Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

411 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi és nem tudnak jól működni. A szövetkezeti tagoknak a szövetkezet keretén belül kell megtanülniok a szövetkezeti életet, amint úszni is csak vízben, lehet megtanulni. Nem, várhatjuk azt, hogy ha valakit belelökünk a vízbe, majd azonnal úszni tud; ahhoz, hogy megtanuljon úszni, segítségre van szükség, vagy úgy, hogy kötelet dobnak neki, vagy másféleképpen tanítják, vagy úgy, hogy a hóna alá nyúlnak. Ezt az utóbbi formát íkell nekünk is a szövetkezetek részére az adott lehetőségek között biztosítanunk: lehetővé tenni azt, hogy a szőr vetkezeteiknek valóban a hónuk alá lehessen nyúlni, valóban a segítségükre lehessünk, megtanítsuk a szövetkezeteket arra, hogy mi az igazi szövetkezeti élet, hogy amikor azután * ez kialakul, amikor ezt már meg tudják állapítani, később már maguk tudják irányítani életüket. Akik attól félnek, hogy a szövetkezetek ilyen fonmában jogtalan előnyhöz jutnak a kereskedelmi élet egyéb szektoraival, egyéb ré" szeivel szemben, azok felé éppen a szövetkezetek mondják megnyugtatásul azt, hogy nekik erre a segítségre nem is lesz sokáig szükségük. Ha megerősödnek, ha már versenyképesek lesznek, ők maguk, a szövetkezetek lesznek azok, akik először jelentik be, hogy már nem igénylik a segítséget, a saját lábukon is meg tudnak állni(Az elnöki széket 12 óra 44 perckor Kéthly Anna foglalja el.) A törvényjavaslatnak jelentős rendelkezése a továbbiakban az, hogy a szövetkezeteket kiemeli ia .kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó kereskedelmi társaságok fogalma alól. Ez a. rendelkezés abból az elgondolásból ereid, hogy a szövetkezet általában a széles néprétegeknek, a tömegeknek társulása. Egy szövetkezetet nem lehet mérlegre tenni és lemérni egy kereskedővel szemben, egy szövetkezet nem azonos egy kereskedővel. A szövetkezet széles néprétegek, száz, kétszáz, vagy még több emibernek társulása, azok gazdasági felemelkedését van hivatva biztosítani, nem tehetjük tehát mérlegre azzal az egy kereskedővel szemben, aki fontos közgazdasági munkát végez és akinek szerepe jelentős, — hiba volna erről vitázni — de munkáját elsősorban mégis saját gazdasági megerősödése, saját boldogulása érdekében végzi. Ha példát akarnék mondana, akkor nyugodtan mondhatnám azt, ami a miai gazdasági élteiben is ellőfordul: feltehetjük a kérdést, hogy például egy exportüzletből származó 25.0(H) svájci frankot ki keressen meg, egy kereskedő-e, vagy pedig egy száz vagy ezer kisemberből álló termelőszövetkezet? A törvényjavaslat a tovább iákban úgy rendelkezik, hogy a szövetkezet elsősorban személyi egyesülés és csak azután •tőkeegyesülés: a személyek összefogása, a személyek részvétele, személyes munkája az, ami a szövetkezetben ai legjelentősebb. Tőke nélkül természetesen nem dolgozhatik és nem boldogulhat, de mint a kis gazdasági egyedek összefogó szervezete, elsősorban mégis személyi egyesülés kell hogy legyen és csak azután Mehet minden imiáis szempontot figyelembe vennie. Következő demokratikus rendelkezése a szövetkezeti törvényjavaslatnak iá«, hogy kimondja az »egy tag, egy szavazat« elvét és nem ad lehetőséget arra, ami a magyar «Következeti jogban eddig is csak azért volt alkialmazdecember hó 4-én, szerdán. 412 ható, mert a részvénytársaságra vonatkozó rendelkezésekéit kellett értelemszerűen allikalmazni a szövetkezetekre is, nevezetesen nem engedi meg azt, hogy egy személy vagy valamilyen érdekcsoport a szövetkezeteket majorizálja. Ha vaillakik ilyenféle társaságot kívánnak létrehozni, megvan a lehetőségük arra, hogy részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot, vagy bármilyen más kereskedelmi társasági formát létesítsenek és munkájukat ott végezzék; a tömegek, széles néprétegek összefogásából álló szövetkezetben azonban ezt a lehetőséget nem szabad megadínii. Éppen ezért a tör vény javaslat nagyon helyesen rendelkezik abban az irányban, hogy a szövetkezet minden tagjának — tekintet nélkül arra, hogy egy vagy két, vagy még töibb üzileiirészt tudiott-e jegyezni — a közgyűlésen csak egy szavazati joga van. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán ) A következő lényeges rendelkezése a javaslatnak az, amely a tagok aktív részvételét kívánja biztosítani a szövetkezetek vezetésében; nem úgy, ahogyan eddig általában 'Szokásos volt: két-három ember megalapította a szövetkezetet toborzott hozzá még öt vagy hat húszharminc vagy száz embert és aki őket összetoborozta, maga vezette tovább a szövetkezetet, magáénak tudta, lazok pedig, akik tagjai voltak, egyáltalán nem is tartottak rá igényt és nem tartották magukénak. Éppen ebben az irányban kíván tehát a törvényjavaslat rendelkezni, biztosítani kíván jia azt, hogy a szövetkezet minden tagjáé, az összes szövetkezőké legyen, tevékenyen vegyenek részt a szövetkezet vezetésébem. A közgyűlés lefolyását úgy kéli irányítani, hogy ott csakugya,n szót kapjein minden tag, fokozottabban, mint eddüg, azonfelül) az igazgatóságon kívül a feílngyelőbizottságban^is aktívabb, nagyobb és fontosabb szerepet kíván biztosítani a javaslat a tagoknak, mint amilyen szerepük eddig volt. Következő fontos rendelkezése a javaslatnak az, hogy törvénybe kívánja iktatni a kérdező jogot. Fontos a tagértekezletek tartása, amikor a szövetkezők nem is közgyűlésen, nem is igazgatósági ülésen, csupán ia szövetkezeti ügyek megtárgyalása végett össze jönnek, hogy megbeszéljék saját kis szövetkezetük problémáit. Ez a rendelkezés is f azt kívánja biztosítani, hogy minél jobban és intézményesen belefolyjanak a tagok ia szövetkezet életébe. Az V. fejezet abban a tekintetben kivan intézkedni, hogy a tagok a szövetkezet nyereségéből elsősoirlban munkájuk arányában^ részesüljenek. A szövetkezet nem is osztalékot, hanem térítést kíván adni, elsősorban azoknak, akik résztvetteík a szövetkezet munkájában. Olyan arányban adja a térítést, ahogyan az a termelő parasztember termeivényeit a szövetkezeten át értékesítette, vagy ahogyan az a fogyasztó munkásember a maga fogyasztási cikkeit a fogyasztási szövetkezeten át szerezte be. Nem elég tehát, ha valaki tagja a szövetkezetnek és lejegyezte a szövetkezeti üzletrészt, befizette laz üzletrésztőkét, hanem, a legfontosabb az, hogy milyen formában, milyen mértékben vett részt a 'szövetkezet tevékeny életében, milyen mértékben támogatja gazdaságilag is a szövetkezet munkáját. Ilyen tekintetben, ilyen arányban részesül aztán a szövetkezeti nyereségből visszatérítés vagy térítés formájában. > /