Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-68

75 A nemzetgyűlés 68. ülése 1916. ber 15-rte Ígérték, de mind a mai napig nem adták ki. ' En ezért arra kérem az igazságügyminisz­ter urat — a távollevő igazságügyminiszter urat, akitől majd Írásban talán az amnesztia­rendelet megjelenése után kapom meg a vá­laszt — hogy őszintén és komolyan válaszol­jon arra, mikor akarja kiadni ezt a rendeletet és mik lesznek ennek a feltételei. Nevezete­sen nyugtasson meg minket, nemcsak a^ nem­zetgyűlés tagjait, hanem a nemzet közvélenié­miyiélti is arról, hogy az a foltozási, tákolási munka, amuely — úgylátsziik — február óta az igazságügymiiniisztériumban folyik e körül az aimnesztiarendelet körül, nem olyan ered­ményt fog hozni, mint például belügyi vonat­kozásiban az amnesztiarendelet az internál­takra vonatkozóan. Ott ugyanis megjelent egy generális mondat, hogy: amnesztiában fognak részesülni az internáltak, kivéve a következő­ket... és a kivételek azután olyan szép szám­ban voltak meghatározva, hogy mint a lapok­ban megjelent kimutatás mondja, lefolytat­ták ezt az amnesztiás reviziós eljárást és az internáltak mintegy kétharmadát elbocsátot­ták, de egyharmadrészük még most is inter­nálva maradt. T. Nemzetgyűlés! En az elmúlt Hortlhy­rezsim és annak utolsó kormányai alatt élén­ken figyeltem ezt a német mintára lekopiro­zott internálási eljárást itt Magyarországon. Ezek a főleg zsidóüldlöző kormányok alaposan gyakorolták is ezt a diszkrecionális jogukat. Ellenben ők mit tettek? Hat hónapra szabtak az linternálásniak első turnusát, hat hónap után az internáltaknak nagyobb részét^ elbo­csátották, csak egy kisebb részét tartották to­vább is ott és további hat hónapra meghosz­szabbították ezek internálását, de tizenkét hó­nap, vagyis •egy év után legnagyobb részüket. majdnem mindenkit elbocsátottak az interná­lásból. Nálunk több mint másfél év óta ülnek az internáltak és mint az említett kimutatás mutatja, az internáltak több mint egyharmad része fogva maradt. Nem szeretném, ha a jogi bűntettesekre vonatkozó amnesztiánál is megint ugyani ilyen generális intézkedés történnék, hogy a két évig — ilyeneket beszélnek — jogerősen elitéltekre vonatkozóan amnesztiát ad a kor­mány, de megint olyan kivételezések jönnek, hogy ismét egy »nesze semmi» 'fogd meg jól« következik. Ma ez az ország küpolitikailag és gazdaságilag borzasztó helyzetben van. A pá­risi dlöntések súlyos gadasági terheket róttak reánk, amelyeknek egy részéit, mint a 300 millió dolláros jóvátételt, ez a kormány a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül é& a párisi döntés előtt saját maga elvállalta, a többit pedig azután a kormány megkérdezése nél­kül a vállunkra rakta a párisi békekonferen­cia. Ilyen irtózatos gazdasági .terheket csak egy megbékült országban, az összes magyar állampolgárok, nemzettestvéreink összefogásá­val» szorgalmas munkával fogunk tudni ki­izaadni. (Ügy van! Ügy van! Twps n szabad­ságpárt soraiban.) Ennek a megbékülésnek el kell egyszer jönnie. (Mozgás és eUenmondások a szociál­demokratapárt soraibam.) Neim a vallásfeleke­zetektől iéte nem a papi szószékekről várjuk, ha" netm innen a nemzetgyűlés házából kell el­hangzania annak, hogy igenis kezdődjék el a, megbékülés, nem a háborús gonosztevőkkel szemben — amint hangoztattam — hanem évi október hó 23-án, szerdán. 76 azokkal a kisemberekkel szemben, akikkel már nem kell megtöltve tartani a börtönöket, ha­-nem engedjük haza őket aiz építőmuaikára. (Egy hang a szociáldemokratapárt soraiból: Túlságosan sokan vannak azok a »testvérek«!) Arra is néhány megnyugtató mondatot kérnék az igazságügyminiszter úrtól, hogy cáfolja meg azokat a szállongó híreket, hogy az igazságügyminisztériuiaban azért húzódik el a már februárban elkészült amnesztiarende­letnek ez a — monidíoim — foltozó munkája, mert állítólag — én nem «»hiszem, de a cáfolatot a miniszter úrtól várom — olyan kivételezé­sek .íönnek a generális amnesiítiarendelkezés alól, hogy többek között amnesztiában fognak részesülni a rendőrségnek azok az elvetemült tagjai, akik magyar állampolgárokat ütöttek. vertek, sőt halálra botoztak. Ez ellen tiltako­zunk! Mi nem ezek részére kérjük és várjuk a nemzet megbékélése szempontjából és céljá­ból az amnesztiát. Ezek oda tartoznak a lakat alá, ezeket szigorúan meg kell büntetni, {ügy van! XJgy van! a szabadságpárt sorai­ban.) tnaim pedig besuszterolni őket az ami 7 nesztiarendeletbe. (Éljenzés és taps u szabad­ságpárt soraiban.) Elnök: A képviselő úr interpellációját a nemzetgyűlés kiiadja az igazjságü<gyminiszter úrnak. Következik Nagy Vince képviselő úr in­terpellációja az igaziságügyminiszter és mi­niszterelnök ^urakhoz a r népbírósági rendszer likvidálása és az igaziságügyminiszter maga­tartása tárgyában, a NOT-tal szemben. Ké­rem a jegyző urat. szíveskedjék az interpel­láció szövegét felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »1. Igaz-e, hogy az igazságügyminiszter úr néhány nap előtt olyan beiszédet tartott a NOT teljes ülésén az összes bírák, népfőügyé­szek és az egész segédhivatali tisztviselői kar és altisztek jelenlétében, amelyben meglec­kéztette ennek a legfelsőbb bírói karnak a bí­rált, hogy túlságosan enyhén Ítélkeznek, szi-, gorúbb Ítélkezést követelt tőlük és ezzel a 'bírói függetlenséget súlyosan megsértette'? 2. Igaz-e, hogy az igazságügyminiszter úr a NOT élére egy olyan fiatalembert akar ki­nevezni, aki az igazságügyminisztériumban többrendbeli szabálytalan cselekedetével és botrányt okozó magatartásával kompromit­tálta magát és a miniszter úr éles dorgálását is kiváltotta? 3. Mi a véleménye a miniszterelnök úrnak az igazságügyminiszter úr előbbi két kérdés­ben leírt magatartásáról? Helyesli-e azokat, vagy ha nem, hajlandó-e az igazságügyminisz­ter urat a tervezett és a demokratikus magyar bíráskodást kompromittáló kinevezés elejté­sére bírni és hajlandó-e a bírói függetlenséget mindenkivel, imég az igazságügyminiszter úr­ral szemben is megvédeni 1« Elnök: A képviselő urait illeti a s'zó. Nagy Vince (msz): T. Nemzetgyűlés! A Népbíróságok Országos Tanácsának tagjait a demolkiraitikus pártok delegálják és eme jelölés alapján az igiazságügyonánisater^ úr nevezi ki éppúgy, mint az alsófokú népbíróságok tagjait, A különbség .csak az, hogy az alsófoikú népbí­róságok tagjainál nem kívántatik meg a jogi kvalifikáció, míg a Népbíróságok OriSzágos' Tanácsának tagjai mind ügyvédi vagy bírói vizsgás bíróvisellt vagy ügyvédséget betölltiött emberek. Ha a népbíróság, mind az alsófokú,

Next

/
Thumbnails
Contents