Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-72
265 A nemzetgyűlés 72. ülése 1946, évi síik. szerinti döntsék el a kérdéseket. (Helyeslés a szabadságpárton.) Elnök: Szólásra következük? Hegyesi János jegyző: Dénes -István! Dénes István (pit): T. Nemzetgyűlés! Magát a javaslatot egy szakasz kivételével helyesnek tartom és elfogadom. Nem tartom helyesnek a 20. §-t, amely azt mondja* hogy az összeférhetetlenségi bizottság által előterjesztett jelentéshez a bizottság előadóján és a kisebbségi vélemény előadóján kívül legfeljebb négy képviselő szólhat hozzá. Természetes, hogy nuiu! a négy képviselő iái koalíciós pártok képviselője lesz. Kérdeni, t. Nemzetgyűlés, ki lehet-e sajátítani a koalíciós pártok részére egy ilyen fontos kérdésben, ilyen bíráskodás kérdésében a hozzászólás lehetőségétl Ilyen formában a koalíciós pártokon kívül lévők, a pártonkívüliek és a szabadságpártiak nem szólalhatnának fel a nemzetgyűlésen az ítélethozatal- "kérdésébein. Ez azt jelenti, hogy itt a koalíciós pártok fognak mindig ítéletet hozni, senkinek másnak még csak hozzászólási joga sincs. Ez tarthatatlan helyzet, mert ez azt a bélyeget hordja magán, hogy itt pártítélkezés, dikta túrás ítélkezés fog történni Szerény álláspontom szerint ki kell húzni ennek méregfogát, meg kell szüntetni ezt a látszatot, lehetővé kell tenni, hogy ne csak a koalíciós pártok képviselői szóljanak majd hozzá a kérdéshez, hanem a szabadiságpártiak és mi pártonkívüliek is hozzá tudjunk szólni. Koncedálom, hogy nagyon okos emberek ülnek a koalíciós pártokban és meg vagyok győződve arról, hogy igazságosan fogják a kérdéseket elbír almi, de mégis nekünk, ennek a szekciónak szintén jogunk kell hogy legyen ahhoz, hogy a nemzetgyűlésen az ítélethozatalban részt vegyünk és a magunk szempontjait előterjesszük. Ezért kérem a koalíciós pártok vezetőit, hogy egészítsék ki ezt a 20. §-t és tegyék lehetővé. hogy anégy hivatalos szónokon kívül, a koalíción kívül levő pártok és a pártoinkívüliek is részt tudjanak venni az ítélethozatal feletti vitában. Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Révész László (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Egészen röviden kívánok válaszolni a nagyértékű felszólalásokra. Sehogyan sem tudom magamévá tenni Hegymegi Kiss Pál képviselőtársamnak azt az elgondolását, hogy sorsolás útján zsűri állíttassák össze az összeférhetetlenségi esetek elbírálására. Ö azt hozza fel kifogásként, érvül, hogy aggályai merü 1 *^ fel abban a tekintetben, hogy a nemzetgyűlés pártokból tevődik össze és hogy itt esetleg pártalapokon történik végleges döntés az összeférhetetlenségi esetek felett. De a zsűri is a . nemzetgyűlés tagjaiból tevődnék össze és az ilyen aggály, ha fennforog a nagyobb összetételű bizottságnál vagy testületnél, éppen úgy fennforoghat a kisebb 1 létszámból összeállított testületnél is. De sokkal megnyugtatóbbnak fogadhatjuk el a nemzetgyűlés plénuma által a nyilvánosság előtt, meghozott döntést, mert a teljes, az egész ország előtt való nyilvánosság csak a nemzetgyűlés plénuma, esetében forog fenn, míg ha egy kisebb bizottság, mondjuk a zsűri ítélkeznék, az már nem tudná ezt a nyilvánosságot biztosítani az ő döntéseinek, határozatainak meghozatalánál, tehát mindig megnyugtató bb, a legteljesebb nyilvánosság. Éppen ezért történt — amint már előadói beszédemben is hivatkoztam, erre — a törvényjavaslat indokolásában is a zsűrivel szemben elutasító álláspont. november hó 29-én, pénteken. 26 H Ami az egyes, lényegesen kisebb kérdésekre... vonatkozó javaslatait . illeti a két .felszólaló ; . : igen t. képviselőtársamnak, azokat sem tudom. magamévá tenni, mert hiszen ami azt a kifogást illeti, hogy „a külföldön tartózkodókkal szemben ne legyen alkalmazható a 8. § harmadik bekezdése, amely, azt mondja, hogy ilyen, esetben a bizottság beterjeszti döntésre a már felderített tényállást és az addig felvett bizonyítási anyagot a neimizetgyűlés elé, mert hiszem a határidő könnyen lejárhat, ha így, az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó tanuk meghallgatása tekintetében kivételt állítanánk fel, akkor azok a képviselők, akiknek az összeférhetetlenségi ügye rosszul áll, egészen természetesen özönével jelentenék be az ismeretiem helyen tartózkodó és a külföldön tartózkodó tanukat, fontos ténykörülményeket jelölvén meg arra vonatkozólag, hogy ezek milyen ténykörülményeket tudnak bizonyítani. A bizottság elrendelné a fontos ténykörülményekre tekintettel ezeknek meghallgatását és lehetetlenség volna az eljárást befejezni, ha e-z a kívánság honor áltatnék, amely itt elhangzott. Egyszer le kell zárni az előkészítő eljárást és etekintetben nem lehet helye hosszas huzavonának és nem lehet módot nyújtani egyes összeférhetetlenségi helyzetbe került ügyeskedő képviselőtársainknak arra vonatkozólag, hogy ad graecas kalendas íhúzzák-halasszák az eljárás befejezését. Ami a költségek kérdését illeti, ez az egész eljárás úgy fogiható fel, mint egy különleges közjogi per, amelyet közérdekből kell folytatni és a közérdek kívánja meg a helyzet, a tényállás tisztázását ós a helyes jogi. döntést. Ilyen esetben, mint a bűnvádi eljárás során is, a kincstár viseli az eljárási költségeket. Ez olyan magánjogi per, ahol a vesztes fél nem marasztalható el az eljárási költségekbein, ez közjogi természetű per, ahol a kincstárt terheli minden tanúval, szakértővel kapcsolatos vagy egyébként felmerülhető kiadás. Tehetek én bűnvádi ügyben, ahol tulajdonképpen az ügyész képviseli a vádat, feljelentést, mégsem engem terhelnek az eljárási költségek, bár az én indítványomra indult meg a bűnvádi eljárás^ de közérdek ezeknek az ügyeknek a tisztázása, . mentesítendő tehát a bejelentő vagy akár az összeférhetetlenségi helyzetbe kerülő képviselő az eljárás költségeinek terhe alól. A 20. §-r.a vonatkozó indítványt sem tudnám magamévá tenni, amely azt célozza, hogy négy hozzászólásnál több hozzászólás engedtessék. Nincs megírva sehol, hogy ennek a négy hozzászólónak' okvetlenül a négy nagy párt tagjai sorából kell kikerülnie. , (Dénes István (pk): Ki fogják sajátítani, mint elsőbbségi joggal bírók. Akkor miért ülünk itt?) Ha több felszólalás engedtetnék, úgy igen elhúzódhatnék a plénumban való tárgyalás. Ezek a felszólalások 15—15 perces időtartammal történnek. (Dénes István (pk): Ez rendben van!) Tekintettel erre, az összeférhetetlenségi esetek igen nagy időt rabolnának el a nemzetgyűléstől.. (Némethy Jenő (msz) : Ne tartsunk hónapos szüneteket! — Dénes István (pk): De miért Hármak ki bennünket a. bíráskodásból? Erre tessék féltelni! —- Zaj.) Képviselőtársainknak módjukban van jelentkezni felszólalásra akár mellette, akár ellene, akár mint .kisebbségi véleményt benyújtók is. (Dénesi István ,(pk): •Hol?) Jelenthetnek be Ikisebbségi vé lenién vt. . azt megindokolhatják és lehet ilyen kisebbségi vélemény négy-öt I3s. (Dénes István' (pk): Ninos jogom megindokolni a javasliat szerint.)
