Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-68

51 A nemzetgyűlés 68. ülése 1946. évi október hó 23-án, szerdán. 52 Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a ha­lasztásihoz hozzájárulni? (Igen!) A nemzet­gyűlés a halasztáshoz hozzájárul. Következik Zöld Sándor képviselő úr inter­pellációja a miniszterelnökhöz. A képviselő úr interpellációjának halasztását kérte. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a halasztáshoz hozzájárulni. (Igen!) A nemzetgyűlés a halasz­táshoz hozzájárult. Következik Kiss Ferenc (félegyházi) kép­viselő úr interpellációja a pénzügyminiszter­hez az adók egyszerűbbé tétele és a rendeletek idejében való és magyar ember által érthető kiadása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Mi az oka, hogy az annyiszor beígért adóegyszerűsítés nemhogy^ bekövetkezne, hanem még naponta adókivetés történik? Miért van szükség háromnapos bevallási terminusokra? Mit szándékozik a, miniszter úr tenni az adók egyszerűvé tétele érdekében, rendeletek­nek, végrehajtási utasításoknak időben és ma­gyar ember által érthető nyelven való kiadása tárgyában?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kiss Ferenc (félegyházi (im|sz) : Igen t. Nem­zetgyűlés! Az adófizetés sohasem volt könnyű és népszerű feladat. Hogy nekünk, magyarok­nak az adófizetés nem volt népszerű, azt igen könnyen megérthetjük, ha a monarchiával való viszonyunkra gondolunk, mert a magyar nem­zet sok vér- és pénzáldozatot adott az osztrák nemzetnek. Hogy a nép boldogulni tudjon, utat építsen, iskolát vagy egyéb középületet, -kór­házat építsen, ezt mindenkor pótadókból saját­magának kell fedeznie. Innen volt az, hogy Magyarországon a múltban legalább 45-féle adó volt és a különböző^ pártok sajtóban, s a képviselőházban állandóan kérték és ostromol­ták az illetékeseket, hogy az adófizetésben az egyszerűséget, az igazságosságot hozzák be. Azt hittük, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy a felszabadulás után a magyar nemzet régi vágya, az adófizetés egyszerűbbé tétele s v a könnyebb adófizetési mód talán majd valóra válik. Sajnos, a jelek szerint nem, mert nap­nap után jelennek meg rendeletek a különböző adókról. Néha a változatosság kedvéért — mint a házadóknál — egy esztendőben kétszer is fizeti az adót, az egyikét pénzhen, a mási­kat pedig természetben, burkoltan. Ilyen pél­dául a földadó, az őrlési dézsma- a zsírbes'ziol­gáltatás, az olajütők utáni dézsma, a külön­böző termelői bizottságok gabonában beszedett adója, fogatigénylés, tejbeszolgáltatás és más egyéb, jóvátétel címén természetben beszedett adók. Fizetni kell az egyes közületek által kii­vetett adókat. Ilyenek az egyes községek és városok által kivetett úgynevezett . kártalaní­tási adók, amelyek elég nagy és súlyos tételt jelentenek a városok, illetve az egyes községek lakosságára. Egyes községek különböző kivite­lek után kiviteli adókat is szednek. A magyar ember, ha nem is volt előtte nép­szerű az adófizetés, minden alkalommal '— ahogy ő mondotta — »rendezte kivetett adóját.« Ehhez azonban az szükséges, hogy ő előre tudja azt, hogy tulajdonképpen mikor és mit kell fizetnie. Szükséges ezt tudni a,zért, mert hiszen ő termeivényét egy évben egyszer ter­meli meg, nagyjószágait pedig, amelyekből rendezni tudná a súlyosabb terhet képező adó­kai évek hosszú során át neveli. Ha tehát nem tudja előre adójának pontos összegét, kétsége^, hogy a termésnek más célra való elhasználása után miből és hogyan fogja tudni azt ren­dezni. Ma az adók: fizetése nem könnyű feladat. A nemzeti jövedelemnek körülbelül 75 0;í-át kü­lönböző címeken igénybeveszik a termelő osz­s tálytól. Éppen azért, mert ez a nagy adófizetés tehertételként jelentkezik, az ország lakossá­gára szükséges volna, hogy a sokféle adót egy­szerűbbé, — áttekinthetőbbé tegye a minisz­térium, hogy elmaradjon az a, sok márol-hol­napra való adófizetési, bevallási-készítési fel­hívás; szükséges ^ volna, hogy a rendeletek végrehajtási utasítása, valóban idejében men­jen ki a különböző adóhatóságokhoz, hogy azoknak idejük legyen arra, hogy a különböző adókat kivethessék, a feleket értesíthessék és hogy a szabályszerű nyomtatványok kitöltésé­vel valóban ellenőrizhető legyen az. adófizetés pontos és lelkiismeretes betartása. Ez annál is inkább szüikiséges, mert hiszen a 153.010 számú rendelet szerinlb a késedelmes adófizető nagyon súlyos késedelmi kamatot kénytelen fizetni, ami évenként 120 százalékot tesz ki. Az állam tehát, amint lápjuk, nem szé­gyenlős polgáraival -szemben, mert a késedel­mes adófizetővel szemben évi 120 százalékos kamatot számít fel. Pedig a késedelmes fisœltéé soli esetben nem is az adózó saját hibájából következik be- Mondok egy példát. A házadóra vonatkozó 12.410/1945. száram rendelet a.lakások után a lakásadót hozta be. A lakása dót a bérlő és a bérbeadó közösen fizették havonkirat. Sokan azért, hogy megszabaduljanak ettől a havon­kinti fizetéstől, az égés« évre befizették a rájuk kivetett adót. Mit luesz Isten? A 8709/1946- számú rendelet 1946 július 31-ével megszünteti a lakás­adót és megint- behozza a házadót, de most alapja nincs a házadónak, az 1946. év második felében fizetendő adó alapjául pedig kijelöli az 1939. évi szeptemberi adóalapot, tehát il't is'­annak háromszorosát veszi s a különböző laká­soik után a lakók száma szerint különbözőkép­pen osztályozza. : Ez egész kis tanulmány, úgy­hogy egyszerű emberek aligha érthetik meg, hogy mit kell a lakások után szedni. Most azok, akik laikasadojukalb előzőleg egész évre befizet­ték, egyszerűen elvesztették a befizetett össze­get. A földadót 1945-ben gabonában szedték be, de csak az 1945. évi félévre^ szólót lehetett el­v-zámolini, az 1946 januártól júliusig szóló föld­adót már nem engedí'ék elszámolni, az 1946 jú­liusa utáni adót pénzben akarták kivetni, az utói só pillanatba ii azonban terményben számol­ták el. TWinészeilesen sefm a házadó, sem a föld­adó kivetése nem volt teljesen kidolgozva, így azután a befizetés, illetve a beszolgáltatás sem ment tökéletesein 1 » különösen nem ment tökéle­tesen a gabonabeszolgálitatás, mert hiszen a ki­sebb embereiknek vagy nem termett meg az úgynevezett adógabonájuk, vagy pedig bérbe­adás esetén, ha a bérlő a gabona'beszolgáltatás­liiai a saját nevére adta le a gabonát akkor ez a bérbeadó gabonában valló elszámolását nehe­zítette meg, mert hiszen a bérlő által a saját tnevén beadott adógabonái': nehezen lehet már átírni a bérbeadó nevére. 1945-ben sokan adták be gabonában adójukat, azonban ezt, sajnos, tudatlanságból rendesen elszámolni nem tud"

Next

/
Thumbnails
Contents