Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-72

259 A nemzetgyűlés 72. ülése 1946. évi Ház minden oldalán.) mintsem hogy magyar gyermekek, magyar anyák és a magyar dolgozó társadalom pusztuljanak el ezek miatt a hazaáruló, népellenes bitangok miatt! (Él nk helyeslés és taps. ^- Köv<ektáUás a szoeiáldemokratapárton: Kezdi uk meg! — Közbeszólás^ a kisgazdapárton; Minél előbb! -• Felkiáltások a Jwmmunistapárlon: Már holnap vagy ina! — Zaj.) Pártom nevében nagyon 'kérem az igazságügyminiszter urat, hogy ebben a speciális esettben tényleg a nép érdekeit figyelembe vére járjon el. Ezenkívül kérem arra is, hogy a forintvédő rendeleteket, amelyek szintén komoly büntetést helyeznek kilátásba es tesznek lehetővé, szin(tén alkalmazzák. Ne történhessék meg az, hogy aiz emberek felelőtlenül, bátran károsítjáík meg a magyar népet abban a biztos tudatban, hogy protekció és egyebek alkalmazásával másnap vagy harmadnap kijöhetnek és újra folytalthaitják mlépellenie® játékaikat. (Felkiáltások a kisgazdapárton: .Ugy van! Ez a baj!) Az ipari áraik tekintetében követeljük azt. hogy a Gazdásági Főtanács által elfogadott árakat, amelyeik a sa jojóban is megjelentek, a legsürgősebben érvényesítsék. Ezzel kapcsolatba« meg kell mondanom, neirn^ értünk teljesen egyet ezzel a kalkulációs sémával- Nekünk az lenne az elképz élésünk, hogy fix árat állapítsanak meg, ahol mindenki tisztán belelát az illellékesek kártyáiba, hogy ne lehessen százalékokat ide és lamoldia hozzáesaipniL amelyekből senkisem ismeri ki magát. (Ugy van! Ugy van! Élénk helyeslés a kisgazdapárton.) Tehát az a kérésünk, sőt kívánságunk; és követelésiünk, hogy a kalkulációs séma helyett fix árakat állapítsanak meg. Természetesein ezután következik az, hogy a dolgozók szükségleteinek kielégítésére tipusioikikeket gyártsanak ruhában, cipőben, bakancsban és a legfontosabb ipari cikkekben, amelyek a dolgozók szükségleteit vannak hivatva kielégíteni. (Helyeslés a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! Az ilyen napirend előtti felszólal ásóikra rövid idiő áll rendelkezésre. Ezekben kívántam tehát röviden összefoglalni azt, ami a magyar dollgozó társadalomnak fáj és amiben kérem a kormánynak hathatós, gyors, sürgős oseleke|detét. Ne folytatódjék a háború alatt és a háború óta annyit szenvedett magyar nép szenvedése egyeseik spekulációja, niáisolk retndLS'zertelein munkája vagy pedig más okok imiatt, inert meg kell moinidanom, hogy a magyar nép, az ipari -munkásság, az értelmiség, különösen a pedagógusl'ársadialom. de nem kevésbbé a magyar parasztság széles rétegei, a türelmük végső határán vannak. Nem fogjuk vállalni a felelősségeit, ha ennék komoly következményei is lesznek! (Taps a kommunistapárton és a kisgazdapárton.) Elnök: Napirend előtti felszólalás felől vitának léis határozathozatalnak helye nincs. T. Nemzetgyűlési Napirend szerint következik a ' namjzetgyűlés házszahályreviziós bizottsága jelentésiének tárgyalása az összeférhetetlenségi eljárás szabályainak előkészítése ügyében. Révész László előadó urat illeti a szó. Révész László (kg) előaidó: T. Nemzetgyűlés! A nemízetgyűiíéis belső életét szabályozó, jogszabályolk között egyik leglényegesebb az összeférhetetlenséginek kérdését! szabályozó törvény. A közelmúltban zajlott le ennek vitája a 'november hó 29-én, pénteken. 260 nemzetgyűlés előtt, ezért nem akarok resale- • tesen ki'iíérni magának az összeférhetetlenségi kiérd esnek újabb fejtegetésére, csupán a törvény helyes végrehajtását célzó eljárása szabályokkal kapcsolatbam; <keil néhány megállapításit tennem. Az 1946 november, 12-én kihirdetett 1946:

XXVI. te. szabályozza az összeférhetetlenség kérdését, de ; tartalmazza az összeférhetetlenségi esetek elbírálásának fontosabb szabályait, alakiságait is. A törvény új útra lépett az összeférhetetlenségi eljárás terén és azt a sokat vitatott problémát, hogy az összeférhetetlenségi ügyekben parlamenti vagy pairlamenten kívüli bírósiág, bizottság vagy zsűri ítélkezzék-e, radikálisan oldja meg olyképpen, hogy a döntést magára a nemzetgyűléts plénumára bízza,, amely fórum kétségkívül a legilletékesebb arra, hogy ezekben az ügyekben & végső szót kimondja. Természetesen azzal, hogy a nemzetgyűlés plénuma egy közjogi pert egyszerű szavazással bírálhasson el, nagy és felelőségteljes feladatot ró a^ törvény a nemzetgyűlés Ítélkezését előkészítő testületre, az összeférhetetlenségi bizottságra. A törvény 13. §-a részletesen szabályozza az ügy előkészítését. Kimondja, hogy az összeférhetetlenségi bizottságinak kell ezt ^elvégeznie közvetlen tárgyalások, tanuk és szakértők meghallgatása és okirati bizonyítékok megszerzése útján. Ezen az általános rendelkezésen .' túl menően azonban a bizottság eljárásának részletes szabályait magának a nemzetgyűlésnek kell megalkotnia, és a házszabályokba beillesztenie. Sokan még a törvény tárgyalásakor felszólalt képviselőtársaim közül is a törvény végrehajtási utasításait sürgették és várták. Ennek a törvénynek végrehajtási utasítása nines. Nincs is rá szükség, mert ai törvény imperativ rendelkezéseit a nemzetgyűlés fogja saját kebelén belül végrehajtani. Maguk az eljárási szabályok, amelyekről itt szó van, szintén nem nevezhetők végrehajtási utasításnak és nem lépnek fel nagyobb igénnyel, minthogy egyszerű, tisztán adminisztratív jellegű rendelkezéseknek tekintsük őket, amelyeknek az a feladatuk, hogy egy fontos és a, nemzet presztízsét súlyosan érintő kérdésben, az összeférhetetlenség kérdésében az ügyek világos, gyors, félreértésektől és melléktekintetektől mentes kivizsgálását biztosítsák. A nemzetgyűlés házszabályreviziós bizottságának volt a feladata, hogy ezejket az eljárási szabályokat összeállítsa és javaslatot tegyen etekintetben a, nemzetgy ülésnek. Amint említettem, maga az összeférhetetlenségi törvény is szabályoz már néhány, ennek az eljárásnak a -keretébe tartozó kérdést, így a bejelentés formáját és az eljárásnak a kereteit. Tekintetbe véve az összeférhetetlenségi eljárás köréiben a múlt tapasztalatait, meglkell állapítani, hogy aiz összeférhetetlenségi állandó bizottság munkája és működései kevesebb kifogásra ad okot, mint a zsűri működése, amelyet a törvényjavasltat indokolásai is elvéten dőnek tart. Meg kell állapítani,, hogy a tör/vény ja vas lat indokolásánlak ezek a súlyos megállapításai nem az állandó bizottság munkáját illették, amelynek tagjai sorában a legutóbbi időikig a képviselőháznak legkiválóbb, legtekintélyesebb jogászai foglaltak helyet és a'kik lelkiismeretes körültekintéssel igyekeztek egy már nagyobbrészt elavult és a kor haladó