Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

317 A nemzetgyűlés 73* ülése 19A6, •hogyan jön aibJhoz az a családtag, aki — mint a földműves osztályoknál szokásos — egész életen át a családban dolgozik és munkájának eredményével szaporítja a családi vagyont, azt egységes egésszé teszi, hogy ebből viszont leadjon olyanoknak, akik ennek >ai vagyonnak összegyűjtésében semmiféle tevékenységet nem fejtettek ki? Gróh igen t. képviselőtársam ezt a kérdést még népies formában is feladta, nevezetesen azt mondotta, megtörténlhetik,, — ez & lényege a felszólalásának —hogy az ilyen (házasságom kívül született gyermek elmegy a kerítés mellett, ahol látja, hogy a családban élő gyermekek dolgoznak és átkiált: Csak dolgozzatok, majd az eredmény ért, az eredménynek egy részéért el fogok én is jönni! Igen t. Nemzeitgyűlés ! Ha ezt a komoly érvet a jogszabályokon keresztül alaposan figyelembe vesszük, akkor egy-kettőre rájövünk arra, hogy ezek s a hozzáfűzött konzekvenciák is téves alapon állanak és csak az első pillanatra olyanok, amelyek gondolkodásra késztetik .az embert. Nevezetesen isimerjük azt a jogszabályt, hogy a házasság tartama »alatt szerzett vagyon közszerzemény, A közszerzemény természetéihez tartozik az, hogy a házasfelek között közös tulajdont képez, ha tehát az asszony és a férfi a házasság keretétben vagyonit szerez, annak a vagyonnak a fele még abban az esetben is az asszony tulajdonát képezi, ha ingatlanról van szó és nem az ő nevén áll a telekkönyvben. Tehát ebben a kérdésben — ia közszerzeményi .jogszabályokon keresztül tekintve ezt — meg lehet állapítani, hogy nem fenyegeti semmiféle veszély az asszony munkájának eredményét, mert az asszony a közszerzemenyi vagyon felével szabadon rendelkezik és ha a férj hibájából a házasságon kívül született gyermekeknek vagyont kell juttatni, az asszony az ő vagyonrészéből semmi néven nevezendő részt kiadni nem tartozik, az kizárólag a saját törvényes gyermekeiknek lehet örökségük. De menjünk tovább. Feladom és példaképpen állítom ide a következő esetet. Mondjuk, egy 80.000 forintos vagyonértékről van szó, ebből a közszerzeményből tehát 40.000 forint az asszonyé, amellyel ő szabadon rendelkezik. Tegyük fel, hogy három olyan gyermek van, aki & családban született és a negyegyedik a házasságon kívül született gyermek, aki jelentkezik. Ebben az esetben rendes körülmények között a törvényjavaslat szerint is a másik vagyonrész, a vagyon másik fele négy részre osztódnék, vagyis a 40.000 forintból 10.000 forint jutna a házasságon kívül született gyermekeknek. Mármost ^ helyzet az, hogy a férjnek jogában van gyermekei közül mindegyiket a köteles részre utalni. Tehát semmiféle' akadály^ sincsen annak, bogy az apa a házasságon kívül született gyermeket a köteles részre utalva, tulajdonképpen csak ötezer . forint értéket juttasson neki. Ez annál kevésbé sérelmes, mert hiszen ma is az a helyzet, hogy a szülők annak a gyermeknek, aki a családban nagyobb tevékenységet fejt ki a vagyonszerzésnél, végrendeletileg mindig nagyobb részt juttatnak és azokat, akik nem dolgoznak a családban, rendes körülmények között a köteles részre utalják. (Gróh József (pk): Es miindig perlik!) De tovább megyek. Azt a köteles részt is, amelyet a gyermek megkap, tehát azt aa ötezer forinévi december hó 3-án, kedden. âlâ tot valójában az özvegynek Özvegyi thaszonélvezeti joga terheli, mert bár jogszabály az, bogy a köteles rész rendesen tehermentesen adandó ki, abban az esetben azonban, ha az illő tartás nincs biztosítva, ezt a köteles részt is terheli az özvegynek özvegyi haszonélvezeti joga. • Végeredményben tehát miről van szó, t. Nemzetgy61és? Arról, Ihogy nyolcvanezer forint értékű vagyonból a házasságon kívül született gyermek fogi kapni ötezer forintot, de csak olyan ötezer forintot, amely akkor szabadul fel a javára, hiaj az özvegy meghal vagy férjhez megy. Ezzel kapcsolatban van még^ egy másik jogszabályunk is. Ez a másik jogszabályunk azt mondja, bogy a köteles rész rendes körülmények között pénzben adandó ki, tehát a lényeg az, hogy a gazdasági egységet, vagyis a föld egységességét ez a beavatkozás semmiképpen sem bolygatja meg, mert az Örökösöknek módjukban és jogukban áll pénzben kifizetni a köteles részt rendes körülményeik között. Csak kivételes esetekben, rendkívüli időkben tért a bíróság arra az álláspontra, hogy átmenetileg nemcsak pénzben, thanemi természetben is elrendelje az illető kötelesrész kiadását. Ilyen körülmények között, amikor fcudjuk azt, nogy iniormális viszonyok iközött is.egy nyolcvanezer forintos vagyoni megterhelése — ha fele értékig, negyvenezer forinttal megterhelték — nem jelentett nagyobb gazdasági hátrányt a hitelélieltbein, mert azt mondották, hogy megvan a megfelelő fedezet a vagyonbain, akkor abban az esetben, ha egy nyolcvanezer forintos értéket lannak tizenhatodrészével terhelünk meg, valójában a csaláidtagoik egy kié megfeszített munkával könnyem ki tudják elégíteni a (házasságon kívül született gyermek vagyonjogi igjéinyét és ez egyáltalában nem vonja maga után, hogy megrendüljön a házasság intézménye az arayagi vonatkozások révén. (Nagyiván János (msz): A családi békéi tönkre teszi!) Továbbmenve,. valaki azt mondihatja, hogy »eirre megfelelhetünk, de miképpen felelünk arra az esetre, ha a házasságon belül születettt gyermek miuníkájáról van szó. Itt sem olyan kritikus a helyzet. Nevezetesen a törvény javaslatban — méltóztassanak megfigyelni — van egy jogszabály elrejtve. Akkor ugyanis, ha egy gyermeik tartasd!járói van szó és a természetes apán a tarltásdíj tnieim hajtható be, a törvény a mai bírói gyakorlatnak megfelelően magábafoglalja, bogy ebben az esetben kezesként

1 a szülő felel. Ennek az inttászskedésnetk indoka az, hogy azért nem lehet a természetes apámi belhajtani ezt az összeget, mert az ő munkájából szaporodott vagyon beleolvad az apai vagyonba- A bíróság ittt elméleti számítást végez, azt mondja, hogy mivel beleolvadt a vagyonba, tulajdonképpen ezt a vagyont fogom meg a gyermek javára, azt a vagyont fogom ímeg, amelyet a természetes apa — aki fizetni köteles — szerzeltt. Nincs másról szó, t. Nemzetgyűlés, mint arról, bogy ebben a kérdésben a bíróság által felállított jogszabály nyerjen alkalmazást Ha a bíróság fel tuídta állítani ezt a jogszabályt úgyszólván a semmiből, akkor abban az esetben, >ha anár ilyen alapja van, semmi akadálya sincs annak, hogy konkrét esettekben megállapítsa, - hogy az a vagyoni, amely az örökség tárgyát képezi, úgy keletkezett, hogy