Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

319 A nemzetgyűlés 73. ülése 19i6, egy vagy két gyermek egem élete munkájá­val növelt© azt ós így semmi akadálya neon lehet egy olyan kialakulandó bírói gyakorlat­nak, amely elsősorban ebből a vagyonból le­vonja ezt a részt, úgyhogy a maradék képez icsak hagyatéki vagyont és azt éri az a sors, amely a hagyatéki vagyon sorsa. Mivel akkor, amikor ilyen elvi jelentőségű jogszabály megalkotásáról van szó, a bíróság, a Kúria nemcsak a törvény szövegét nézi, hanem nézi a törvényhozó szándékát, akaraltát,, amely ép­pen a felszólalásokban nyilvánul meg, akkor én biztosra veszem, hogy amennyiben helyes­nek^ tartja a t. Nemzetgyűlés ezt a jogi fel­fogásomat, alkkor azt is figyelmembe fogja venni és koinkrét, kirívó esetekben le fogja vonni elsősorban azt a vagyont, amelyet az a gyermek szerzett, aki benn dolgozoítt a csa­ládban és ezt a vagyonrészt! nem fogja hagya­toki vagyonná temni. Ilyen körülmények között tehált ez a kérdés nem olyan veszélyes, hogy alkalmas lenne arra, hogy^ megrendítse a család intézményét, annál kevésbé, mert hiszein a jelen esetben is maga a tartááldlíj kérdése és az erkölcsi kár kérdése volit olyan jelentős, mint ez a kérdés volna ebben a formában és ezek a jelentős­kérdések sem voltak alkalmasak arra, hogy annyira megrendítsék a család intézményét, hogy arról itt komolyam beszélni kellene. {Ellentmondás a szabadságpárt soraiban.) A felszólalások kapcsán hallottuk azt az érvet is, hogy 500.000 háziasságon kívül született gyermek meg tudja rendíteni a 3. millió házas­ságot. Ezt Kovács igen ít. képviselőtársam mon­dotta. Elsőisorban is, ha igaz volna is-az, hogy az az 500.000 házasságon kívüli gyermek meg tudja renldíteni a házasságokat, akkor is elsősorban csak 500.000 házasságot tudna megrendíteni, mert az idegen házasságoknak ezekhez a há­zasságokhoz ilyen vonatkozásokban semmiféle közük nincsen. Másodszor, ha levonjuk ebből az 500.000 gyermek számból azokat, akik már nagykorúak, — hiszen tudjuk, hogy a töirvény­javaslat úgy módosult, hogy csak a kis­korúakra vonatkozik — akkor ez az 500.000 szám már megint nagyon leszáll- Azonkívül [tudjuk, hogy csak akkor szokták megindítani ezeket a pereket, ha eredmény Ígérkezik, anyagi eredmény. Márpedig a legrtöfblb esetiben olyan szegény apával állanak szemben, hogy kár a penköltségért és a fáradságért. Ha tehát ezt is levonom, megint erősen le kell csökken­teni ezt a számot» Azután megint '.tovább megyek. Vannak olyanok, akik nem perelnek, vannak, akik jóvá teszik hibájukat, hiszen ebben az 500.000­ben benne vannak azok is, akik utólagos há­zassággal törvényesítenek, akiket örökbefogad­nak, tehát valójában csak egy alacsony száma lesz azoknak, akik. felléphetnek a bíróság előtt és bizonyos formában követelhetik azt a jogot, amit a törvényjavaslat ad nekik. Nem fordul­hat elő az az eset, amelyet Gr óh igen t kép­viselőtársam, mint konkrét esetet elgoinjdolt, Nevezetesen méltóztatnak emlékezni arra, hogy beszédében egy helyen megemlítette, hogy adva van egy 70 éves öregúr, akinek gyermekei, unokái vannak. Van egy házas­ságotm kívül szüleitett már elhalt gyermeke s ennek lesizármazói előállanak s az anya azt mondja: itt van hat gyermek, tessék róluk gondoskodni, mert az uram meghalt Ha vala­íkinél ez az eset forogna fenn, azt hiszem, az, aki ért a joghoz, azt a tanácsot adná annak a 70 éves öregúrnak: ha úgy éírzed, hogy valóban évi december hó 3-án, kedden. 320 tied volt tőled származó Üt az a gyermek, em­beri kötelességed annak leszármazottain segí­teni, függetlenül minden jogszabálytól. Es azt hiszem, azt is mondhatnánk a jogban jára­tosak annak a 70 éves embernek, hogy a jog­szabály erre nem költelez, mert valójában az a gyermek, aki már meghalt, aki állítólag az ő házasságon kívüli cselekményéiből szárma­zott, már elérte nagykorúságát, amikor há­zasságot kötött feleségével, hiszen a 10.470— 1945. számú rendelet értelméiben . a házasság nemcsak a nőt, hanem sí férfit is nagykorúvá teszi, miu)tán petdig nagykorú lett, az Ő jogán többé fellépni ( niem lehet- Eltekintve attól, hogy akinek már hat gyermeke van, annak valószínűleg régen nagykorúnak kellett lennie, legalább is elhalálozása esetén, mert egyene­sen csoda volína, ha egy kiskorúnak egymás­után megszületett volna törvényes feleségétől a hatodik gyermeke^ mert hiszen^ akkor az apaság művészetét már tizennégy éves korá­ban meg kellett volna kezdenie. Tehát ez az eset sem alkalmas arra, hogy megrendítsen bennünket. abban a hitünkben, hogy ez a javaslat a házasság intézményét semmiféle tekintetben nem befolyásolja, sem­miféle tekintetben neim akar annak ártani és nem is árt T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megen­gedni, vannak a javaslatnak bizonyos rendel­kezései, éppen ezek a szigorú rendelkezések, amelyek alkalmasaik lesznek arra, hogy & há­zasságon kívül született gyermekek számát csökkentsék. Nagyon helyesen mondották az egyes felszólalók nagyon meg fogják gondolni a férfiak, esetleg a nők is, hogy házasságon kívül keressenek maguknak szórakozást En nem tudok rá statisztikát, t. Nemzetgyűlés, de egészen bizonyos, hogy vannak az életben olyan mozzanatok, lamelyek alkalmasak arra, hogy az embereket visszatartsák ettől a cse­lekménytől, ettől a mondjuk, magánjogi bűn­cselekménytől (Pászthory István (msz): Az a baj, hogy olyankor nem szoktak gondolkodni!) és ha házasságban lévők követik el, büntető­jogi cselekménytől, mert hiszen akkor házas­ságtörést jelent. Azt hiszem, nagyon sok r fér­fit tanuként lehetne kihallgatni arranézve, hogy életében hányszor fo/rdult elő, hogy bi­zonyos könnyelmű lépés megtétele előtt arnal gondolt, hogy hátha betegség jön tettének nyo>­aniában ós maga az a tudat, hogy betegséget kaphat, hány embernek elvette a szándélkát, hogy az első gondolatát kivitelre vigye^ Erre nincs statisztika, de azt hiszem, a férfiak leg­nagyobb része, nem mondom, vannak kivéte­lek, de legnagyobb része tanúságot tehet ar­ról, hogy vannak ilyen körülmények, amelyek visszatartják az embereket ettől a magán­jogilag erkölcstelen lépéstől» Ehhez járul az a tudat, amely szintén visz­sza fog tartaná /statisztikailag meg nem álla­pítható nagyobb tömeget attól, hogy házassá­gon kívül szerezzen magának ilyen élvezetet, ilyen szórakozást, amelyet, mint mondom, ma-, gánjogi bűncselekménynek lehetne nevezni. Í3n tehát nem látok semmiféle olyan intézke­dést a törvényjavaslatban,^ nem látom a cél­ját sem ilyennek konkrét és tételes intézkedé­seiben, amely alkalmas volna arra, hogy ép­pen ezen az anyagi vonalon keresztül a házas­ság intézményét megrendítse. Egyik igen tt képviselőtársam felho&tla', jhogy meg kell /erősíteni a házasság ántézmjényiét Nekem semminéven nevezendő kifogásom nem

Next

/
Thumbnails
Contents