Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

347 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. ben •.. (Hajdú Ernőné (szd): Ez is a címhez tartozik?) IÉ Elnök: A képviselő úr a törvényjavaslat címén kért szót, méltóztassék arról beszélni. Pászthory István (msz): A törvényjavaslat címéhez ezekután azt jegyzem meg, hogy miután ebben az országban az igazságüsryimnis?;ter úr szerint is 500.000 a házasságon kívül születettek szárny, de ez nem mind gyermek, hanem vanna k^ közöttük ma már lel nőttek, különböző korúak is, ezért a törvényjavaslat címét nem tartom megfelelőnek, amikor gyermekekről .beszéli. A »gyermek« alatt laikus felfogás szerint is mindenki bizonyos nagyon is fiatal korban lévő egyéneket ért. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Pászthory István (msz): Ezért azt javaso lom.... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Pászthory István (msz) : .., hogy a törvényj)aivaslat élére »A házasságon kívül született gyermek . jogállásárólii iszóló« cím helyett »A házasságon kívüli származás szabályozásáról szóló« szöveget iktassuk. * Elnök: Az előaidó úr kíván szólni. Dubay István (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Jogi értelemben felnőtt a gyermek is. (Egy hang a szabadságpártból: Látjuk a koalícióban.— Derültség a szabadságpárt oldalán,) Amikor jogászi alapon állunk, amikor jogi értelemben megállapítjuk a leszármazást, akkor ez a jogi értelemben megfelelő jogászi kifeje. zés. (Nagy Vince (msz): Gyermekek vezetik az országot.) Azt hüszem ezt nem kell mégegyszer ismételnem. A javaslat címe megfelelő, ezért kérem azt változatlanul elfogadni. Elnök: Miveíli több felszólaló nincs, a vitát bezárom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat címét a bizottság szövegezésében elfogadni? (Igen! Nem!) Akik el méltóztatnak fogadni, szíveskedjenek felállani (Megtörténik. — Pászthory István (msz): A Ház nem határozatképes!) Megálllapítom, hogy a Ház többsége • a címet a bizottság szövegezésében elfogadta. Következik az 1. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. ' Hegyesi János jegyző: (Felolvassa azl.§-t.) Elnök: Az 1.- §-hoz szólásra feliratkozott Slachta Margit képviselőtársunk. Képviselőtársunkat illel'i a szó. Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat 1. §-ából kiemelem azt„ hogy ez a szakasz teljesen egyenlőtlenek között akar_ a családi jogállás tekintetében lehetőleg teljes egyenlőséget teremteni . és rá akarok mutatni arra, hogy az 1. §-ban, amely az egész törvény alapja, nélkülözöm a családnak, miiint ilyennek kiemelését, elismerését és védelmét. E két állításomhoz a következőket fűzöm. A. javaslat teljes egyenlőséget akar megvalósítani a törvényes és it örvény telén gyermekek között. Azlt hiszem, hogy ezt az egyenlőséget tulajdonképen nem gondoltuk át a maga jelentőségében. Hol van akár az államban, akár a társadalomban, akár a természetben olyan értelmű egyenlőség, amely egyformaságot jelentenél Az egyenlőség, amennyiben azt emberekre alkalmazzuk, csakis lényege szerinlt érthető, tehát a természetjog értelmében. Az üdő korlátolt voltára való tekintettel csak egy-két példát szeretnék felhozni arra, hogy mennyire nincs és nem is lehet egyenlőség az egész vonalon. Miént állítunk fel pélévi december hó 3-án, kedden.. 348 I dául tizenöt kategóriát az állami fizetéseknél? i Legyen egyenlőség! (Kondor Imre (pp): l Legyen!) Miért van a vezető pozáeiókban. lévőknek autójuk? (Révész Ferenc (szd): De mi köze ennek ehhez az egyenlőséghez? — Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt oldalán-) Ezek csak példák. (Nagy Vince (msz): Mert a példák érthetőbbé teszik a dolgot! Gyengébb közbeszólók kedvéért) 'A törvényes és törvénytelen gyermekről •ízólván, meg kell állapítanunk, hogy az egyik teljesein más körülmények között születik és van, mint a másik, tehát teljesen egyenlőtlein a kettőnek helyzete. Az egyiknek a szülője zárt egységben, a legtöbbször a családban van, a másiknak a szülője pedig azon kívül. A család teljesen zárt egység jogi, gazidasági, erkölcsi, szellemi, társadalmi és lelki szemponltból is. Igaz, hogy hallottunk a vita során olyan megjegyzést is, hogy a család kizárólag gazdasági egység. Végtelenül sajnálom azokat a családokat, . amelyek számára a család semmi más, mint egy gazdasági egység. (Igaz! Ügy van! a szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiban.) Ez lelki Szahara! (Nagy Vince (msz): Lelki kft.! —RévészFerenc (szd): A miniszter is erről beszélt! Pontosan ezeik ellen beszélt!) Tehát egészen más a törvénytelen gyermekek tényleges helyzete, amin változtaltni nem tudunk, mások életkörülményeik, eredetük, családjogi állásuk is, azért ilyen/ értelmű •egyenlőséget, - amilyent a törvénytervezet szem előtt tarit, megvalósítani lehetetlen- Áll erre az, amit Förster mond, hogy a legnagyobb igazságtalanság egyenlőtlenekkel egyenlően bánni. De hozzá teszem azt, hogy ha a család tényleg csak gazdasági közösség, akkor^ tagjai más javaik, mint gazdaságiak, nem lévén, nagyobb értéket nem ismervén, annál nagyobb szenvedélyeséggel ragaszkodnak azokhoz és-akarják azokat megőrizni. Ha tehát materialista alapon is veszem a családot, akkor is igen nagy zavarokra és nehézségekre vezet a teljes jogegyenlőség. De a család, nem csak az, sőt elsősorban nem az. De az egészséges és romlatlan természet is ellene mond annak az állításnak, hogy a két különböző gyermekkategóriából egészen egyenjogut teremtsünk. Nagyon veszedielmesnek jtalálom ilyen törvényeknél, ha illúziókra építünk. Az egyenjogusíltás lehetősége illúzió. Ilyen mély, nagy következményű törvényt hozni önismeretünk kikapcsolásával végzetes. Mindenki, aki esetleg érdekelt benne, maga megmondhatja, hogy a két gyermek kategóriának a teljes jogi egyenlősítése lehetetlen. A másik, amit igénylek ebben^ az 1. §-ban: a törvényes 'csaladok megitámogatása. Szóvá is tettük, de valamennyien tudjuk, hogy' ma a család igenis, nagy meg támogatást igényel; nem anyagi szempontból értem, hanem morális •tekintetben. A családi élet bomlási folyamatokat mutaft. A családi'élet lecsúszott a maga tisztasági vonaláról. A családi élet elkorcsosulása fejeződik ki a gyermektelen párok óriási létszámában. A családi életnek megrendülését mutatja a válásoknak gyakorisága, (ügy van! Ugy van! a szabadságpárton.) A családi életnek lazultságára vall az az 500.000 törvénytelen, házasságon kívül született gyermek, akikre vonatkozólag egyáltalán nem tételezhető fel, hogy atyáik vagy anyáik legnagyobb számban nem éltek volna egy-