Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-67

17 A nemzetgyűlés 67. ülése 1946. évi október hó 22-én, kedden. 18 nyezö behatása nélkül átengedte a kereskedők nek, akik azt kifogástalanul látták el. Egészen más a helyzet most, amikor az országnak biztosan befolyó valutára van szüksége s ennek biztosítása elsőrendű állami érdekké vált. Ez- a célja a berni külföldi osztuUnak. Tévesnek kell minősítenem képviselő úrnak azt az értesülését is, hogy a külföldi osztály 350 bélyegkereskedő érdekeit érintené, mert a külföldre szállító bélyegkereskedők száma 10—12-nél a. múltban .sein volt több és jelenleg is csak ennyire tehető. Ezeknek sem veszélyezteti létérdekét a külföldi osztály, hiszen mint már említettem, ma is akadálytalanul exportálnak és jövőben is exportálhatnak. Ami a bélyegirodánál berendezett használt bélyeges anyag feldolgozásának kifogásolását illeti, rá kell mutatnom arra, hogy a bélyegfeldolgozást a posta akkor rendezte be, amikor más szolgálati ágaknál nélkülözhető alkalmazottai voltak, akiknek járandóságait amúgy is fizetnie kellett. így a bélyegfeldolgozási munkálatok végeztetése a létszámcsökkentés foganatosításáig külön költséget alig okozott. Nagy Összegű külföldi fizetési eszközökre vonatkozó ajánlatok érkeztek már az irodához. Amennyiben azonban a bélyegfeldolgozás nem mutatkozik gazdaságosnak, be fogom szüntetni. A külföldi osztályt szakavatatlansággal nem lehet vádolni, mert az osztály üzleteit szakmabeliek meghallgatása után bonyolította és bonyolítja le. Szakavatatlanságot lát képviselő úr abban is, hogy a külföldi osztály Svájcban működik, holott a bélyegüzleteket nemzetközi vonatkozásban Angliában és Amerikában kötik legnagyobb részi Valóban a gondolat felmerülésekor a külföldi osztály székhelyéül London, Moszkva és Zürich vagy Bern volt kiszemelve. A közlekedési nehézségek miatt Bern mellett kellett végül is dönteni, ahonnan már as osztály megnyitásakor úgyszólván az egész, világgal összeköttetést lehetett létesíteni. Kétségtelen, hogy a bélyegkereskedelem nemzetközi szakma, ezt azonban egyáltalán nem érinti az, hogy a magyar posta a saját kiadású bélyegeit sajátmaga ás exportálja, ha maga is igyekszik bélyegeinek piacot s ezzel jobb értékesítési lehetőségeket szerezni s ezzel bekapcsolódni a nemzetközi bélyegkeres- • kedelembe. Nem államosította a bélyegexportot és nem vezette be az egykéz-rendszert, a bélyegexportőrök ma is kiszolgálják külföldi üzletfeleiket. Éppen ezért nem is lehet összefüggésbe hozni a Budapestre tervezett nemzetközi bélyegkereskedő kongresszus elhalasztását a postának ezzel a működésével. Éppen így téves az a beállítás is, hogy a bélyegexport békében többmillióí dollárt yelentett, ami most a posta tevékenysége miatt elmarad. A többmillió d'ollár nyilván az egész békeidőre vonatkozik, viszont az elérhető export, mint azt már többször is hangsúlyoztam, nem szűnt meg, tehát, ha ez szabályszerűen, a Magyar Nemzeti Bank közben jöttével folyik, a valutabevétel nem csökken, hanem ellenkezőleg a postának, mint újabb, helyesebben ismét exportáló szervnek bekapcsolódásával még emelkedik. Az elmondottak érthetővé teszik, hogy a posta a bélyegeik exportálásáról mindaddig neim mondhat le, amíg az országnak fokozottabb mértékiben Van Ivaluttára szüksége, -éppen ezért indokolt' a bélyegiroda külföldi osztályának fenntartása. A posfsaibelyegiek lapNEMZETOYÜLÉSI NiAPLÓ IV. tételekben való árusításának tilalma az inflációs klőkben ugyancsak indokolt volt, amenynyiben a postahivataloknak a forgalom ellátásához elegendő^ bélyeg áll. rendelkezésükre, a tilalom enyhítését, esetleg megszüntetését megfontolás tárgyává teszem. , Arról,, hogy a bécsi Lauder- vagy másik bécsi banknál- nagyobb értékű postabélyegietéít volna- csak a képviselő úr interpellációjából értesültem. Ugy a bélyegmúzeum, mint a bélyegiroda bélyegkészlete hiánytalanul meg'van. így nem tudom és az osztrák postaigazgatás útján sem sikerült megállapítanom, hogy milyen letétről lehet szó. Éppen ezért kérem a képviselő urat, szíveskedjék az ügy tisztázhatásá érdekében a birtokában levő adatokat • rendelkezésemre bocsátani. Kérem a tisztelt Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tndomásulvenni szíveskedjék. Budapest, 1946. évi szeptember hó 21-ém. Gerő Ernő s. k.« Elnök: Szolnoki István képviselő urat aviszonválasz joga .megilleti. A képviselő úr nincs jelen. A nemzetgyűlés a közlekedésügyi', miniszter, úr válaszát tudomásul veszi. • . -, Következik a közellátásügyi miniszter ur írásbeli válasza Kálmán -Ferenc képviselő urnák ä kommunistapárt vidéki szervezeteinek a forint - elleni lazítása tárgyában folyó evi augusztus hó 28-án tartott 56. ülésén elmondott interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveseke d'j ék a közellátásügyi .miniszter ur válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Tisztelt Nemzetgyűlés! Kálmán Ferenc nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés 1946. evi augusztus h ' 28-án tartott 56. ülésén interpellációt intézett a belügy- és közellátásügyi miniszterhez Hajdúböszörményben a hadisegelyes asszonyok részére -jogosulatlanul történt kenyérgabona kiosztása tárgyában. Az interpellációra vonatkozóan a közellátásügyi tárca részéről az alábbiakat közlöm: Az interpelláció tárgyát képező eset a közellátási tárcát annyiban érinti, hogy a közellátás részére összegyűjtött és zárolt központi készletből szabályellenes módon igénybevétel és kiosztás történt. Mindaz, ami magát a kiosztás tényét és . annak előzményeit :. illeti — véleményem szerint — rendőri kérdés, ^melynek kivizsgálása és esetleges megtorlása á rendőrhatóságok feladatát képezi abban az esetben, ha az igénybevétel és a, kiosztás olyan előzmények után, illetőleg (körülmények között történt, amint azt az interpelláció'tartalmazza. . A belügyminiszer úrtól a hajdúböszörményi polgármester jelentése alapján ebben az ügyben azt a'tájékoztatást kaptam- hogy a szóbanlevő eset alkalmával »a hadi segélyezettekből mintegy 250 főnyi tömeg jelent mega városházán és követelte élelmiszer-fejadagjának búzában való-kiadását. Ez ügyben a pártközi értekezlet az előtte való napokban úgy határozott, hogy a búzát a hadisegély terhére mintegy 400 legrászorultabb részére kiszolgáltatja. A pártközi értekezlet azonban ezért nem merte vállalni a felelősséget. A tömeg ennek sürgetésére jelent meg. A felvonulás napján Hajdúböszörményben volt az alispán, az alispáni titkár és a vármegyei közellátási felügyelő. A tömeg a termet, ahol tartózkodtak, megrohanta és így a közel látási felügyelő a pártok azon garanciájára, hogy a kiosztandó búzát rövidesen esetleges adományokból visszatérítik, engedélyt adott arra, hogy a legjobban 2