Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-72

263 À nemzetgyűlés 72. ütése 1946.. évi ennek a bíróságnak vagy bizottságnak a ki­; alakulása — amennyiben lehet — a pártoktól •'• függé tien legyen, neçsak titkosan választas­séki hanem legyen meg a lehetőség arra is, hogy ez a döntő szerv ne a pártok és pártve­zérek .akaratából állíttassák lissze.. '•'••/•• Ennélfogva'én a zsűrinek — őszintén mcg­; 'mondóin— barátja vagyok, jobban biztosítva " látom' benne azokat az érdekeket, amely érde­"kek miatt az összeférhetetlenségi törvényt megalkotják. aggályosnak találom, hogy ebben a tekin­: tétben _ a plénum döntsön az Összeférhetetlen­ségi bizottság javaslata alapján. A pártbírás­kodás nem fog beválni,-különösön, nem fog be­- válni akkor, ha a nemzetgyűlésnek nem lesz meg a nyugodt atmoszférája és egymást kö­••7 vétik az összeférhetetlenségi bejelentések. Eb­iből- egy olyan harc lesz, amely a nemzetgyű­;'>•-• lés tekintélyét, függetlenségét nem fogja elő­• •*•''Segíteni. Ezért én.. megfontolásába ajánlom a t. - "Nemzetgyűlésnek azt, hogy ha már egy ál­landó bizottságot kreál, amely állandó bizott­ság a_ pártok elhatározásából személyenkint állíttatik össze, akkor legalább a bíráskodást •juttassák egy sorsolás útján összeállított zsűri­nek, mert így az is előállhat, hogy a kisebb­ségi pártok nem fognak (képviseletet kapni az összeférhetetlenségi bizottságban. Ez az én né­zetem, amelyet őszintén meg kellett monda­nom.. Meg akarom említeni ezenkívül a szabály­zatnak néhány olyan hiányosságát, amelyek az előadó úr szíves figyelmét megérdemlik. Az egyik a 7. §. A 7. §-ban nincs biztosítva az, hogy az a képviselő, aki ellen összeférhe­tetlenségi bejelentést tettek, az iratokat meg­tekinthesse. Ezt be kell illeszteni, hogy ha vá­dat , emelnek egy képviselő ellen, akkor neki .riemcsák a bejelentést, hanem a bejelentés bi­zonyítékait is joga legyen megtekinteni. Hiába •hivatkozunk itt a perrendre, ennek a jognak "biztosítása feltétlenül szükséges.' A 8. % ($) bekezdését is aggályosnak tar­tom. Eszerint az érdekelt és a bejelentő kép­viselő mindaddig, amíg a tárgyalást befeje­zettnek nem nyilvánítják, írásbeli előterjesz­téseket is tehet. Én, t. Nemzetgyűlés, a frankper kisebbségi előadója voltaim. 18 Vannak, 'akik még emlékez­nek a frankper tárgyalására. Ott, amikor már nagyon nehéz kérdéseket kezdtünk tárgyalni, a többségi párt vizsgálóbizottsági tagjai egy­szerűen azt mondották, hogy most a vitát be­fejezzük, vitának tovább helye nincs. Azt sze­retném, hogy. ezeket a kérdéseket ne lehessen így elintézni és ne lehessen csak úgy egysze­rűen kimondani, hogy most már be van fejezve az eljárás, hanem a teljes bizonyítás pro és kontra terjesztessék elő. Ezt Sem látom teljes mértékben biztosítva. Ugyancsak aggályosnak látom a 12. § utolsó bekezdéséi Ez azt mondja, hogy mel­lőzni kell az, olyan tanú kihallgatását, aki : külföldön, vágy ismeretlen helyen van. Ezt megint másképpen kellene szabályozni, mert le­het, hogy éppen az a koronatanú, aki külföl­dön, vagy ismeretlen helyen van. így félig el­intézve mégse lehessen" egy ügyet a nemzet­gyűlés plénuma elé hozni és egyszerűen meg­állapítani, hogy az a tanú külföldön vagy is­meretlen .helyen van, ne lehessen ezzel egy 'Összeférhetetlenségi ügyet elmellőzni, hanem történjék intézkedés azirányban, hogy az * november hó 29-en, pénteken. 264 I külföldön vagy ismeretlen* helyen levő tanú megtaláltassék és az összeférhetetlenség kér­| dése abban az esetben is rendeztessék. Nem látok intézkedést arra az esetre, ha I az a tizenöt úr, aki most az összeférhetetlen­j ségi bizottság tagja lesz, aki tehát ezekben a ! kérdésekben határozni fog, kezd el nem járni I az összeférhetetlenségi bizottsági ülésekre. ; Márpedig mi lesz akkor az összeférhetetlen­! ségi ügyekkel, tekintve, hogy a határozaiké­| pességhez nyolc tag jelenléte szükséges. Mi a | szankció azokkal szemben, akik miután meg­I választották őket és azt a tisztséget élvállal­I ták, mert kötelesek is voltak elvállalni, ennek a kötelezettségnek nem tesznek eleget és meg ! nem jelenésükkel az egész összeférhetetlenségi kérdés elbírálását lehetetlenné teszik? A 8. § (3) bekezdése nekem más ' szempont­ból is aggályos. Ez azt mondja, hogy az a kép­viselő, aki ellen összeférhetetlenségi bejelen­tést tettek, ha beteg vagy távol vaii, egy má­sik képviselőt bízhat meg védelmével. Én a .vé­delmet már a bizonyítás érdekéből is alapo­sabban biztosítanám és sokkal helyesebbnek 1 tartanám, ha nemcsak betegség vagy távollét esetén lehetne mást megbízni a védelemmel, ' hanem az illető képviselőnek egyébként is joga legyen egy képviselőtársát felkérni, hogy őt a bizottság előtt képviselje. Ugy hiszem, ezek mind olyan kérdések, j amelyeknek szabályozását módosítani lehetne ! és ezzel ezeket a kérdéseket mégis csak úgy ! amennyire jobban lehetne rendezni. T. Nemzetgyűlés! Ami már most a plénum ! eljárását illeti, erre nézve részletesebb szabá­! lyok "nincsenek megállapítva. Meg vannak álla­! pítva a hozzászólás lehetőségei. Nem is tudok ezzel kapcsolatban mást mondani, csak azt, hogy én aggályosnak látom ezeknek a kérdé­seknek a plénumban való eldöntését és sokkal helyesebbnek tartanám, ha az összeférhetetlen­j ségi bizottság által összeállított zsűri döntené el, mert különben vita támad és a vita ered­I menye .megint a pártszempontoktól függ. I Ezért nekem aggályom van a plenáris^ döntés ! ellen, de sajnos, meg kell állapítanom, i hogy ez a kérdés már rendezve van, mert hi­i szén magában a törvényben is benne foglal­| tátik. Andi most a költségeket illeti, azt kell mon­1 dánom, hogy igen helyes az a szabályozás, í hogy a költségek abban az esetben, ha a kép­i viselőt összeférhetetlennek nyilvánítják, a nem­j zetgyűlést terhelik, — másképpen amúgy sem I hajthatók be — mert a nemzetgyűlés ér­j deke, hogy az összeférhetetlenségi helyzeteket megszüntesse. De ha most elkezdődnek ezek a dolgok és nap-nap mellett jönnek majd az egyes bejelentések, akkor alaptalan bejelentés esetében máskép kellene eljárni. Ezeket a költ­ségeket a múltban az illető alaptalan bejelen­tőknek kellett megtéríteniök. A magam részé­rói ezt ma is indokoltnak tartanám és erre az előadó úr figyelmét felhívom. T. Nemzetgyűlés! Mivel itt bíráskodás fog történni, ennélfogva legfőbb aggályom mégis­csak ezzel kapcsolatos és az- a nézetem, hogy ezt a bíráskodást ezekben á kérdésekben egy tisztára pártfegyelem alatt álló és pártok sze­rint tagozódó nemzetgyűlésre, illetve egy ilyen bizottságra bízni nem lehet, . de legalábbis meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a bizottság tagjai pártfegyelemitől függetlenül tisztán belső bírói kogniciójuk, meggyőződé-

Next

/
Thumbnails
Contents