Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

315 À nemzetgyűlés 73. ülése 19Â6, (Az ülés délelőtt 11 óra 7 perckor kezdődött.) (Az elnöki széket Varga Béla foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetéséire Futó József, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Hegyesi Jarnos jegyző urakat kéreim fel, Bejelenltem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Tomasovszky Mihály képviselő úr a SzabolcsSzatmár-Bereg vármegyei választókerületben nyert képviselői megbizatáisáról leimondott. Az 1945- évi VIII. törvénycikk 77. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre Kovács Pál soron következő pótképviselő urat behívtam. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. A t. Nemzeitgyűlés tudomására hozom, hogy Adorján János, Osztrovszki György, Rágó Antal, Szabó József, Szentiványi Lajos és Török János képviselő urak összeférhetetlen (helyzetük elbírálását kérték. E bejelentéseket az összeiféirheltetleuségi bizottsághoz áttettem. A (bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. Bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a budapesti népfőügyé&zség Vértessy Károly képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kértté. Ezen megkeresést a házszabályok 47. §-ának 1. bekezdése értelmében a mentelmi bizottsághoz áttettem. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Bemultatom iá t. Nemzetgyűlésnek Révai József képviselő úr levelét, amelyben betegségére való hivatkozással négy heti ós Vértessy Károly képviselő úr levelét, amelybein ugyancsak betegségére való hivatkozással négy hó; napi szabadság engedélyezését kiérik- (Faragó László (szd): Már megszökött.) Méltóztatnak a kért szabadságokat engedélyezni! (Igen!) A t. Nemzetgyűlés a kért szabadságokat engedélyezi. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek: a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úr levelét, amelyben a házszabályok 79. §-a (2) bekezdésére való utalással a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára Quittner Pál főosztályvezető, dr. Fülöp Kálmán miniszteri tanácsos és dr. Boros Lajos miniszteri titkár urakat miniszteri megbízottként bejelentette. A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. T. Nemzetgyűlés! Napirendi szerünt következik a házasságon kívül született gyermekek jogállásáról szóló törvényjavaslat folytatóla" gos tárgyalása. Az előadó ár kíván szólni. Dubay István (kg): előadó: T. Nemzetgyűlés! Összegezve az ebben a vitában elhangzott értékes felszólalásokat, tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy azok mindegyikét erős kötelékként fű zi össze az a felismerés, hogy a házasságon kivül született gyermekek kérdése nemesak jogi, hanem egyben gazdasági, társadalmi, szociális és kultúrprobléma is. Maga a javaslat is ezen az alapon épül fel. És ha ez így van — aminthogy valójában így is van — akkor hiba volna részünkről, ha ezeket az erőket nem állítanánk be ennek a kérdésnek a szolgalatába és ha ezen erők mindegyikét nem fognánk e kérdés éllé, hogy együttesen vigyék előre a fejlődés terén abban az irányiban, amelyet mi helyesnek látunk. Tény az, hogy a törvényhozás elsősorban a jogi kérdés előrevitlelét siettetheti, de éppen évi december hó 3-án, kedden. 316 annál az összefüggésniél fogva, amellyel a jcgi kérdés a többi kérdésekkel összefonódik, lehetővé válik, hogy a többi erők is megmozdulhassanak és ez a megmozdulásuk nem csupán egy nyujtózkodási imozdulat legyen, hanem egy olyan előrehaladás, amely ez/t a kérdést kozóhajra és a nemzet akaratának megfelelően viheti előreT. Nemzetgyűlés! Megfigyelve a tárgyalás során felhozott érveket, elsősorban azokat, amelyek a javaslat ellen szólnak, meg lehet állapítani, hegy a legfontosabb érvként a házassági intézmény féltése áll előttünk. Kétségtelenül komoly érv ez. Annyira komoly, hogy a törvényhozásnak, amikor megszerkeszti ezt a törvényt és az előadónak, aki a szöveget megszerkeszti, ezt maga előtt kellett látnia teljes komolyságában. így is történt és meg vagyok róla győződve - éís az a hitem, hogy most, amikor a javaslat már elkészült, utána vagyunk és az eredményeket kell megállapítanunk, egésiz nyugodtsággal mondhatjuk meg azt, hogy azon az úton, amelyen a törve iy« javaslat halad — bár ez az út egészen közelében van a házasság intézményének — elhaladásában; ezt az intézményit semmi tekintetben nem sértette meg,, '(semmi tekintetben nem okozott ezen az intézményen olyan sérülést, amely miatt magunknak szemrehányást tehetnénk. Ha jól megnézzük az ezzel kapcsolaltos felszólalásokat, azt is meg lehet állapítani, hogy talán nem is a javaslattól félnek an^rnyira, mint inkább azoktól a későbbi konkrét megoldásoktól, amelyek egyes esetekben létre fognak jönni. Az én hitem és meggyőződésem szerint ettől sem kell félni. A konkrét kérdések megoldása nem fog olyan nagy teherrel járnak s bár a házassági intézmény szakaszai közötti utakon megy keresztül, mégis egészen bizonyosak lehetünk abban, hogy az egyes megoldási módok nem fognak semmiféle sérülést okozni a házasság intézményén; hiszen a konkrét eseteknek ezen az úton való elvezetését maga a bíróság fogja intézni, amelynél mindig meg fogjuk találni azt a bölcseséget, az útnak azt az ismeretét, mellyel helyesen vezesse keresztül a házasság paragrafusai között azt a konkrét esetet, amelyet meg akar oldani. Ha pontosan megnézzük és mélyebben betekintünk a házasság intézményének féltésébe mint érvbe, akkor éppen a felszólalók beszédei kapcsán azt kell megállapítanunk, hogy annak a mélyében tulajdonképpen a gazdasági kérdések fekszenek. A felszólalók r azt mondják, hogy ezeknek a gazdasági kérdéseknek megsértése útján elő fog fordulni az, hogy a házasságban rezdülések következnek be és ezek alkalmasak arra, hogy ezt az intézményt alapjában véve megsértsék és megingassák. Én abban a hitben vagyok, hogy ez a felfogás is téves. Nagyon érdekesen adták fel idevonatkozólag a kérdést. A javaslat egyik lelkes szónoka;, Reicher igen t. képviselőtársam maga is megemlítette azt, hogy ennek a javaslatnak egy sebezhető pontja ez. Nevezetesen ebben az esetben azt kérdik, hogy: hogyan jön hozzá az az anya, aki törvényes házasságban él, hogy munkájának eredményét átengedje azoknak a gyermekeknek vagy azon gyermekek közül valamelyiknek, akik a házasságon kívül születtek

1

? Még inkább nehezebbé teszi ezt a kérdést, ha valaki feladja a folytatását — .aminthogy feladták a szónokok —;