Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

389 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 év gek akkor is, ha szülei bűnösök. A igjyernieknek mem iszabad megtagadnia őket, de ez csak a gyermekre áll, a rokonokra nem. Ezeknek saives figyelemjbevétellót kérem az előadó úrtól. Elnök: Az előadó wriat illeti ial szó. Dubay István (kg) előadó: T. Nemtzetgyűési! Tisztelettel kérem, (méltóztassék ezt a törvényszakaszt az eredeti szövegében elfogaidinli. Ez iái törvényszaikasiz tulajdonképpen .a leglényegesebb pontja az egész javaslatnak. Ameiiymyiben a (felszólaló' igeca tisiztefljt ' képviselőtársamnak: álláspontja fogadtatnék el, az egész törvény ki volna forgatva eredeti elképzeléséből. Azonkívül aa 'ő javaslata a jelenlegi állapottal szemben is visszaesést iniíutaitna, márpedig mi nem visszafejleszteni akarjuk ezt ia kérdést, hanem előrevinni. Elnök: A 19. §-hoz Palinay Ferenc képviselő úr módosító indítványt nyújtott be, de már visszavonta. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak: jelentem ki. Következik a 20. § tárgyalásaVörös Vinee jegyző (felolvassa a szakaszt): Szólásra feliratkozott Grób József! Elnök: Grób József képviselő urat illeti a sízó. Gróh József (pk): T. Ház! A törvénynek ez a rendelkezése a szó szoros értelmében a többnej űséget iktatja tbe törvényeink közé, ( Ellentmondás o\h a szociáldemokvatapárton-) mert ez után a törvényes rendelkezés után a férfinak egy és ugyanabban az időben a feleségétől és a szeretőjétől egyaránt származhatik házasságon belül született gyermeke. A helyzet tüdniilliki úgy áll, hogy ha a férfi, akinek van felesége, szerelmi viszonyt folytat és ebből gyermeke származik és elválik a féleségétől és házastársul veszi szeretőjét, aJklkor^ a törvény rendelkezése szerint ez a házasság visszahat a gyermeki születésének az időpomjára, visszahat tehát az első házasság idejére és olyan időszakot teremt, amikor a férfit törvényes házastársnak kell tekinteni a feleség énél éppen úgy, mint a szeretőjénélDe még érdekesebb helyzet alakul ki akkor, ha a férfi egy és ugyanazon időpontban termékenyíti meg feleségét és szeretőjét és amikor már előrehaladott állapotban van a felesége, akJkior elválik tőle és házastársul veszi szeretőjét; tehát egy és ugyanazon kilenc hónapban két nőtől van gyermeke, akik talán ugyanazon az időpontban születnek meg és úgy az első, mint a második házasságából született gyermeket házasságból született törvényes gyermeknek kell tekinteni. Ezt nem lehet semmi másnak; minősíteni. mint kettős házasságnak. Ez az az ok, amiért mi, ez a jelentéktelen kisebbség, ez ellen a törvény ellen harcolva felvettük a reménytelen küzdelmet és ennek a törvénynek a meghozatalát megakadályozni alkarjuk De ugyanez ,a helyzet, előállhat a nőnél is. Megtörténhetik, hogy a nőt egy és ugyanazon időpontban két férfi feleségének kell tekinteni- Hogyan? Olymódon, ' hogy a férfi törvénytelenítteti házasságból származott gyermekét, vagyis bírói ítélettel házasságon kívül születettnek nyilvánítja. Ezután a nő elválik az urától és házasságot köt a szeretőjével, akitől az a bizonyos gyermek megszületett. A megkötött házasság visszahat ennek a, törvénytelenített gyermeknek születési idejére, és őt is házasságból született gyermeknek kell minősíteni. Tethát lesz egy időszak, amikor mind a feledecember hó 4-én, szerdán. 39

Ô séget, mind a szeretőt a férfi házastársának kell tekinteni és az ebből az időszakból származó gyermeket házasságból eredeti törvényes gyermeknek kell miinősíteni. (Faragó László (szd): Esküszöm, ez rosszabb, mint a mohácsi vész!) Erre már nem lehet azt mondani, hogy nem kétnejűség. őszintén sajnálom, hogy az igazságügyminiszter úr nincs itt, amikor az ő felszólalására éppen ezzel a kérdéssel kapcsolatosan egypár szóval reflektálok' Az ő felszólalása 'megélénkítette ezt a vitát, amely, tekintettel arrahogy még szeptemberben indult, már-már elpamgónlak látszott. Ö azt az álláspontot juttatta kifejezésre néhány ellenzéki felszólalóval szemben, hogy mi szeim elől tévesztjük a dolog lényegét, mi félrebeszéltünk. Természetesen ezt ő tárgyi alapon értette, hogy mi félrebeszélünfc, s nem ismerjük fel, hogy ennek a törvénynek az a rendeltetése, hogy védjük és. oltalmazzuk a házasságon kívül született gyermeket és — mint ahogy a törvény indokolása 'is tüzetesen kifejti — védjük egyszersmind azt a nőt is, hogy a hibájából [kifolyólag ne engedjük elzülieni, hanem tartsuk meg őt a társadalomban. A miniszter úrnak ezzel az álláspontjával szemben kénytellen vagyoks leszögezni, — bár nem vágyóik; hivatott rá, de azt hiszem, többi ellenzéki felszólaló képviselőtársaim, nevében is beszélhetek — hogy minekünk ezeket a szempontokat, 'amelyeiket iaz igazságügyminiszteir úr felihozott, semiilyen ' vonfaikozásban sincs szándékunkban elhanyagolni, negligálni, sőt-teljes mértékíben kívánjuk azt kidomborítani, kívánjuk a védelmet megadni annak a gyermeknelki, sőt a gyermek anyjámak is, akit glória vesz körül abban a pillanatban* amikor gyermekét megszülte. Mi megadjuk azt a kenyeret, amelyet gyermekiének joggal igényellhet. Éppen azért távol áll tőlünk az az ínszinuáció, mintha mi ebben a vonatkozásban nem kívánmólk a törvénytelen gyermek sorsán módosítani. Mi védjük a gyermeket, mi védjük annak anyját, és nem támadjuk még az apát sem. Azok a kifejezések!, amelyek az apára is elhangzottak:, hogy becstelen, alávaló, sőt disznó ÍSJ mi ezeket a kifejezéseiket * nem használtuk, mi egészen más szellemben kezeljük ezt a ikérdést, abban a szellemben, amelyet mindannyian nagyon jól ismerünk. Amikor az öreg farizeusok, rajtalkaptalk egy nőt a házasságtörésen, abban a pillanatban megragadták és- vitték. ítélőbírája, Krisztus elé. Közben toöveket szedtek kezükbe, mert hiszen az ilyen vétkes nőnék halál volt a büntetése. A tömeg közé nagyszámú férfi csatlakozott és mindegyilkí készült a, halálbüntetésreEzeknek a férfiaknak szeme nyilván megakadt az üldözött és fogyatékos ruhádban menő nő szép idomain, s mindeniki azt követelte, hogy: Halál reá! Jézus pedig, ajki ott ült egy kövön s amikor hangoztatták, hogy: te, Mester, néked az a kötelességed, hogy ítéld halálra ezt a nőt, azt mondotta: az vessen rá követ közületek, aki ártatlan ebben, a bűnben. A nőnek pedig (azt mondotta: eredj el, leányom, és többet ne vétkezz. r r Mi tehát így kezeljük ezt a kiscrdést és távol áll tőlünk, hogy még a férfiakra is követ vessünk, mert hiszen erre valóban: nincsen semmi jogcímünk. Az álláspont a két szempont között lényegesen különböző. A miniszter úr a kérdést felületi kezelésben kiváuja részesíteni- A miniszter úr azon az> állásponton van, hogy a gyermeknek az érdekeit kell 25*