Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-74
427 A nemzetgyűlés 74. uléGv 1946 évi zavarják állandóan a két központ viszonyát és munkáját. Ma már majdnem az a helyzet, hogy két ellenséges tábor méz egymással farkasszemet a könnyelműen halálírá ítélt legszebb szövetkezeti iszeirvünk, a Hangya végső vonaglása felett.« (Nagy Vince (msz): Könynyeliműen csinálták. — Lévay Zoltán (msz): A tények beszélnek. — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! íme ez volt a .szövetkezetek történelmének egy kis dnterimezzója. Ebből mi következik? .Akik ezt csinálták, Ugyanezek csinálták ezt a törvényjavaslatot is, és ugyanezek fogmaik eluralkodni továbbra is a magyar szövetkezeti életben mindaddig, amíg itt ez a két nagy szövetkezeti központ tovább fog működni. Hogy ez így lesz, ezt az urak eilőre látták és gondoskodtak m róla, hogy így legyen, mert hiszen az összeférhetetlenségig törvényben kimondottak, hogy az igazgatósági tagságok ezeknél a szövetkezeteknél nem összeférhetetlenek. A 25 igazgatósági tag közül az MSzK-náJl 15 képviselő van, a másikban a 29 közül ugyancsak 15 a képviselő. (Zaj. — Justus Pál (szd): A Pénzintézeti Központ igazgatója lehet képviselő, urak? — Lévay Zoltán (msz): Annak nincs tizenöt állása, — Zaj.) 31 Ilyen körülmények között hiába hoztak ide egy szövetkezeti törvényt, amely látszólag alkalmas arra, bogy a magyar szövetkezeti életet megindítsa és a magyar szövetkezeti épületet felépítse. Hiába hozzuk meg ezt a törvényt, ha mi a törvényeket nemi hajtjuk jól végre úgy» ahogy a törvény széMeme azt megköveteli. Nagyon jól tudom. hos p \ a demokrácia ezt a törvény ja vn - afnti ha törvénnyé válik, fel fogja ma.i.! »rati az aktív tételei közé, fel fogja írni éppen úgy, ahogy felírja oda, a f öiídreformot, ahogyan felírta adla a választásokat, a választójogot, felírja oda, ahová felírta a köztársasági törvényt, ahogyan felírta a B-listák megosinálását... (Lévay Zoltán (msz): Az már passzív dl dal.) Azt a sok bajt, amely a B-listával kapcsolatos, odia fogja írni az aktív oldalra. (Schiffer Pál (szd): Ez maguknál hová tartozik? — Zaj. — Az elnök csenget-) Én azonban attól félek, hogy ennek a törvénynek, ha meg is hozzuk, következménye és végrehajtása ugyanaz lesz, mint ami ezekkel a felsoroltakkal történt. (Egy hana a kisgazdapárt soraiban: Mégis meg kell hozni! — Egy hang a szabadságpárt soraiban: De jól!) Mi a szabadságpárt, itt hivatalos ellenzék vagyunk, de ettől eltekintve, jogunk és kötelességünk, hogy a magyar politikai élet minden nyilvánulását, megfigyelve, a felett bírálatot mondjunk. (Ügy van! a szabadságpárt soraiban.) Ezért az aktív tételekre vonatkozólag egy-egy megjegyzést vagyok kénytelem tenni. Én előre jelzem, hogy ami az előbbieknél történt, az fog történni itt is. Ne fűzzünk nagy reményeket ehhez a javaslathoz. Az egyik felszólalásomban megállapítottam, hogy a nemzetgyűlés kapitulált a falusi földigénylő bizottságok előtt, amikor meghoztuk a nemzetgyűlés életében a legkülönösebb törvényt, — nem akarok súlyos jelzőt használni — amikor mi a falusi tanácsok előtt megretiraltunk. Akkor kijelentettem, hogy én, aki a földreformért harcoltam, (Felkiáltások a szociáldemokrataés a kommunistapárt sűraiban: Hol? Hol?) ezzel a földreformmal nem vagyok megelégedve, nem vagyok megelégedve a végrehajtással, mert én minden törvényt abból a szempontból nézek, hogy az mennyit használ a magyar népdecember hó 4-én, szerdán. 428 nek szellemileg, kultúrában és anyagilag, mennyire biztosítja fennmaradásunkat, további életünket a Dunavölgyóben és Kárpátok medencéjében. (Zaj.) Megállapítottam akkor azt is, hogy az, amit a falusi földigénylő bizottságok csináltak, ami a falun történt, amit a baloldali pártok kiküldöttei ott csináltak és a baloldali pártok tovább is inieiáltak, ez nem volt a magyar mezőgazdaság érdeke, az olyan károkat okozott, hogy évtizedeken keresztül alig fogjuk tudni behozni azokat. Lehetett volna ezt jobban és másképpen csinálni. (Justus Pál (szd): Például nem földet osztani!) 'Ami a választójogi törvényt és a tiszta választásokat illeti, — igen, a választások tiszták voltakba választói jog korrektnek mondható. Mit látunk azonban? Arról, ami miatt külföldön^ a legjobban becsülnek benmmket, arról, amire a legutóbb a Times is hivatkozik, hogy Magyarországon szerencsére t'-rata választások voltak és Magyarország ezért a demokrácia és a kultúra oázisa, tehát arról, amiért ezt az ítéletet megkaptuk, — milyen véleménnyel van a választójogról a túloldal? (Egy hang a kommunistapártról: A 1** v rosszabbal!) Rákosi Mátyás már megindította a küzdelmet az új választójogi törvényért és választ ás ok ért s már bejelentette, hogy nekünk is fel kell sorakoznunk a szomszédok demokráciája mellé. (Úgy van! Ügy van! — Taps a szociáldemokratapárton. — Orbán László (kp): Jugoszláv demokráciát!) Szakasits -bejelentette Londonban, hogy majd el fogják venni 150.000 fasiszta választójogát. (Orbán László' (kp): E miatt fáj a szíve! — Zaj.) Hát azzal, amit oly büszkén vallottunk és üdvözöltünk, egy év múlva ide jutottunk, az az eredmény, hogy már másik kell? (Lévay Zoltán (msz): Mert nem sikerült a többség. — Justus Pál (szd) : Hány szavazatot kapott a szabadságpárt?) Hogy a B-listáról beszéljek, a B-lista nem volt más... Elnök: Kérem a képviselő urat, a szövetkezeti törvényjavaslat van napirenden. Ahhoz tessék szólni. Némethy Jenő (misz): A szövetkezeti törvénnyel éppen oda fogunk jutni, mint ahova ezekkel jutottunk. Meghozzuk a szövetkezeti törvényt és be fognak ülni iái szövetkezetek igazgatóságába, elnökségébe a pántboncok és pártkorifeusok, mert erre már megvan a példa, erre már meg is van az engedelem az összeférhetetlenségi törvényben, (Pásztor Imre (szd): A.maga részéről! — Zaj.) A szövetkezeti törvényjavaslat egyes konkrét intézkedéseivel majd a részletes vita folyamán fogok foglalkozni, amikor lesznek majd észrevételeim, lesznek majd módosító indítványaim, amelyek talán alkalmasak lesznek megakadályozni, hogy mindaz, ami előrelátható, a szövetkezeti életben be ne következhessek (Nagy Vince (msz): Legiaiább javítsuk meg! — Lévay Zoltán (msz): A fejbólintó Jánosoknak ez nean tetszik! — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! A javaslatot (Közbekiáltások a szociáldemokratapárt soraiból: Elfogadja? -r- Derültség.) a szabadságpárt nevében ( Justus Pál (szd) : Hány szavazatot kapott a választáson ez a párt? — Zaj.), amely eddig csak parlamenti frakció volt, 1946. november 24-étől azonban komoly politikai tényező (Derültség a munkáspártok soraiban: — Lévay Zoltán (msz): Az nevet, aki utoljára növet!) /