Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-68

75 A nemzetgyűlés 68. ülése 1916. ber 15-rte Ígérték, de mind a mai napig nem adták ki. ' En ezért arra kérem az igazságügyminiszter urat — a távollevő igazságügyminiszter urat, akitől majd Írásban talán az amnesztiarendelet megjelenése után kapom meg a választ — hogy őszintén és komolyan válaszoljon arra, mikor akarja kiadni ezt a rendeletet és mik lesznek ennek a feltételei. Nevezetesen nyugtasson meg minket, nemcsak a^ nemzetgyűlés tagjait, hanem a nemzet közvéleniémiyiélti is arról, hogy az a foltozási, tákolási munka, amuely — úgylátsziik — február óta az igazságügymiiniisztériumban folyik e körül az aimnesztiarendelet körül, nem olyan eredményt fog hozni, mint például belügyi vonatkozásiban az amnesztiarendelet az internáltakra vonatkozóan. Ott ugyanis megjelent egy generális mondat, hogy: amnesztiában fognak részesülni az internáltak, kivéve a következőket... és a kivételek azután olyan szép számban voltak meghatározva, hogy mint a lapokban megjelent kimutatás mondja, lefolytatták ezt az amnesztiás reviziós eljárást és az internáltak mintegy kétharmadát elbocsátották, de egyharmadrészük még most is internálva maradt. T. Nemzetgyűlés! En az elmúlt Hortlhyrezsim és annak utolsó kormányai alatt élénken figyeltem ezt a német mintára lekopirozott internálási eljárást itt Magyarországon. Ezek a főleg zsidóüldlöző kormányok alaposan gyakorolták is ezt a diszkrecionális jogukat. Ellenben ők mit tettek? Hat hónapra szabtak az linternálásniak első turnusát, hat hónap után az internáltaknak nagyobb részét^ elbocsátották, csak egy kisebb részét tartották tovább is ott és további hat hónapra meghoszszabbították ezek internálását, de tizenkét hónap, vagyis •egy év után legnagyobb részüket. majdnem mindenkit elbocsátottak az internálásból. Nálunk több mint másfél év óta ülnek az internáltak és mint az említett kimutatás mutatja, az internáltak több mint egyharmad része fogva maradt. Nem szeretném, ha a jogi bűntettesekre vonatkozó amnesztiánál is megint ugyani ilyen generális intézkedés történnék, hogy a két évig — ilyeneket beszélnek — jogerősen elitéltekre vonatkozóan amnesztiát ad a kormány, de megint olyan kivételezések jönnek, hogy ismét egy »nesze semmi» 'fogd meg jól« következik. Ma ez az ország küpolitikailag és gazdaságilag borzasztó helyzetben van. A párisi dlöntések súlyos gadasági terheket róttak reánk, amelyeknek egy részéit, mint a 300 millió dolláros jóvátételt, ez a kormány a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül é& a párisi döntés előtt saját maga elvállalta, a többit pedig azután a kormány megkérdezése nélkül a vállunkra rakta a párisi békekonferencia. Ilyen irtózatos gazdasági .terheket csak egy megbékült országban, az összes magyar állampolgárok, nemzettestvéreink összefogásával» szorgalmas munkával fogunk tudni kiizaadni. (Ügy van! Ügy van! Twps n szabadságpárt soraiban.) Ennek a megbékülésnek el kell egyszer jönnie. (Mozgás és eUenmondások a szociáldemokratapárt soraibam.) Neim a vallásfelekezetektől iéte nem a papi szószékekről várjuk, ha" netm innen a nemzetgyűlés házából kell elhangzania annak, hogy igenis kezdődjék el a, megbékülés, nem a háborús gonosztevőkkel szemben — amint hangoztattam — hanem évi október hó 23-án, szerdán. 76 azokkal a kisemberekkel szemben, akikkel már nem kell megtöltve tartani a börtönöket, ha-nem engedjük haza őket aiz építőmuaikára. (Egy hang a szociáldemokratapárt soraiból: Túlságosan sokan vannak azok a »testvérek«!) Arra is néhány megnyugtató mondatot kérnék az igazságügyminiszter úrtól, hogy cáfolja meg azokat a szállongó híreket, hogy az igazságügyminisztériuiaban azért húzódik el a már februárban elkészült amnesztiarendeletnek ez a — monidíoim — foltozó munkája, mert állítólag — én nem «»hiszem, de a cáfolatot a miniszter úrtól várom — olyan kivételezések .íönnek a generális amnesiítiarendelkezés alól, hogy többek között amnesztiában fognak részesülni a rendőrségnek azok az elvetemült tagjai, akik magyar állampolgárokat ütöttek. vertek, sőt halálra botoztak. Ez ellen tiltakozunk! Mi nem ezek részére kérjük és várjuk a nemzet megbékélése szempontjából és céljából az amnesztiát. Ezek oda tartoznak a lakat alá, ezeket szigorúan meg kell büntetni, {ügy van! XJgy van! a szabadságpárt soraiban.) tnaim pedig besuszterolni őket az ami

7 nesztiarendeletbe. (Éljenzés és taps u szabadságpárt soraiban.) Elnök: A képviselő úr interpellációját a nemzetgyűlés kiiadja az igazjságü<gyminiszter úrnak. Következik Nagy Vince képviselő úr interpellációja az igaziságügyminiszter és miniszterelnök ^urakhoz a

r népbírósági rendszer likvidálása és az igaziságügyminiszter magatartása tárgyában, a NOT-tal szemben. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »1. Igaz-e, hogy az igazságügyminiszter úr néhány nap előtt olyan beiszédet tartott a NOT teljes ülésén az összes bírák, népfőügyészek és az egész segédhivatali tisztviselői kar és altisztek jelenlétében, amelyben megleckéztette ennek a legfelsőbb bírói karnak a bírált, hogy túlságosan enyhén Ítélkeznek, szi-, gorúbb Ítélkezést követelt tőlük és ezzel a 'bírói függetlenséget súlyosan megsértette'? 2. Igaz-e, hogy az igazságügyminiszter úr a NOT élére egy olyan fiatalembert akar kinevezni, aki az igazságügyminisztériumban többrendbeli szabálytalan cselekedetével és botrányt okozó magatartásával kompromittálta magát és a miniszter úr éles dorgálását is kiváltotta? 3. Mi a véleménye a miniszterelnök úrnak az igazságügyminiszter úr előbbi két kérdésben leírt magatartásáról? Helyesli-e azokat, vagy ha nem, hajlandó-e az igazságügyminiszter urat a tervezett és a demokratikus magyar bíráskodást kompromittáló kinevezés elejtésére bírni és hajlandó-e a bírói függetlenséget mindenkivel, imég az igazságügyminiszter úrral szemben is megvédeni 1« Elnök: A képviselő urait illeti a s'zó. Nagy Vince (msz): T. Nemzetgyűlés! A Népbíróságok Országos Tanácsának tagjait a demolkiraitikus pártok delegálják és eme jelölés alapján az igiazságügyonánisater^ úr nevezi ki éppúgy, mint az alsófokú népbíróságok tagjait, A különbség .csak az, hogy az alsófoikú népbíróságok tagjainál nem kívántatik meg a jogi kvalifikáció, míg a Népbíróságok OriSzágos' Tanácsának tagjai mind ügyvédi vagy bírói vizsgás bíróvisellt vagy ügyvédséget betölltiött emberek. Ha a népbíróság, mind az alsófokú,