Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-68
51 A nemzetgyűlés 68. ülése 1946. évi október hó 23-án, szerdán. 52 Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a halasztásihoz hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztáshoz hozzájárul. Következik Zöld Sándor képviselő úr interpellációja a miniszterelnökhöz. A képviselő úr interpellációjának halasztását kérte. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a halasztáshoz hozzájárulni. (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztáshoz hozzájárult. Következik Kiss Ferenc (félegyházi) képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszterhez az adók egyszerűbbé tétele és a rendeletek idejében való és magyar ember által érthető kiadása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Mi az oka, hogy az annyiszor beígért adóegyszerűsítés nemhogy^ bekövetkezne, hanem még naponta adókivetés történik? Miért van szükség háromnapos bevallási terminusokra? Mit szándékozik a, miniszter úr tenni az adók egyszerűvé tétele érdekében, rendeleteknek, végrehajtási utasításoknak időben és magyar ember által érthető nyelven való kiadása tárgyában?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kiss Ferenc (félegyházi (im|sz) : Igen t. Nemzetgyűlés! Az adófizetés sohasem volt könnyű és népszerű feladat. Hogy nekünk, magyaroknak az adófizetés nem volt népszerű, azt igen könnyen megérthetjük, ha a monarchiával való viszonyunkra gondolunk, mert a magyar nemzet sok vér- és pénzáldozatot adott az osztrák nemzetnek. Hogy a nép boldogulni tudjon, utat építsen, iskolát vagy egyéb középületet, -kórházat építsen, ezt mindenkor pótadókból sajátmagának kell fedeznie. Innen volt az, hogy Magyarországon a múltban legalább 45-féle adó volt és a különböző^ pártok sajtóban, s a képviselőházban állandóan kérték és ostromolták az illetékeseket, hogy az adófizetésben az egyszerűséget, az igazságosságot hozzák be. Azt hittük, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy a felszabadulás után a magyar nemzet régi vágya, az adófizetés egyszerűbbé tétele s v a könnyebb adófizetési mód talán majd valóra válik. Sajnos, a jelek szerint nem, mert napnap után jelennek meg rendeletek a különböző adókról. Néha a változatosság kedvéért — mint a házadóknál — egy esztendőben kétszer is fizeti az adót, az egyikét pénzhen, a másikat pedig természetben, burkoltan. Ilyen például a földadó, az őrlési dézsma- a zsírbes'ziolgáltatás, az olajütők utáni dézsma, a különböző termelői bizottságok gabonában beszedett adója, fogatigénylés, tejbeszolgáltatás és más egyéb, jóvátétel címén természetben beszedett adók. Fizetni kell az egyes közületek által kiivetett adókat. Ilyenek az egyes községek és városok által kivetett úgynevezett . kártalanítási adók, amelyek elég nagy és súlyos tételt jelentenek a városok, illetve az egyes községek lakosságára. Egyes községek különböző kivitelek után kiviteli adókat is szednek. A magyar ember, ha nem is volt előtte népszerű az adófizetés, minden alkalommal '— ahogy ő mondotta — »rendezte kivetett adóját.« Ehhez azonban az szükséges, hogy ő előre tudja azt, hogy tulajdonképpen mikor és mit kell fizetnie. Szükséges ezt tudni a,zért, mert hiszen ő termeivényét egy évben egyszer termeli meg, nagyjószágait pedig, amelyekből rendezni tudná a súlyosabb terhet képező adókai évek hosszú során át neveli. Ha tehát nem tudja előre adójának pontos összegét, kétsége^, hogy a termésnek más célra való elhasználása után miből és hogyan fogja tudni azt rendezni. Ma az adók: fizetése nem könnyű feladat. A nemzeti jövedelemnek körülbelül 75 0;í-át különböző címeken igénybeveszik a termelő oszs tálytól. Éppen azért, mert ez a nagy adófizetés tehertételként jelentkezik, az ország lakosságára szükséges volna, hogy a sokféle adót egyszerűbbé, — áttekinthetőbbé tegye a minisztérium, hogy elmaradjon az a, sok márol-holnapra való adófizetési, bevallási-készítési felhívás; szükséges ^ volna, hogy a rendeletek végrehajtási utasítása, valóban idejében menjen ki a különböző adóhatóságokhoz, hogy azoknak idejük legyen arra, hogy a különböző adókat kivethessék, a feleket értesíthessék és hogy a szabályszerű nyomtatványok kitöltésével valóban ellenőrizhető legyen az. adófizetés pontos és lelkiismeretes betartása. Ez annál is inkább szüikiséges, mert hiszen a 153.010 számú rendelet szerinlb a késedelmes adófizető nagyon súlyos késedelmi kamatot kénytelen fizetni, ami évenként 120 százalékot tesz ki. Az állam tehát, amint lápjuk, nem szégyenlős polgáraival -szemben, mert a késedelmes adófizetővel szemben évi 120 százalékos kamatot számít fel. Pedig a késedelmes fisœltéé soli esetben nem is az adózó saját hibájából következik be- Mondok egy példát. A házadóra vonatkozó 12.410/1945. száram rendelet a.lakások után a lakásadót hozta be. A lakása dót a bérlő és a bérbeadó közösen fizették havonkirat. Sokan azért, hogy megszabaduljanak ettől a havonkinti fizetéstől, az égés« évre befizették a rájuk kivetett adót. Mit luesz Isten? A 8709/1946- számú rendelet 1946 július 31-ével megszünteti a lakásadót és megint- behozza a házadót, de most alapja nincs a házadónak, az 1946. év második felében fizetendő adó alapjául pedig kijelöli az 1939. évi szeptemberi adóalapot, tehát il't is'annak háromszorosát veszi s a különböző lakásoik után a lakók száma szerint különbözőképpen osztályozza. : Ez egész kis tanulmány, úgyhogy egyszerű emberek aligha érthetik meg, hogy mit kell a lakások után szedni. Most azok, akik laikasadojukalb előzőleg egész évre befizették, egyszerűen elvesztették a befizetett összeget. A földadót 1945-ben gabonában szedték be, de csak az 1945. évi félévre^ szólót lehetett elv-zámolini, az 1946 januártól júliusig szóló földadót már nem engedí'ék elszámolni, az 1946 júliusa utáni adót pénzben akarták kivetni, az utói só pillanatba ii azonban terményben számolták el. TWinészeilesen sefm a házadó, sem a földadó kivetése nem volt teljesen kidolgozva, így azután a befizetés, illetve a beszolgáltatás sem ment tökéletesein 1 » különösen nem ment tökéletesen a gabonabeszolgálitatás, mert hiszen a kisebb embereiknek vagy nem termett meg az úgynevezett adógabonájuk, vagy pedig bérbeadás esetén, ha a bérlő a gabona'beszolgáltatásliiai a saját nevére adta le a gabonát akkor ez a bérbeadó gabonában valló elszámolását nehezítette meg, mert hiszen a bérlő által a saját tnevén beadott adógabonái': nehezen lehet már átírni a bérbeadó nevére. 1945-ben sokan adták be gabonában adójukat, azonban ezt, sajnos, tudatlanságból rendesen elszámolni nem tud"
