Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-67
15 A nemzetgyűlés 67. ülése Î946. éw október hó 22-én, kedden. 16 gazdasági és földrajzi szempontból működésre javasolható-e? A kijelölés másik szempontja volt, hogy lehetőleg 8—10 km-es körön belül olyan teljesítőképességű olajütő jelöltessék ki, amely ebben a körzetben feldolgozásra kerülő olajosmag mennyiség kiszolgálására elegendő. Hangsúlyozzuk:' a fenti szemponio.kon tájmenően az iparügyi minisztérium iparpolitikai osztálya mindent elkövetett, hogy figyelemmel a megcsökkent sertésállományra, az ország zsiradékkal való ellátását a lehetőség legmagasabb határáig biztosítsa. Éppen ezért — ahol az üzem földrajzi fekvése — a közlekedési viszonyok, a gazdák érdeke, a fogyasztók szempontja megkívánta, eltekintett a műszaki feltételek szigorú érvényesítésétől és méltányossági kijelölést végzett, ya&-y pedig cseretelep működésére adott engedélyt. Ugyancsak eltekintett az iparügyi minisztérium a ki nem jelölt üzemek bénitásától és csupán az elsőfokú iparhatóság által a közellátási felügyelővel foganatosítandó hatósági zár alá vételt valósította meg. A fenti elvek alapján az iparpolitikai osztály végrehajtotta a kijelölést számokban kifejezve a következőképpen. A benyújtott kb. 1000 kérelem közül 500 kijelölést eszközölt. És pedig 314-et vámütésre engedélyezett, 192-t cseretelepre enged élvezet í és a Növénygyárak Egyesülete által javaslatba hozott; .27 kereskedelmi ütésre jogosultak számát 29-re emelte fel a cseretelepek olajelláldsának zavartalan biztosítása érdekében. Az interpelláló Jármay képviselő úr érvelésével kapcsolatban megjegyezni kívánom, hogy a közigazgatási bírósághoz való feüeobviteí nem valósítható meg, sem birtokon belüli, sem birtokon kívüli formában, mert ha erre módot adnánk, úgy az egész rendelet illuzóriussá válna, tekintve, hogy minden késedelem komoly veszélyt jelént közgazdasági életünkre. A nyilvánvaló méltánytalanságok és tévedések kiküszöbölését az iparügyi minisztérium úgy oldotta meg, hogy a leállított üzem tulajdonosának lehetőséget biztosított a revíziós kérelem benyújtására és esetenkénti orvoslására. Ennek következtében előreláthatólag kb. 400 vámütő és 250 cseretelep, valamint 30 kereskedelmi ütő fogja ellátni az ország olajszükségletének előállítását. Ezek kapacitása teljes mértékben elegendő az olajszükséglet biztosítására. Végezetül hangsúlyozzuk, hogy mindent elkövettünk azért, hogy a kijelölés megfeleljen a demokrácia szociális követelményeinek, gondoskodás történjen a lakosság olajszükségletéről, a kisegzisztenciák igazságos védelméről. Kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1946. évi szeptember hó 23-án. Bán s. k.« Elnök: Jármay Gyula képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen. A nemzetgyűlés a Választ tudomásul veszi. Következik a közlekedésügyi miniszter úr úrnak a postabélyegek exportjának tárgyában' augusztus hó 7-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a közlekedésügyi miniszter úr válaszát felolvasni., Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Tisztelt Nemzetgyűlés! Szolnoki István dr. képviselő úrnak augusztus hó 7-én a postabélyegek bélyegkereskedőknek való eladása* és exportja tárgyában előterjesztett interpellációjára válaszomat az alábbiakban adom meg: A bélyegkereskedők még a közelmúltban is -úgyszólván korlátozás nélkül hozzájuthattak a magyar bélyegekhez. Az így birtokukba jutott bélyegek egy része a Magyar Nemzeti Bank kikerülésével, tehát külföldi fizetési eszközök beszolgáltatása nélkül, külföldre került. Ennek megakadályozása céljából és hogy az , amúgy is nagy nehézségek között előállított bélyegeket a postaforgalom céljára lehessen biztosítani, a bélyegeknek kereskedelmi célokra, de ezenkívül laptételekben való árusítását is be kellett szüntetni. A bélyegkereskedőknek most is megvan a lehetőségük arra, hogy kisebb tételekben vásárolhassanak bélyeget, a birtokukban levő bélyegek exportja pedig semmiféle akadályba nem ütközik. A posta bélyegirodájának külföldi osztálya Bernben működik. Célja a magyar bélyegeknek jobb értékesítése és a posta újjáépítéséhez szükséges külföldi fizetési eszközök egy részének megszerzése. Kétségtelen, hogy a bélyegiroda külföldi osztályának működése, valamint a bélyegek laptételekben való árusításának megtiltása az exporttal foglalkozó bélyegkereskedők működési lehetőségét bizonyos, igen mérsékelt mértékben korlátozza. Ezzel szemben azonban nemzeti előnyt jelent az a körülmény, hogy amíg a múltban a posta a bélyegeknek külföldön való értékesítése terén, kizárólag a bélyegkereskedők által szolgáltatott adatokra volt utalva, addig most, a bélj^egiroda külföldi osztálya réven módjában van a világpiacról közvetlen értesüléseket szerezni s a külföldi osztálynak lehetősége van a bélyegek árszabályozására is kihatni, amivel a bélyegkereskedők eddigi monopolitisztikus helyzete gyengül. A bélyegiroda külföldi osztályának felállítása nem jelent egykéz-rendszert, hiszen a bélyegkereskedők közül azok, akik exporttal foglalkoztak a.múltban, sőt még új kereskedők is, minden megszorítás nélkül exportálnak. Téves az az értesülése a képviselő úrnak, hogy a bélyegiroda külföldi osztálya nem termel valutát. Az osztály néhány hónapja áll fenn, a kezdeti nehézségekkel meg kellett küzdenie, de állandóan küzdeni kell az érdekelt belyegkereskedőknek azzal az igyekezetével szemben w, hogy mindenáron lehetetlenné igyekeznek tenni az osztály működését azzal, hogy alacsony árakon kínálják a magyar bélyegeket eddigi monopolisztikus helyzetük további biztosítása érdekében, amiért még áldozatoktól sem riadnak vissza. A külföldi osztály jóformán csak mostanában építi ki szélesebb körben kapcsolatait és mégis a felsorolt nehézségek ellenére augusztus 31-én 1342 dollár, 5000 svéd korona, 17.180 svájci frank állott rendelkezésre, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank számlájára való átutalás alatt, ezenfelül készpénzben 2793 svájci frank és 20 dollár volt a külföldi osztály pénztárában. A posta a múltban is exportált bélyegeket. Téves azonban képviselő úrnak az az •értesülése, hogy e tevékenység folytatását a Magyar Nemzeti Bank intette volna le. A múltban az exportálás merkantil szellemben történi, az akkori politikai irányzat mellett a posta a bélyegexport lebonyolítását minden kul^ö té-