetében, ahol a paraszti tömeg kisemmizésének ez a vérlázító színjátéka nem ismétlődhetik meg. A nagybirtokrendszert az 1945. év tavaszáii számolóik fel s 1946 decem., bérében, tehát jó másfél esztendő alatt be is 'fejezzük Magyarország legnagyobb agrárpolitikai müvét. Ezzel az új honfoglalásnak nevezett földreform befejeződik. A napirenden levő törvényjavaslat központi kérdése a-földigénylő bizottságok feloszlatása. A törvényjavaslat nagyon helyesen abból indul ki, hogy a földreform megindítása óta ; eltelt másfél éve 1 t meghaladó idő alatt a népi szervek feladatukat elvégezték. A nagybirtokrendszer felszámolása és a földesúri birtokoknak parasztkézre adása megtörtént, a magyar parasztság a néki egyénileg juttatott kisbirtokán gazdálkodik. •;'. A még megoldásra váró >• feladat, ahogy az indokolás mondja, á kiosztott ingatlanok-műszaki felmérése, telekkönyvezése és . a földbirtokre' l formmal kapcsolatos m évi december hó 18-án, szerdán. * 864 pénzügyi kérdelek rendezése viszont már nem tartozik a földigénylő bizottságok feladatkörébe. '• t Az általános-okon túl, hogy a földigénylő bizottságok -befejezték hivatásukat, a földigénylő bizottságok feloszlatásának van egy | külön mai, rendkívül súlyos oka is. Ez pçdig • az, hogy a nép ellenségei sok helyen a nép érdekei ellen használják fel à földigénylő, bizottságokat'. A reakció a földreform^ során előfordult kisebb-nagyobb hibákat kihasználva, az u.óbbi időben egyre-másra alakíttatta át a földigénylő bizottságokat s ami még súlyo- , sabb, újabb és újabj> földosztásra inspirálta őket. Ma már tudunk helyeikről, ahol a földigénylő bizottságokat háromszor-négyszer is ujjaalakították és mindegyik földigénylő- bizottság a föld új felosztásának igényével lépett fel. Eredeti' történelmi hivatásuk bef e'jezése után tehát a földigénylő bizottságok sok helyen eszközök lettek a. reakció kezében a földreform, a nép és a de ihokrácia-'ellen. lázért köve .énük mi, kommunistáik, pártunk politikai bizottságának- határozata alapján már a múlt hónapban a faóisi földigénylő bizottságok feloszlatását. (Egy hang a szabadság? pártom Már korábban is lehe'tett volna!) ^ _Amil£or ez a kertes turvenyjavasiat for-' w májában a nemzetgyűlés elé kerül és- néhány óra múlva a nemzetgyűlés a föidigénylő bizottságok feloszlatását törvényerőre emeli, törvényhozói köteleségünk, hogy a 'földigénylő bizottságok hervadhatatlan értékű munkájáról külön megemlékezzünk. Kétségtelen, nogy a" j felszabadító Vörös Hadsereg a földreform nagy-. szabású munkájának elvégzésére csak a lehetőséget adia, meg, a munkát magát, à nagybirtokrendszer, szétzúzását, nekünk magunknak kellett elvégeznünk. Es itt a döntő kérdés az volt: ki végezze el ezt a- munkát, a nép vagy az államhatalmi, .szervek. $zere-:icséje a magyar demokráciának, hogy a magyar nép tudatában volt annak, hogy a földreformot vágy ő hajtja végre, vagy másoknak engedi át ezt a szerepet, ez esetben azonban ismételten lemondhat ősi történelmi jussának, a föiduek megszerzé•fcléről* , ,. ; • A nemzeti bizottságok mellett a földigénylő bizottságok voltak a magyar nép legátfogóbb népi szervei, amelyek a magyar/lemokrácia m.ndmáig legnagyobb művét, a/ földrefornTot végrehajtották. A föidigénylő bizottságok megalakulása és munkája nélkül, az 1,945-ös földreform is elvétéit volna, a nép. gyors és haiározott cselekvése né.kül "hosszú és véres tusakodás kezdődött voloa .a fö.d megszerzé; sóért. A négy és félmillió hold úri és egyházi birtok véráldozat nélküli gyors meghódításáért az elismerés és a' köszönet az országVháromôzer föidigénylő bizottságát illeti: ' Nekik köszötíhetö az is, hogy a föld az állandó támadások e Jenére szilárdan megmaradt a hatszázötvenezer ; új birtokos kezén s még abban is oroszlánrészük van, hogy ma» már eljutottunk a földreform "befejezéséhez. Az 1920-as, méreteibein sokkal jelentéktelenebb Nagyatádi-féle v földreformot a hivatali szervek esry évtizedig hajtották végre, az 1945-ös földreformot a néptömegek cselekvő részvétele következtében másfél. év multán demokráciánk legbeíejezettebb művének tekinthetjük. A fö'digénylő bizottságok kitűnő munkájának tulajdonítható í az is, hogy a kiosztott (
