Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

345 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. szerint meg nem engedetit ' viszonyból származó, házasságon, kívül született gyermekre. Ennek a gyermeknek világraj öveit ele és léte, rajta kívülálló okokból állott' elő, ő tehát sem jogszabályt, sem törvényt, sem erkölcsöt nem sért elit, sérthetett, az ő léte és világrajövetele a biológiai^ törvény kényszerű és s.züksé;gszerü következménye volt. Eddig jogrendszerünk és főleg bírói gyakorlatunk szintén igyekezett ezen a helyzeten, a házasságon kívül született gy ennie kek helyzetén változtatni, mert hiszen tagadhatatlan, hogy a házasságon kívüli születés ténye súlyos kötelezettséget jeleintett, nem. csak az lányára:, hanem a formes zetes apánai is; a gondoskodás mutatkozik abban is, hogy . a háziasságom kívül szülő anya. ia múltban is menedékeit és óvóhelyet talált és. találhatott az állam által erre a célra berendezett szülészeti intézetekben, klinikákon, a gyermek is memeidiéket talált, amennyiben a természetes apa és a szülőanya eltartani, illetve felnevelni nem tudta, az erre a célra berendezetlt nevélőiinitézetekben, gyermekmenhelyeken, lelencházakban, tehát elmondhatjuk, hogy a társadalom és az álliam eddig is mindent elkövetett, hogy azok a gyermekek is értékes és hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, akik házasságon kívüli viszomyból származnak. (Az elnöki széket déli 1 óra 16 perckor Kossa István foglalja el.) T. Nem zeit gyűlés! Letagadhatatlan r tény, hogy természetes hajlamai, adottságai, jótulajdonságai szerint a házasságon kívül született gyermekek jórésze szintén boldogult, mert az anya társadalmi állása szerint ezek is elhelyezkedést nyerhettek az éritelmiségi pályákon, vagy önálló iparosok, kereskedők, földmívelők, ipari vagy gyári munkások lehettek. Annyi igazsággal tartozunk a múltnak, hogy ezt megállapítsuk és nem lehet azt mondani, hogy mindaz az ötszázezer ember vagy azok legnagyobb része, akiket az igazságügyminiszter úr általában mint házasságon kívül szülöíttcket megjelölt, elkallódtak, elpusztuljak vagy a társadalom kitaszítottjai lettek volná. Az ilyen beállítást, azt hiszem, azok ' is visszautasítanák, akik házasságom kívüli származásuk ellenére elég nagy .számban tisztes és megbecsült polgárai lettek ennek a hazának, tisztes és megbecsült tagjai lettek a társadalomnak. Amíg tehát egyrészt valóban inhumánus antidemokratikus felfogás lenne áz, ha valakit csak azért tartanánk csekélyebb értékű embernek, mert házasságdn kívüli r viszonyból származik, azzal szemben, ©ki törvényes házasságból származik, másrészt' éppemigy semmiféle törvényhozási intézkedés, semmiféle írott jogszabály kényszere nem változtathatja meg a magyar népnek, különösen i& magyar falusi népnek azt az erkölcsi elveken felépülő felfogását, amely a háziasságon kívüli viszonyt általában elítéli és bizonyosfokú capitis diminutióval sújtja az apát és az anyát, vagyis bizonyos fokú társadalmi, erkölcsi és vallási megrovással, mert hiszen kétségtelen, hogy ezek vallási erkölcsi szempontból hibát követtek el. " T. Nemzetgyűlés! Ezen a tényen változtatni nem lehet, mégha egyesek sivatagi strucc módjára homokba dugják is a fejüket, vagy ha egyesek ezzel ellenkező felfogásukat mindennap közihírré tétetik, akár kidoboltatják az utcasarkokon a kisbíróvtsl, akár kiplakatirozzák. akár pedig korcsmákban vagy más szóraeví december hó 3-án, kedden. 3 46 kozóhelyeken a falakra kiakasztják. Az erkölcsi, vallásos. érzéssel számolni kell és ez'minden ^tisztességes magyar embernek — legyen az nő viaigy férfi — ott él a szívében, .ahonnan kiirtani nem lehet. Az erénynek, az erkölcsi szabályoknak, elveknek tiszteletben tartása és az ezen elvek szerint élők megbecsülése nemcsak jogos és 'méltányos, hanem ezt követeli meg az erkölcsi világrend fenntartása is. Az én vármegyém nagy költője, Berzsenyi Dániel, 1809-ben A magyarokhoz írt ódájában •azt az axiómát állította fel, hogy minden állam talpköve a tiszta erkölcs, mely, ha megvesz, Róma ledől s rabigába görnyed. T. Nemzetgyűlés! Ez az aranyigazság nemcsak 1809-ben volt igazság, hanem igazság ma is. (Révész Ferenc (szd): Ezért kell a törvény!) Ez vonatkozik reánk magyarokra, de vonatkozik a múlt nagy népeire, akár a görögökre, rómaiakra vagy perzsákra, vonatkozik a múltra, jelenre és ,a, jövőre, tehát a jövő nagy népeire és nemzeteire egyaránt De míg egyfelől igiaz ez, addig másfelől számolni kell gyarló emberi létünkkel, az emberi gyarlóságokkal, a könnyelműséggel, meggondolatlansággal, az ezeket, szülő helyzettel, körülményekkel és azzal, hogy házasságon kívüli viszony mindig volt és minden valószínűség szerint, ameddig emberek élnek, a jövőben is lesz. T. Nemzetgyűlés! Ebből a megállapításból azután természetszerűen következik az, hogy az ebben a viszonyban élőket sem lehet középkori módra kerékbetörni, kipellengérezni, meg- vetéssel sújtani, (Zaj.) s különösen áll ez a megtevesztettekre.es a megbotlottakra. Magán a tényen mindenki igyekezik túltenni magát, napirendre térni felette^ saját erkölcsi felfogása, meggyőződése szerint. Legjobb, etekintetben ha az Üdvözítő tanítását követjük, aki az Őt megkérdező, kíváncsiskodó farizeusoknak (Hajdú Ecnőné (szd): Farizeusoknak! Ez az!) arra a kérdésére, hogy hányszor kell a bűnbánónak megbocsátani, vájjon hétszer-e, azt felelte, hogy nem hétszer, hanem hetvenihétszer. Nekünk is ezt a felfogást kell követnünk. T. Nemzetgyűlés! Mindezek után a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot semmikép sem tartom olyan helyesnek, amely az. előttünk lévő problémát intézményesen megOildjia és a házasságon kívül született gyermekek helyzetén megfelelőkép •változtat. Sokkal "nehezebb kérdés ez, hogysem ezt csak úgy kutyafuttában, elhamarkodva, nem megfelelő szakértelemmel, mindenféle fontos szempont figyelembevétele nélkül megfelelőkép meg lehetne oldani. Bár minden megoldást, amely a házasságon kívül született gyermekek helyzetét előbbre viszi, helyesléssel fogadok és üdvözlök, meg kell jegyeznem is, hogy az igazságügyminiszter úr elokvens beszédével szemben is fenntartóin'azt laz állításomat hogy ez a törvényjavaslat lazítja a törvényes házasságon alapuló családi köteléket, egyszerre döngeti és ^ rombolja le az állami és társadalmi élet alappilléreit: a családot és a házasságot, és ezt az utóbbit úgyis, mint jogi és úgyis, mint vallási intézményit. (Mónus Illésné (szd): A ' címhez szóljon!) T. Nemzetgyűlés! Indokolatlanul vág bele ez a törvényjavaslat évszázadokon át kialakult örök jogi rendszerünkbe és azt egyenesen felforgatja. A javaslat 22. §-& szerint is, amennyi-