Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

343 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. évi december hó 3-án,, kedden. 344 elfogadni? (Igen!) A

r nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Mielőtt a ^törvényjavaslat részletes tárgyalására áttérnénk, határoznunk kell ugyancsak Gróh képviselő úrnak az általános vita során benyutott második határozati javaslata felett. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslat szövegét felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): »Egyben határozatilag hagyja meg a Ház a kormánynak, hogy a házasságok gyors elválását szabályozó 6800/1945. M. E. rendeletét helyezze hatályon kívül s rendeletileg egészítse ki házassági törvényünk, tehát az 1894. évi XXXI. te. 104. §-át aizzal, hogy katolikus házasfelek házassági válópereiben a kereset csak ágy- és asztaltól való elválasztás ítéleti kimondására irányulhat, amely elválasztó ítéletek bontóítéletekké később nem változtathatók.« Elnök: Felteszem a kérdést, méltózifcatik-e a határozati javaslatot elfogadni? (Igen! — Nem!) Akik nem fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Zaj.— Slachta Margit (pk): Semttnit sem hallottunk!) Akik tehát Gróh képviselő úr második számú határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Néhányan feláUanak. — Felkiáltás a szociáldemokratapárt soraiból: ök sem fogadják el! — Slachta Margit (pk): Nem értettük!)'A nemzetgyűlés a határozati javaslatot elvetette. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. (Gróh József (pk): A tanácskozás rendjéhez kérek szót.) Milyen címen kér szót a képviselő úr? Gróh József (pk): Azon a címen, hogy az általános-tanácskozás most nyert befejezést és én az ülés elején a részletes tanácskozás keretében egynémely törvényszakasz módosítása iránt indítványt terjesztettem elő és ezeket a' jegyző úr visszautasította, mondván, hogy annak nincsen helye. Miután ez a visszautasítás téves volt, kérem az én módosító indítványaimat a törvény néhány paragrafusánál elfogadni. Elnök: A nemzetgyűlés házszabályai szerint határozati javaslatokat csak az általános vita befejezéséig lehet benyújtani. Mivel a képviselő úr a vita befejezése után nyújtotta be ezeket a javaslatokat, a jegyző úrnak kötelessége volt azokat a házsizabályok alapján visszautasítani. (Juhász István (szid): — Gróh József (pk) felé: Nem tudja a leckét!) • Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyzíő urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni, Hegyesi János jegyző (felolvassa a javaslat címét). Elnök: Szólásra jelentkezett Slachta Margit képviselőtársunk. Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! Minthogy Pászthory képviselőtársam is feliratkozott a címhez, ezért a magam részéről ahhoz nem kívánok felszólalni. Elnök: Szólásra következik? Hegyesi János jegyző: Pászthory István! • Pászthory István (msz): T. Nemzetgyűlés! Amennyiben a házasságon kívül született gyermek, jogállásáról szóló törvényjavaslat indokolásához az igazságügyminiszter úr által beterjesztett statisztikai adatokat valóknak és megbízhatóaknak lehet elfogadni, tekintettel a házasságon kívüli szülések, respektive a házasságon kívül született gyermekek nagy számára, valóban indokoltnak és szükségesnek mutatkozik, hogy a házasságon kívüli származással, a házasságon kívül született gyermekek jogállásával a nemzetgyűlés foglalkozzék. (Zaj.) Elnök: Kérem' képviselőtársaimat, foglalják el helyeikeit. (Helyed és. — Nagy Vince (msz): Tessék .helyetfoglalni!) Pászthory István (msz) : De ettől eltekinti ve is, t. Nemzetgyűlés, tnindem demokratikus gondolkozású ember tényleg szükségét érzi annak, hogy ezzel a kérdéssel a törvényjavaslat foglalkozzék, hogy a házasságom, kívül született gyermekeknek, illetve általában a házasságon kívül szüleibe tteknek helyzetét jobbá tegye és ezt a kérdést emberi, társadalmi, erkölcsi és vallási szempontjaink figyelembevételével mego Id ja. E n'nek a törvényjava s latinaik tárgyalásánál a jó szándékot, a jóakaratot ennek a nemzetgyűlésnek miníiien tagjáról, minden egyes pártjáról feltételezem és csak itermészetes, hogy -a magam részéről is azt kivánom, hogy midőn a magam nézeteit és felfogását ezzel a törvényjavaslattal széniben kifejezésre juttatóin, ugyanez a lojalitás velem szemben és azzal a párttal szemben is, amelyhez tartozom, vagyis a Magyar Szabadságpárttal szemben is megny il vámul jom A házasságon kívüli szüleLés ténye a uiultban is kialakult erkölcsi, társadalmi, vallási felfogásunk szerint tagadhatatlanul bizonyos árnyékot vont az ebben a viszonyban élőkre. Elnök: A képviselő úrnak nincs joga általános vitát folytatni a címnél. A címhez tessék szólni. .Pászthory István (msz): Igen, ahhoz szólok, azonban a címeit szeretném megváltoztatni (Nagy Vince (msz): Azt indokolja!) bizonyos okokból és ezt kivánom megindokolni. (Nagy Vince (msz): Megindokolni! Ugy van! Halljuk! Most mondta a miniszter úr, hogy szabadság van a szerelembon! Hát akkor a szólásban is legyen! — Dénes István (pk): Különben is a cím k érlelésénél mindenhez hozzászólhat!) Elnök: A képviselő úr tévedésben ya-n. A cím kérdésénél a címhez kell hozzászólni. Azért van az általános vita! r (Dénes István (pk): Mindenről beszélhet! Általános páriáméul ti gyakorlat! — Nagy Vince (msz): Tessék megnézni a parlamenti gyakorlatot!) Kérem a képviselő urakat, ne vitatkozzanak az elnökkel. (Közbeszólás a szabadságpárton: Házszabályellenes!) Pászthory István (msz): Maga a törvényjavaslat a házasságon kívül született gyermekek jogállásáról szól, illetve ezt a címet viseli. Az igazságügyminiszter úr . azonban azt mondja, statisztikai adatokkal azt terjeszti a Ház elé, hogy ebben az országban 500.000 házasságon kívül született gyermek van- Ez nem egészen így van,- ez nem egészen felel meg a valóságnak. Éppen azért neui találom helyénvalónak és megfelelőnek a törvényjavaslat címét és a cím megváltoztatását óhajtanám elérni. Természetesen kérem a házelnökség engedélyét, hogy ezt megindokolhassam és kifejezésre juttathassam azt, amit mondiamli akarok. Nevezetesén az imént mondtam, hogy bizonyos árnyékot vont a házasságon kívüli viszonyban élőkre, az apára, az anyára egyaránt a házasságon kívüli szüleités téinye, de «egyetliemi Jcbmokratákus gondolkodású n ember előtt sem boríthatott árnyékot az ebből a tiltott, vallási, erkölcsi, társadalmi felfogásunk