Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-82
809 Á nemzetgyűlés 82, ülése 1946. kint j ük vagyontalanoknak azokat, akiket a csehszlovák hatóságok vágy orneIkobzó rendielkezései fosztottak meg vagyonuktól. (Helyeslés a Kisgazdapárt oldalán.) Ez a válaszunk tutajomképpen arra a memo randttmira is, amelyet a magyarországi szlovákok egy része kitelepítésük érdekében a kormányhoz intézett.. A kitelepítést nem nálunk, hanem Prágában kell sürgetni, a prágai kormánynál, amely az egyezmény sö^fl^a.tfos megsértésével és a vállalt kötelezettségek figyelmen kívül hagyásávisl a részünkről már engedélyezett szállítmányok felfüggesztésére kénysze' rí tett. bennünket. Mert SJL csatk 'nyilvánvalóan lehetetlen, bogy egv nemzetközi ' stzerződésnéili mi a magunk részéről a szerződésen- túlmenő ftlőzékeinysége-t tanúsítsunk, viszont a másik oil dalon sorozatosam és állandóan megsértsék ezt.a'Z egyezményt, hogy mi, az egyezményt hajtsuk végre, viszont a másik oldaton zavartalanu folyik 1 a magyarok erőszakos deportálása. (Vásáry József- (msz) : Tudtuk előre, hogy ez lésa! Meg is mondtuk!) . , _ Itt szeretnék rámutatni arra, hogy ainnak, ami ma Szlovákiában a magyarokkal történik, van egy súlyos morális vonatkozása, amd túlmegy az egyezmény jelentőségén, de a kettőnk között folyó vitám is. Ea'az Atlanti Chartában és az Egyesült Nemzetek alapokmányában' leV fektetett emberi jogok megtagadása. Ezek az emberi jogok Csehszlovákiát annál inkább kötelezik, mert az Egyesült Nemzetek szervezetének tagja- Azt hiszem,' senki előtt sem vitás, hogy az, ami Szlovákiában manapság a magyarsággal történik, nem nevezhető sem félelemmentes életnek, sem az emberi jogok tisztelietbentartásának. (Taksonyi János (kg): Demokráciának sem!) De nem nevezhető emberiesnek sem. Lehet, hogy a módszerek^ tekintetében azóta történt valami javulás, lehet, hogy ebben ( az izgatott, légkörben, amelytől a nïagyar ujság,író sem tudja magját függetleníteni, talán történt egyes kellően át nemiésült híreknek szenVedelmes túlszínezése, de a jegyzőkönyvek és jelentések egész 'halmaza jgazolja, hogy az egyébként is egyezményellenes_ el.]árasnál az emberiesség elemi követelményeit is számtalanszor figyelmen kívül hagyták. Csehszlovákia a- magyar kisebbség kérdésének megoldására a békekonferencia előtt tett javaslatot és annak hozzájárulását kérte 200.000 magyar kitelepítéséhez. Nyugodtan megállapíthatjuk, bogy ez a javaslat éppen azért nem talált elfogadásra, > mert ellenkezik 1 az ^Atlanti Chartával á? az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett alapelvekkel. r Csehszlovákia saját elhatározásából vitte a kérdést a béke- '• konferencia elé és ahhoz a határozathoz, amelyet ott hoztak, a maga szavazatával m hozzájárult. Ennek, ellenére most ^egyoldalúan, önkényesen akarja elintézni a kérdést, amely elhatározásra semmi néven nevezhető indoka nincs, mert -* hangsúlyozom —• mi a lakosságcsereegyezményt nemcsak hogy hajlandók vagyunk végrehajtani, de ahhoz kifejezetten ragaszkodunk is. A békekonferencia meglehetősen hosszú időt hagyott arra, hogy 'közvetlen' tárgyalások útján egymás között rendezhessük a dolgot..A hosszú terminus ellenére a magyar kormány már november 16 _ án kérte, hogy üljünk le a tárgyalói asztalhoz és á válasz tárgyalás helyett fa deportálás-jellegű kényszerátto1 építés volt. évi december' hó í7-én, kedden. 810 T. Nemzetgyűlési-Mindenki ismeri személyes felfogá soins.r is ebben a kérdésben, tudja, menynyire belevetettem magamat a lakbsságosereegyezmény megkötésébe, mert az volt a biiean, hogy ez az egyezmény elősegíti a két szomszéd ország közötti jóviszony kialakulását, amelyre , j különösen Európának ma.még rendezetlen állapotában az európai béke és nyugalom helyre- ,' állítása szempontjából, de a gazdasági együttműködés, tehát a rombadöntött és megnyomorított Duna-medence gazdasági újjáépítése szempont jábóíl is feltétlenül szükség van. A jelenségek azt mutatják, hogy ez a hittem nem bizonyult'megalapozó ttnak. En mégi'is nem adom fel a' r*nlényt egy pillanatig sem, hogy sikerülni • fog kettőnk között elsősorban a bizalmatlanság, másodsorban a most sajnos kialakult ellenérzés légkörét megszüntetni és a demokrácia és az emberiesség jegyében megoldani a kérdést úgy, hogy valóban őszinte közeledés, "Tuajd jó szomszédság és jóbarátság alakulhasson ki. Amit ina elmondottaim, csupán a helyzet J ismertetése, a tények leszögezése és a magunk további jóakaratú álláspontjainak határozott ; és münden kétséget kizáró • kifejtése, fîizpim benne, hogyha tények ismerete és tárgyilagos megítélése hozzájárul a helyzet tisztázásához és ahhoz, hogy a tárgyalóasztalhoz ülve ne az ellentétekét és a nehézségeket^ növelj ük, hanem a nehézségek elhárításával és az ellentétek letompít ásá val érdemi munkát végezhessünk egyrészt a probléma- megoldása, másrészt a- két szomszédország jóyiszouyának kiépítése érdekében. Boldog volnék, t. N Nemzet;gyűlés, ha a legközelebbi alkalommal már ilyesmiről számol' hNatnék be. {Taqis a nemzetgyűlés mindkét oldalán ) Elnök: Napirend előtti 'felszólalás felől vitának és határozat'hoiziatainiak helye nincs. Erdei Ferenc képviselő úr andnt az alkot- V mányjogi és közjogi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Erdei Ferenc (pp) előadó: Igen ,t. Nemzet- _ gyűlés! A nemzetgyűlési választói névjegyzék helyesbítésének elhalasztásáról szóló törvény javaslattal' kapcsolatiban van szerencsém beterjeszteni a t. Nemzetgyűlésnek • az alkotniányjogi és közjogi bizottság jelentését. Elnök: Az élőadó úr által beadott jelentést,. amelynek kinyonlatása és szétosjztása megtörtént, ákházszabályók 96. §-ában foglalt rendelkezés értelmében nyomban tárgyalás alá vesz" szűk. Ennek megfelelően következik :a nemzetgyűlési választói névjegyzék helyesbítésének elöl akasztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. , Erdei Ferenc előadó urat^.illeti ai szó. Erdei Ferenc (pp) előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottsága tárgyalás alá ( vette a nemzetgyűlési választói névjegyzék helyesbítésének elhalasz-' tusáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a házszabáflyoik 95. §-a .alapján sürgősség kérése mellett terjesztett 'be a belügyminiszter; x A bizottsáís 1 beható tanácskozás utam a törvényjavaslat 1- § ának szövegét a következőkben állapította meg (olvassa): »A nemzetgyűlési választói t névjegyzék helyesbítése (1945: VIII. te. 78..§ (3) bek.) a r törvényhozás további rendelkezéséig elhalasztiatik azzail, hogy ilyen törvényhozási rendelkezés hiányában a helyesbítést az 1947. év folyamán azt idézett törvény rendelkezéseinek megfelelően a /
