Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-53
177 A nemzetgyűlés 53 x. ülése 19Í6. évi előbb-utóbb lassan megnyugvó Európa, területén- kialakuló baráti és jószomszédi viszonyt. A jövő barátság szempontjai számunkra éppolyan vitálisak) mint a békefeltételek, Nekünk már most tekintettel kell lennünk érre is. De azértf mégis rossz, szolgálatot tennénk, ha elhallgatnék azokat a tényeket, amelyek az igazi dtínamedeneei béke ; kialakulását hosszú időre lehetetlenné teszik. A szomszéd országokkal való békés együttműködés Nemcsak magyar' -érdek, hanem ugyanúgy érdeke a szomszéd országoknak is. , Minden, ami ezt^ a gyümölcsöző jóbarátságot Is ennek kialakulását veszélyezteti vagy megakadályozza, éppenúgy hátrányt jelent Mai gyarországra, mint ahogyan hátrányt jelent Csehországra vagy Romániára és az ea:ész béke vágyó' Európára. És ezen a helyen úgy érzem, szólnom kell Groza Péter miniszterelnök úrhoz, aki ennek a két nemzetnek történetében eddig talán egészen páratlan módon mutatta meg érzékét ezeknek az igazságoknak & megértése iránt. Azt hiszem., -őszintén jólestek minden magyar enr > bérnek azok a sorozatos megnyilatkozások,' amelyek a magyar nép ^ránti megértését, szeretetét és együttműködési vágyát mutatják. Groza Péter számára niost egy talán soha vissza nem térő világtörténelmi alkalom nyílik, »hogy a -"két nép között évszázadok óta fennálló és — most Groza szavaival élek — mesterségesen szított gyűlöletet és ellentéteket örök időkre eltüntesse. Ha a román minisz^ terelnök valóban .történeti távlatokban gondolkodó államférfiú, akkor most egyszerre.,. két nemzetet tehetne baráttá és boldoggá azáltal, hogy meglátja ezeket a nagy igazságokat, a két nép közös érdekét, és közös jövőjét.- A magyar kormány ugyanis^ a'felelősségérzet és az önmegtartóztató objektivitás klasszikus példa-, ját állította fel, midőn Erdély földjéből csupán 22.000 négyzetkilométer terület átengedését kívánta. Ha Groza Péter* Románia \ mai miniszterelnöke, magjáévá tenné ezt a végső posztul^tumot jelentő, igazán mérsékelt álláspontot, és a két nép1 iránti szeretettől, indíttatva .nemzetével is elfogadtatná, el tudná fogadtatni, akkor ennek a számára kétes értéket jelentő területsávnak átengedésével a dunamedencei államok igaz összebékélésének és együttműködésének ; alapkövét rakná le. 22.000 négyzetkilométernyi térületre vonátkozóamúgyis nehezen tartható álláspont ' és jogigény feláldozása^ által szilárd és a baráti eér pek hitével biztosított határt tudna teremteni1 ; ebben .a véráztátta térségben. Groza Péternek igazán tudnia' kell, hogy minden határok között a legelőnyösebb a békés, a barátságos határ j amelyet nem a felfegyverzett hadseregek szuronya, hanem a két oldalon álló népek közös belenyugvása és megértése biztosít, T. Nemzetgyűlés! Ezt nemcsak az igazság; az emberiesség, a bármi néven nevezendő poli" ti kai becsületesség- követeli meg, hane.ni a jól felfogott, a legmesszebbmenő önérdek is. E nélkül' a dunatáji tragédiákat oly megrázó erővel és1 biztonsággal felrajzoló nagy magyar költő szavai teljesednek majd be: »A Dunatáj bús villámhárító; félemberek, félnemzetecskék számára készült szégyenkáloda«, és be fog következni a költő nagy próféciája: »Sose lesz máskép, így, rendeltetett.«128 T. Nemzetgyűlés! De nyiltan és őszintén SE3IZETGYÜ-LÉSÍ NAPLÓ III. ^^| augusztus hó %2-én, csütörtökön. ,178 \ kell -beszélni a magyar békefeltételek másik részéről, a gazdasági követelésekről is. A magyar jóvátételi terhek — a most bejelentett angolszász kártérítési követelések .beszámításán kívül is — lecsökkent nemzeti jövedelmünknek több mint 25 százalékára rúgnak. Maga a jóvátétel a háromszázmillió dollárra rúgó összegével, az 1938-as dollár értékelés sel és az/ 1938-as dömpingárak mellett annak ^tulajdonképpen többszörösére rúg, és maga a Jóvátételi Hivatal elnöke állapította meg a napokban, hogy e terhek meghaladják az 1200 millió mai értékű dollárt.127 Ezzel az immár, köztudomásra nutott tény- \ nyel kapcsolatban még két megállapítást kellleszögezni. Az első az, hogy amikor a jóvátételi kötelezettségeket megállapító fegyverszüneti egyezményt Moszkvában 1945 január ho 20-án megkötöttük -^ helyesebben: amikor a kormány az ideiglenes nemzetgyűléstől felhatalmazást kapott, amelyre támaszkodva a fegyver s zünetibkottságot Moszkvába kiküldöttei 1944. évi december hó 22-én,'' amikor tehát ezt a f elhatajmazást nyerte az ideiglenes nemzetgyüléstől — az ország gazdasági állapota még nagyjában és egeszében — azt mondhatnám — sértetlen volt. Csupán ipara és. vasúti gócpontjai, valamint nagyobb városai szenvedték károkat az angolszász bombatámadások következtében. Ezeket a feltételeket tehá^ akkor minden illetékes tényező jóhiszémüleg, 'abban a hiszem-ben vállalhatta el, hogy ezeket, teljesíteni is tudjuk: teljesíteni tudjuk anélkül, hogy ezáltal gazdasági életünk teljes csődbe vagy pedig végveszélybe kerülne. A második idekivánkozó megállapítás az, | hogy lényegesen eltérő körülmények között kezdtük meg a teljesítést. Minden erőnket meg- ~ feszítve, szinte reménytelenül, de mégis tökéletes teljesítési akarással kezdtük meg. Mert időközben «ajnos, nagyon sokminden történt, Egész gazdasági életünk korábbi státusa -felborult, ördögi tervek, parancsok és bűnös,kezek 'az országnak felmérhetetlen károkat, 'okoztak^ Vasútvonalainkat tönkretették, hidainkat felrobbantották, értékes javainkat, állatállományunkat, gyárainkat, vasúti szerelvényeinket, közlekedési' eszközeinket, élelem- és ny.ersanvagfártalékainkat, kincseinket külföldre hurcolták. Budapestet, az ország fővárosát az ostrom borzalmainak és pusztításainak dobták áldozatul és itt dúlt a harc még egy fél éven keresztül, a magyar földön'és ami akkor, amidőn a kötelezettséget elvállaltuk, ha nehezen " és r nagy áldozatokkal i«s, de véres verejtékker mégis teljesíthetőnek látszott: ezek után az események után a mi hibánkon, az új magyar, demokrácia hibáin kívül fekvő okok következtében tulajdonképpen .teljesíthetetlenné vált. Ezt látta be nyilván nagylelkűen és megértően a Szovjetunió és legutóbb Jugoszlávia is, amelyek, méltányolva megsúlyosbodott helyzetünket, könnyítéseket tettek vállalt kötele'zéttségeiuken. Mindazonáltal nem lesz érdekte- -\ * len bizonyos összehasonlítást tenni e reánk hámiíé tefhek és más történelmi jóvátételek között.. / A nemzetek teljesítőképességét és a ,törté- . ; nelemben eddig ismert legnagyobb, egyébként soha meg nem fizetett jóvátételt illetőleg pon- i tqs^ adatok állnak rendelkezésünkre. Az első világháború után a 'Németország által fize> tendő jóvátétel mennyiségét á nemzeti jövedelem évi két százalékában állapították meg. >.
