Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

423 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi Egy villamosjegy ára!) Tévedés, inert akkor 22.000 simapengő körülbelül 300 kiló finom lisztnek az ára volt. (Lévay Zoltán (msz): Még egy West-Orient ez, is!) Érdekes, hogy milyen szerepre vállalkozott ez a szövetkezet, (Egy hang a szabadságpárton: Burgonyaszállításra!) mit tűzött ki célul'. Szükségesnek tartom, hogy az alapszabályszerű célokat ismertessem. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt soraiban. — Olvassa): »A célja, bogy részben, vagy egésziben mezőgazdasági célok megvalósítására alakult, vagy ilyeni célokat is szolgáló, már meglévő, vagy jövőben alakítandó tagszövetkezeteknek termelő, értékesítő és beszerzési központja legyenEbből a célból a tagszövetkezétek. mezőgazdasági _ terményeit," tenyósiz-, haszon- és vágóállatait, a mezőgazdasággal kapcsoűatos

1 üzletágai és. üzemei terményeit és áruit értékesítés céljából bizományba vagy -saját számlára átveszi vagy azok forgalmát intézi. A ' mezőgazdasági művelési ágak különböző terményeinek és termékeinek át- vagy feldolgozásához szükséges üzemeket létesít, valamint a tagszövetkezeteket hozzásegíti ilyen üzemek felállításához...« (Nagy Vince (msz) : Háromszáz kiló liszt árából! Vannak varázslók!) és így tovább. Tehát hatalmas nagy célokat tűz maga elé: átveszi aiz összes produktumokat, ezeket bizományban vagy saját számlán értékesíti, gyárakat, üzemeket létesít, ellenőriz (Samu László (kg): Szegény Wünsöhfer kenyér nélkül maradt!)

30 és mindezt úgy, hogy ennek a szövetkezeti. központnak ©gye

tien szövetkezet tagja sincs., (Felkiáltások a szabadságpárton'' Azért központ!) és tőkéje összesen 300 kiló liszt árának megfelelő 22.000 simaoengő. Nem sokkal különb a másik szövetkezeti központ alakulásai. A másik szövetkezeti központ 1946 januárjában alakult anieg. Ez a központ a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja, 119 taggal alakult, majdnem 5000 üzletrésszel és közel 8 millió pengő lejegyzett üzletrésszel. Szövetkezetek is volltak benne. Ennek lett a vezérigazgatója Árokszállási Sándor, aki a legélesebben kelt ki az álszövetkezetek ellen, a legélesebben ostromolta az álszövetkezeteket, aki azután ennek igazgatósága mellett az ÁFOSz vezérigazgatója, a MATEQSz vezérigazgató ja jés még egy hosszú sor szövetkezetnek igazgatója és üzletvezetője. (Egy hang a szabadságpárt soraiból: Milyen párti?) A pártigazolvány színe után ne érdeklődjünk, (Vásáry József (msz): ' Miért?) mert az piros. (Derültség.) És ez az úr, aki ennyire ostorozta az álszö vétkezőteket és az OSZT-t ugródeszkának használta fel, hogy azután a demokráciával teljesen harmóniába, kerüljön, úgy illátsizik az elhagyott javaktól még nemességet is kért, (Derültség a szabadságpárt soraiban.) mert két s-sel és y-inal jegyezte nevét sok-sok nyugtára, amely ezek kapcsán kezébe került. Ezt csak azért mondom el, hogy bemutassam a demokrácia ós a szövetkezetek találkozását. (Mozgás. — Nagy Vince (msz): Ez demokráciái? — Vásáry József (msz): És reakció sok vagyunk,, ha ezt meglátjuk! — Mozgás a kommunistapárt soraiban.) Amikor a két szövetkezet, a két örökös megvolt, készen volt, akkor következett tai jus-sion való osztozkodás. A juss természetesen a Hangya. Meg kellett azonban a törvényes formát is adni ennek a határozatnak, amelyet annakidején a Szövetkezeti Tanács meghozott Ez is december hó 4-én, szerdán. 424 megtörtént. Megtörtént 1946 március 1-én a 3230. számú rendelettel. Ez a törvényerejű rendelet, miután meghatározza, hogy mit kell mezőgazdasági szövetkezetnek és mit kell fogyasztási szövetkezetnek tekinteni, miután az állami tulajdonban lévő összes részjegyeket, részvényeket, üzletrészeket ennek a 11 tagból alakult szövetkezetnek adja át tulajdonjogilag, — tehát az állam tulajdonát — miután megadja az illetékkedvezményt, felosztja a szövetkezeteket^ a Magyar Mezőgazdákat, a Ciroktermelő és Értékesítő Szövetkezetet, a Rizstermelő és Értékesítő Szövetkezetet, a METESZT és még több szövetkezetet átad a Mezőgazdasági Központi Szövetkezetnek és intézkedik a Hangya vagyonának felosztása tekintetében. Megmondja, hogy a Hangya vagyonából mennyit fog kapni az egyik és mennyit a másik központ. (Lévay Zoltán (msz): Az egyik az apa, a másik az anya!) És mindezt a Hangya tagjainak megkérdezése, tudta és beleegyezése nélkül! (Vásáry József (msz): Hát ez a deinoJó-ácia!) iUz az alulról felfelé való szövetkezés! (Közbeszólás a szociáldemokrata párton: Nagyon fáj magának a demokrácia!) A magyar falu teremtette meg a Hangya vagyonát. Akármilyen bűnei is voltak a Hangyának — hogy miijen bűnei voltak, legjobban én tudom, mert a választásokon a Hangyavezetők mindig velem szemben álltak (Egy hang a szociáldemokratapárton: Ez nagy bűn!) — de a Hangya vagyonát hangyaszorgalommal a magyar nép hozta össze. (Ügy van! a szabadságpárton. .— Lévay Zoltán (msz): Ezt már nem lehet letagadni!) Afelett, amit a magyar falu hangyaszorgalommal összehordott, ne rendelkezzék más. Ez a magyar falut illeti, ez a magyar paraszté. (Ügy van! a szabadságpárton. — Vásáry József (msz): Nem ezeké az uraké, akik átvették! — Justus Pál (sad): Ön beszél a magyar falu nevében, képviselő úr? — Vásáry József (msz) : Annyira mint maga! — Justus Pál íszd): Nem sok köze van hozzá! Melyik falu küldte álképviselő urat?) A Hangya nem pusztult még el teljesen. Talán már a circumdederuntot éneklik, de még van időnk; mert annyira óvatos mégis volt a törvény, hogy kimondta, hogy ez év végéig a Hangyát feloszlatni nem szabad. Az előkészítő munkálatok azonban folynak és attól félek, hogy be is fejezik őket, (Szirmai István (kp): Nyugodt lehet, befejezik! — Nagy Vince (msz): Könnyebb valamit feloszlatni és megszerezni, mint hangyaszorgalom-mai összegyűjteni! — Zaj. — Révész Mihály (ma): Az Általános Fogyasztási Szövetkezetnél nem vették észre, Nagy Vince képviselő úr! — Justus Pál (szd): Wünsoherszorgalom! — Vásáry Jó* zsef (msz): Még az sem csinálta ezt meg! —Justus Pál (szd): Én tudom, hogy önnek az jobban tetszett! — Vásáry József (msz): Minicfenütt az igazság tetszik, képviselőtársam! — Justus Pál (szd): Wünscher-igazság!) En nem személyeskedem, én a magyar falu érdekeit védem és védem a magyar államkaszszát az álszövetkezetektől, azoktól is, amelyek 1945-ben és 1946-ban működtek és azoktól is, amelyek aljövő'benmtOködni fognák. (Lévay Zoítán (msz): Uj Wünscherek nem kellenek! Elég volt belőlük! Zsebrevágták a nép munkájának eredményét!) Hivatkozom arra, amit az előbb már megmondtam, hogy visszahívásomnak legfőbb oka az volt, hogy megelleneztem, hogy az ál-