Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-74
425 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi lam, illetőleg: ia Nemzeti Bank (Felkiáliás a faarmmunistapárton: Sayanyu a szőlő!) Még egy. meig sem alakult kisgazdapárti szövetkezetnek adjon kölcsönt... (Folytonos zaj..— Az elnök Gsenget. — Schiffer Pál (szd): Mondja, a # terinielősizövetkezet nem. akart síbolni?) ... miivel 'tudtam, hogy már a megalakulás előtt is autóknai aö-kudott (Felkiáltások a szodá^demokratapárdon: Alkaloida! — Lévay Zoltán (msz): Nem változtat a dolgon a személyeskedés!), hogy infációsi köcsiönt kivan... (Schiffer Pál (szd): De maga segített!) Miben segítettem? (Zaj. — Az elnök csenget.) Azzal, hogy tiltakoztam, hogy ne adják oda a- Hangya vagyonát, mert két esztendőn át, 1945. óta ezt elsősorban én akadály oztatmi iniegT Lehet, hogy ez az uraknak nemi tetszik, de a magyar p&rasizitnak, a magyar falunak tetszeni fog, (Közbeszólás a kisgazdapártról: A minisztériumban is járt, hogy miegakadályozaaí — Vásáry József (ms,z): Ott voltunk mi is akkor!) Hiszen a szövetkezeti tanács annyira ment, hogy nekem megtiltotta, a demokrácia dicsőségére, hogy felmenjek a minisztériumba, informálni a minisztériumot és megmondaini a véleményemet, hogy a szövetkezeti tanácsnak pedig hatalmat ne adjon a kezébe. (Schiffer Pál (szd): Annak ne adjon hatalmat, a külföldre eíboló magyar képviselőknek adjon! — Zaj: — Az elnök csenget. — Justus Pál (szd) közbeszól.) Kedves képviselőtársam, én megváltoztattam a nevetmet. (Schiffer Pál (szd): A meggyőződését, a mentalitását nemi változtatta meg!) Én 1939-ben kértem, hosszas gondolkozás után, a nagyanyám nevét. Az én nagyapám testvére itt fekszük ai bud ti temetőben, (Schiffer Pál (szd): Ez nem érdeke« és nemi ok arra, amit "mond!) Sírkövén olvasható: Beim apó mellett harcolt a) magyar szabadságért. (Justus Pál (szd): Erről maga nem tehet! — Schiffer Pál (szd): Ez a nagyapja érdemié! Annál csúnyább a viselkedése! Viselkedjék hoizzá méltón! — Lévay Zoltán (msz): Magyarosított! Ö legalább miegmaigyarosította, a neYl éit! _ Dénes István (pk): Hagyjuk békében a " fajbiológiát kérem.!) w .. ,,, ,-, Elnök: Schiffer képviselő urat állandó közbeszólása miatt rendreutasítom!. • Némethy Jenő (msz): Engem olyan fiatalok, akik a magyar politikai életben semmi szerepet nem játszottak, akik homo novusok, ne [tanítsanak ki a magyarságra és ne tanítsanak ki arra, hogy mi a tisztesség es mi a becsület. (Taps a szabadságpárton.) Ezt ne tegyék, még Justus se tegye meg. (Taps a szabadságpárton.) Justus képviselő úrnak már megmondom, hogy ahogyan ezelőtt; amikor én a csendőrökkel harcoltam, (Felkiáltások a kommunista és szociáldemokrata párton: r Hon) ő akkor az iskola padján majszolta a tízóraiját, így majszolja most tovább, de ne avatkozzék bele a nagyok dolgába. (Zaj. — Az elnök, csenget. — Felkiáltások a szociáldemokrata párton: Hol?) A gödöllői kerületben történt és amikor Tildy Zoltánt választottuk Mezőkövesden; az utcán és az országúton kísértek a csendőrök. (Zaj. — Jancsecz Imre (szd) : gúnyosan: Nehogy bántsák a választói!) A tényeket elmondtam- Halljuk már most a kritikát. (Lévay Zoltán (msz) : Ne izguljanak.) Mi a kritika 1 ? A kritikát ne én mondjam meg, JhogV ne vádoljöinak meg azzal, hogy kritizálom a demokrácia és a szövetkezetek viszonyát. Kritizálja meg ezt egy olyan fódecember hó 4-én, szerdán. 426 rum, lamelynelk a kompetenciáját, az illetékességét, úgy hiszem, még Schiffer és Justus, képviselőtársam sem fogja kétségbevonni." (Lévay Zoltán (msz): De képesek még azt is 'íkétségbevosnni!) Mert mit mond a magyar szövetkezetekről a Vörös Hadsereg lapja, az Uj Szó? (Halljuk! Halljuk! A szabadságpárton. — Felkiáltás a szociáldemokratáknál: Nem azt, amit ön!) Miután az Uj Szó cikkírója, nagyon helyesen megállapítja, hogy a Horthy-rezsim alatt a szövetkezetek politikai célokat is követtek és politikai érdemek jutalmazol is voltak, (Mónus Illésné (szd): Csak azt tették!) — ez tökéletesen így is volt. Minden Hangya-vezető kormánypárti kortes volt, saját tapasztalatomból tudom, (Zaj a szociáldemokrata párton.) — Megállapítja a lap a következőket is: (olvassa) »A felszabadulás után minden lehetőség megvolt a szövetkezetek kiépítéséhez, sőt Magyarország gazdasági nehézségei parancsolólag megkövetelték a szövetkezeti mozgalom kifejlesztését. Ennek ellenére a magyar szövetkezeti mozgalom még nem lépett a kibontakozás és a. demokratdkus fejlődés útjára.« (Révész Mihály (szd) : Mert az ilyen urak akadályozták! Ez van ezek kö> zött a sorok között!) Ezt ön maga sem hiszi! Ezután a kormányról is megmondja a legszigorúbb, de legtárgyilagosabb kritikát, amellyel én tökéletesen .egyetértek. Ezt mondja: (olvassa): »A magyar pénzügyi tkormányzat ma a pénzügyi élet egyensúlyának felborítása nélkül nem képes a szövetkezetek minden hiteligényét kielégíteni. De a demokratikus szövetkezeitek kiépítésének nem is lehet módja a szünet nélküli állami támogatás, hanem csak az, hogy a magyar nép felismerve az egyesülésben, a közös munkában rejlő lehetőségeket, önkéntes erőfeszítéssel és áldozatvállalással járuljon hozzá a szövetkezeti mozgalom sikeréhez.« Szóról-sizóira igaz, tökéletesen így van: alhil kell kezdenünk, a fundamentumot kell építeni, a fundamentumra kell ráhúzni a ftálakat, azután lehet feltenni a tetőt. Mi azonban mit csináltunk? Mi központokat csináltunk, olyan tagokkal, akik nem is szövetkezetek és minden anyagi alap nélkül. Tehát feltettük a tetőt anélkül, hogy annak támogató oszlopai lettek volna. A további bírálatot sem én mondjam el, mondják el azok az urak, akiknek nevét felszólalásom elején megemlítetteim, mondja el maga az előadó úr is, amit most előadásában nem mondott el. (Zaj.) Sokkall élesebben is meg lehetett volna mondani, mert mit mond a kiáltvány? Megint nem én bírálok, hanem a kiáltvány szóról szóra a következőket mondja. (Olvassa); »Ma már be keli lisimermünk, hogy nemcsak teljesen zsákutcába jutottunk a miaigyar demokrácia legfontosabb területén, . a szövetkezeti életben... A szövetkezeti tanács munkáját a politikai ellentétek megmerevítették. Ez mai álllaipotában már inkább .akadály ozójiai, mint lendítő je a szövetkezeti fejlődésnek ©s útjában áll a gazdasági, illetőleg szövetkezeti demokrácia kifejíllődésének. A szövetkezeti minisztérium, ez a feglfelsőbb szövetkezeti szervezet egy esztendő multán sémi tudott kialakulni. Szerveztünk két szövetkezeti központot a mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek számára, hogy rend és együttműködés legyen a szövetkezeti élet, a termelési és fogyasztási tevékenység terén. Súlyos áldozatokat hoztunk, mégis politikai súrlódások