Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-74
413 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi december hó 4-én, szerdán. 414 A törvényjavaslat következő fejezete az áliszövetkezetek 'elleni intézkedéseket, foglalja magáiban. A leghatározottalbbian kíván intézkedni a szövetkezetekkel való visszaélés, a szövetkezetek meghamisítói ellen. Ezeknek a jelenségeknek /meg kell szünniök és Jjiztosítiani kell, bogy a szövetkezetekkel senki semilyen formában ne tudjon visszaélni. Hogy erre milyen nagy, szükség van, azt különösen aiz elmúlt másfél esztendőben taipasiztaltuk, amikor 5—6 feketéző vagy más kizsákmányoló összefogott, kezébe vett valami szövetkezeti keretet és ezekkel az álszövetkezetekkeH kiuzsorázta mind a termelőt, mind a fogyasztót. Az áiszövetkezetek megszüntetése a javaslat együk legfontosabb intézkedése. De a törvényjavaslat itt is demokratikusan kíván eljárni és az áiszö vetkezetek feloszlatását nem közigazgatási úton kívánja elintézni, hanem ezt is bírói eljárás körébe utalja, éppen azért, bogy mindenképpen biztosítható legyen annak a kérdésnek eldöntése, vájjon nem állszövetkezetről van-e szó és hogy ezt a kérdést minden szempontból jól meg lehessen vizsgálni. (Dénes István (misiz;): Hogyan történik ez?) A következő fejezet a külföldi (szövetkezetekről rendelkezik. A leglényegesebb intézkedése a javaslatnak az, hogy általában ugyanolyan intézkedéseket tartalmaz a külföldi szövetkezetekre, mint amilyenek külföldön hatályosak a magyar szövetkezetekre vonatkozólag.^ A javaslat tehát a viszonosság elve alapjain áll. Különleges esetekben lehetővé teszi, hogy ilyen szövetkezeti viszonyulásokat (nemzetközi szerződések szabályozzanak. A VIII. fejezet szántén a legfontosabbak egyikének minősíthető, amikor a központokról intézkedik és a központok '» a szövetkezetek egymásihoiz való viszonyát szabályozza. Megállapítja először is azt» hogy a központ a szövetkezetek magasabb rendű szerve. Az egyes szövetkezők, de még az egyes szövetkezetek is kicsike gazdasági egyedek magukban is ki vannak téve a gazdasági élet hullámzásainak, ai versenynek és minden más nehéz kérdésnek. Különösen a most alakuló, most induló szövetkezetek szempontjából nagyon megfontolandó probléma ez. Éppen ezért a szövetkezeti központnak, mint e kis gazdasági egyedekből létesült szövetkezetek Összefogójának, minit magasabbrendű szervnek, (nagyvállalatnak kell lennie és nagyvállalatszerűein is fel kell vennie a versenyt a gazdasági élet egyéb részeivel, egyéb szektoraival, eg-véb szövetkezetekkel, és a szövetkezők» a dtoílgozó kisemberek részére ia nagyvállalatoknak, a nagiyvállalatszerűen működő szervezeteiknek, a központoknak az előnyeit kell biztosítanáok. (Dénes István (misz) : Kik fogják eltartani a központot?) Kik fogják eltartani'? Azok, akiknek hasznuk származik belőle. A javaslat szerint kötelező szövetkezeti központ nincs. Senki sem köteles egyetlenegy központba sem tartozni, úgy, ahogyan senki sem köteles a törvény szellemének megfelelően szövetkezetbe tartozni. A törvényjavaslat szelleme szerint a szövetkezetek sem kötelesek szövetkezeti központhoz tartozni. Mindenki maga választja meg tehát, hogy melyik központba lép be, vagy hogy egyáltalán belép-e vagy sem. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) Ezt a törvényjavaslat rendelkezései kimondják, tehát nem kell attól tartani, hogy valami felülről jövő kény szer szervezés során a szövetkezeti szabadságot bárki vagy bármilyen irányzat is veszélyeztetné. A javaslatnak éppen az a hivatása, hogy ezt a szabadságot intézményesen biztosítsa. Az alulról épülő szövetkezeti központok, a tagokból és szövetkezetekből alakuló központok hivatása az llesz, hogy maga a központ is a tagokért és a szövetkezetekért legyen. Amint már az előbb is mondtam, meg kéli fordítani azt a heilyizetet, amely régen volt és sokhelyütt még ma is fennáll, hogy a (központokért van minden, a szövetkezet is, meg a tag is. Ezt a helyzetet meg kell fordítani. úgy, hogy a központ legyen a szövetkezetért és a szövetkezeti tagokért. (Ügy van! — Helyeslés és taps a kisgazdapárton. — Egy hang a kisgazdapárt soraiból: A többség válassza meg a központot!) Az egyes szövetkezeteknek meg kell adni a lehetőséget arra is, hogy ta helyi adottságoknak megfelelően szervezzék meg a maguk 1 szövetkezeti életét. Az eddigi rendszer nagyjában az volt, hogy a központok, a nagy szervezetek kirendeltségeiket állítottak) fel az ország külön^ böző részein- Ezek a kirendeltségek azután nem a nép szervei voltak, hanem a központ kirendelt expozáturái, üzleti szervei» irodái. Éppen ezért a néphez igen kevés, sokszor éppen semmi közük nem volt. Ezért a javaslat intézkedni kíván, hogy az ilyen kirendeltségek megszűnjenek. Ahol pedig mégis szükség van ilyen magasabbrendű tagszervezeteikre, vagy megyei szervezetekre, ' ott tájegységi, vagy megyei központ létesüljön iái (megyei szövetkezetek összefogásából, s ezek a tájegységi központok fogják össze az ottani megfelelő szövetkezeteket és tagolódjanak) be tovább az. országos központba. Ez a rendezés is az alulról való épülést kívánja biztosítani ezen a fokon is. (Dénes István (msz): A központ is csinálhat üzleteket 1 ?) • i ' i Az eddigi rendelkezésektől eltérően a jövőben a központ tagja nem lehet más» csEiit £iz egyes szövetkezetek. Eddig a központoknak tagjai lehettek különböző jogi személyek, kü* lönböző szervezetek, elsősorban azonban magánszemélyeik!, de igen nagy mértékben maga az állam is- Az ilyen magánszemélyek, de főleg az állam az üzletrészek jelentős hányadát jegyezték le és ilyen címen sokszor majorizálták a szövetkezeteket, vagy döntően folytaik be a szövetkezetek életébe, és a szövetkezők, a dolgozó kisemberek a maguk akaratát nem tudták érvényesíteni. Most. ez a javaslat intézkedni kíván arról, hogy az álliaím és egyéb közületi szervek a szövetkezetekben tagként nem vehetnek részt. Tag a központokban csakis az egyes szövetkezet lehet és senki más. Éppen ezért a beleszólás joga sincs megadva senki más részére. T- Nemzetgyűlés! A következő IX. fejezet a törvényjavaslat sokat vitatott része. Arról intézkedik, hogy a szövetkezeti eszme terjesztése közfeladat, A gazdasági öntudatosodás, a gazdasági megszervező dés kérdését a törvény, közfeladattá teszi. Az állam azonban a szövetkezetek életébe a továbbilakiban nem avatkozhatik bele. Űgy, ahogyan eddig beavatkozhatott különböző szervein át, -ezt ezután nem teheti meg. Legfeljebb odáig mehet el, amire egyébként az államigazgatás szempontjából szükség van, hogy elrendelheti vagy javasolhatja a közgyűlés összehívását- Ha a közgyűlést összehívták, ott már maguk a szövetkezeti tagok, vagy a központ tagjai intézkednek
