Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-53

179 A nemzetgyűlés 53. ülése 1946. évi Már ez a két százalék is oly súlyoknak bizonyult, hogy — amint tudjuk — sohasem tudták meg-f izetiui. Az 1924-ben kötött megállapodás 'szerint Magyarország a békeszerződésből származó összes kötelességek teljesítéseképpen akkoriban nemzeti jövedelmének évi egy százaléka körül mozgó jóvátételt fizetett. Ha most ebb ez az 1200 milliónyi mai értékű dollárhoz akárcsak gondolatban is hozzászámítjuk az angolszászoknak fizetendő kötelességek Összegét és talán még-— mert tulajdonképpen így^ kell tennünk — régi adósságainkat is, akkor ezt már nemzeti jövedelmünk százalékával mérni is képtelenek vagyunk és valljuk be őszintén, kifizetéséről nem is álmodhatunk. ' • TI. Nemzetgyűlés! Őszintén M kell tárnunk a kérdést. Szerény nézetem szerint kényes kérdéseink nincsenek. Minden kérdés csak aoS dig, kényes, amig nem beszélünk róla. Fel kell vetnünk a kérdést, bogy vájjon kinek szolgálja az érdekét az, ha mi ezeket az irracionális és imaginárius feltételeket hatásvadászó engedelmességgel és sunyi rosszhiszeműséggel egyenesen csak elfogadjuk, tudva-tudván azt, hogy ezek. 'teljesítésére ugyan sor nem kerülhet, mert'azok teljesítése per abszolúte lehetetlen. Soha az^ egész történelem folyamán — Dzsingisz khán metódusait is beleértve — nemzetet még így meg nem nyomorítottak, mint . ahogy bennünket r nyomorítanának meg, ha ebeknek a követeléseknek nemcsak a demokrácia és, az Atlanti Charta, hanem a humánum , törvényeivel is ellenkező behajtását megkísérelnék.^ Mindenkinek be t

kell látnia, hogy mennyivel inkább szolgálja a demokrácia és-a yilágbéke érdekét és* mas-uknak a jóváfcetelbeil i és kártérítésben részesülő hatalmaknak az ér-, dekét is, -ha. megmutatjuk sebeinket, kiállunk a fórumra és feltárjuk összes lehetőségeinket éjft- teljesítőképességünk határait. Életünk, jövőnk érdekében tanuként kell felhívnunk a világ- közvéleményét és magukat az érdekelt ' hatalmakat kell felkérnünk arra, hogy állapítsák meg lecsökkent nemzeti termelésünk és teljesítőképességünk végső határait és követe; léseiket velünk szemben ebhez a mértékhez szabják\ Én nem holmi propagandahadjáratra, "nem kétszínű i diplomáciai y

játékra' gondolok*, csak becsületes őszinteségre, amelyet a nemzetek nagy és békés családjába tartozni akarásnak a vágya fűt. Hívjuk fel a világ közvéleményének figyejmét ezekre a tényekre, állapítsák meg* ezeket a tényeket ők maguk és el~ , készítendő jelentésünket tegyük le majd az Egyesült Nemzetek házának asztalára és azután "kérjünk döntést. T. Nemzetgyűlési Ezek a döntésre ; hívatott hatalmak akkor öntenek tiszta vizet a pohárba, akkor szolgálják a jóvátételre és kártérítésre kötelezett és egyúttal a jóvátételben és kártérítésben részesülő nemzetek összes és egyetemes érdekeit, ha teljesítőképességünk határainak megvonásakor az "'.összes fennálló külföldi fize- -tési kötelezettségeinket összeszámlálják. Ezek: először is a háborúelőtti külföldi adósságok törlesztése, másodszór a jóvátétel, harmadszor . ' a kártérítési • kötelezettségünk. Mert bármeny* nyire is eltérő célokat szolgálnak azok, végül ugyanabból a forrásból, a magyar adózók zsebéből és a magyar dolgozók verejtékéből fedeződnekj tehát feltétlenül összeszámlálandók. Ez az összeszámlálás, sőt maga az egész munka célszerűvé, hasznossá és eredményessé augusztus hó 22-én, csütörtökön. 180 csak akkor válhatnék és mindennek értelme csak akkor volna, ha ehhez á kiszámított öszszeghez hozzáadnák annak a külföldi kölcsönnek amortizációs terheit is, amelyet az ország újjáépítése céljából kellene, hogy folyósítsa^ nak, mert valljuk és lássuk be, hogy csakis az ország és a magyar gazdasági élet újjáénítése tudna egyedül biztosítani a külföldi kötelezettségek fizetésrilehetoségét. Enéjlkül ezeket a fi" zetési kötelezettségeket ' csak kiróni leh'et, de behajtani sohasem. (ÍJgy van! a kisgazdapárton.) E kölcsön nélkül az ország igazi teíljesítő" képességének csak egy kicsi tört hányada juthatna azoknak a hatalmaknak, amelyek köte« •lezettsésreink megállapításában s e kötelezettségeinkben részesedést^ kívánnak. A nemzetközi jóhiszeműség és a demokratikus őszinteség az én meggyőződésem; és hitem szerint egyenesen előírja számunkra,'hogy'azt se hallgassuk el. hogy egy nagy nemzeti rekonstrukciós kölcsön^ segítségével mennyire nagyobb mértékben ak* náznánk ki az ország természeti kincseit és mennyire megnövelnénk fizetési képességünket. Á fizetésben részesülők és a fizetésre kötelezett 'nemzetek kölzös ' érdekét, jelenthetné 'ez a külföldi kölcsön, amely érdeke> az adósnak, de ugyanolyan érdeke volna a hitelezőnek is. Ismerem Byrnes amerikai -külügyminiszter ' úr nagyjelentőségű érvelését, amellyel egyrészt a jóvátétel, másrészt a kártérítési kötelezett ségek közötti különbséget magyarázza meg. Tudom nagyon jól, hogy nagy különbség van a kettő között, mert a jóvátétel kimegy az országból, de a kártérítés itt bennmarad, továbbra is a magyar gazdasági életet gazdagítja, de az államháztartás szempontjából mésris egyforma kötelezettséget jelent mind a kettő, mért adózás és verejték útján kell összeszedni." És itt, ennek kapcsán igyekszem leszögezni álláspontomat a magyar politika hívatlan prókátoraival, ilyen vagy olyanirányú túlzásaival szemben is. A reális magyar külpolitika nézetem szerint sohasem lehet más, .mint sima és, zökkenésmentes bekapcsolódás a nagyhatalmak Tsékepolitikájába: Európa sorsa és ezen belül ennek a szerencsétlen országnak sorsa attól függ, hogy a nagyhatalmak még tudják-e valósítani a világbékét 'eredményező teljes és tökéletes megegyezés légkörét. A megegyezéshez • ós egymáshoz való viszonyuk zavartalansága* höz a mi sokat szenvedett nemzetünk a maga részéről azzal járulhat hozzá, ha közöttük min- • dennemű nézeteltérés támasztásától óvakodunk. Halálosan rossz szolgálatot tesznek tehát a'magyarságnak, sőt a szóbanforgó nagyhalaimaköak azok, akik akár túlzó ^angolszász-barátságukkal, akár pedig szélsőséges szovjef pártiságukkal az egység megbontását szolgálják. Ennek az országnak egyforma őszinteséggel kell barátságot mutatnia mindkét oldal felé és mindenkinek tudomásul kell: vennie; hogy a túlzó angolszász-barátság *ugyanannyit árt az angolszász érdekeknek, mint amennyit a szovjet érdekeknek árt a kizárólagos szovjetbarátság. Ez részemről nern akar hintapolitika, lenni, ez csak becsületes, ' békevágyo, kis nemzethez illő becsületes eemílegesség. (Helyeslés, a szabadságpárton.) s A békeféltételek kérdései között külön kell még foglalkoznom —; egészen röviden csupán — a mindennél fájóbb csehszlovák problémával. Jómagam, aki szintén felvidéki származású vagyok, különösképpen átérzem ennek a szegény, sorsüldözött felvidéki magyarságnak a