Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-53
Iö7 • À nenizetgyűles 53. ülése 1946. évi hozta meg à kormány, hiszen peldáúÍ vármegyénkben, Szabolcsban 360 közigazgatási tisztviselőt helyeztek B-listára, akiknek helyét 900 új tisztviselővél igyekeznek pótolni. Sőt nem is a reakció elleni harc érdekében hozták, mert nagyon sok, mindig demokratikusan gondolkozó és cselekvő, kitűnő tisztviselőt B-listáztak/ A rendeletnek egyetlen célja volt, az, hogy az ország egész-közigazgatását egy párt kézébe helyezzék át. De ne-, kern még az ellen sem volna kifogásom, t. Nemzetgyűlés,' ha valóban az egyetlen, demokratikus párt kezébe adnák a hatalmat." Edidigi tudomásom szerint azonban Magyarországon csak demokratikus pártok indulhattak a választásokon, minden párt egyformán demokratikus, nem, helyeselhetem tehát, hogy \ ä kormány ezzel a többi pártot reakciósnak minősítve, egyetlen párt számára állítja ki a ' szabadsági eveiét. Ries igazságügyminiszter úr a múltkor például itt a; nemzetgyűlésben a jtöbbi párt mellének szegezte azt, hogy * Angliában egye- ( dűl a szociáldemokratapártot tartják ^ démo-. - kratikus pártnak, tehát ezzel azt bizonyította, hogy a demokrácia értelmezése nálunk különben is nagyon relatív. En elismerem, a' Magyar Kommunista Párt taktikája igen helyes és kitűnő. A választásokon kisebbségben maradt, azóta .kezébe vette a rendőrséget ésv most az ország közigazgatását is kezébe akarja venni. En . nem is a.Magyar- Kommunista Párt ellen vagyok bizalmatlan, mertJ hiszen az, amit esi-,, nál, minden pártnak1 nemcsak joga, hanem kötelessége is,( tudniillik, hogy . saját felfogása szerint igyekezzék berendezni Magyarország jövőbeni életét. De. bizalmatlan vagyok és bizalmatlannak kell lennem a ' kormány iránt; amely segédkezet nyújt ahhoz, hogy J Magyarországon ismét ^kisebbségi egypárirendszer épüljön ki, még akkor is, ha közben állandóan demokratikus jelszavakat hangoztatnak. ; t Hogy ez mennyire így- van, t. Nemzetgyűlés, hogy á Magyar Kommunista Párt a kormányon belül milyen céltudatosan és megnemalkuvóan halad előre a maga útján, ait bizonyítja^ az, hogy az ország lakossága nagy^ többségének jogos kívánsága,'jogos kq-s vetélése, a paraszti érdekképviselet még1 nem került törvényjavaslat formájában a nemzetgyűlés elé. ' T. Nemzetgyűlés! Törvényalkotásunknak és parlamentünknek ez ,a legkegyetlenebb • igazéágtalansága. Az ipari munkásság szakszervezetekbe •'tömörült. Ezekben a szakszervezetekben megbízik, őket oda senki be ' nem kényszerítette. Miért ^akarják- most •& parasztságot belekényszeríteni ' abba a szakszervezetbe, amelyben nem bízik meg? Miért másodrendűbb polgára ennek- a hazának a paraszt, mint az ipari , f munkás, miért nem. engedik, hogy megválogassa, milyen! szervezetben bízik? (Vas Miklós (szd): Miiben nyilvánulj ínég a kényszer?) Abban, hogy nem hozzák ide a. paraszti érdekképviseletet a nemzetgyűlés elé, nem hozta1 ide a kormá;.ry és így nem volt módja a parasztságnak.''hogy a maga szervezetét kiépítse. Ebben nyilvánul meg a kényszer, (Nagy Imre (kp): A kamarák megvainnaikl még .most ' is!) különösen akkor, . amikor mindnyájan ' tudjuk, hogy ennék: a nemzeitgyűlésnek egyik legelső ülésén118 Z. Nagy Ferenc igen tiszèelt augusztus hó ÉÉ-én, csutortököú. 168 képviselőtársam ; határozati ^ayaslatot ter-' vesztett elő a paraszti érdekképviselet megalkotásáról, sőt azt is tudjuk, hogy még Kovács Béla földművelésügyi minisztersége alattv tehát 'hónapokkal ezelőtt- elkészült ez- a törvényjavaslat, de még á mai napig nem került a Ház elé. Tudomásom van róla, t.. Nemzetgyűlés, hogy^ önálló indítvány formájában Kiss Sándor képviselőtársam hozza a nemzetgyűlés elé ezt al problémát. (Viafs Miklós («izd : Fontoisabb d'oigokí" volltaík!) Ha neimi párthatalmi törekvési, akkor mi 'késztette a: baílol'dlali blokkolt 'ainra, hogy idáig' megohstruálta; ezt a problíémátl (Nagy Imre (kp): Mert demokratikus szervezetet akartunk!) Hogyan legyek én bizar lommal a. kormány iránti, amelynek elnöke és tagjainak 50 százaléka éppen abból/a többségi pártból került ki, amelyyezt .ji javaslatot állán; rióan sürgette és amelynek,- nem volt elegendő", ereje ahhoz, hogy ezt ai javaslatot a minisztertanácson keresztülvigye és tárgyalás' végett idehozza a nemzetgyűlés elé? - f -Nagy Imre igen tisztelt képviselőtársam egyik legutóbbi beszédében kitért érre a, kérdésre, azonban igen furcsa beállításiban azt mondotta: élőbb meg kell oldani bizonyos problémákat, azután kerülhet sor a paraszti érdekképviselet >felállítására.; iholoitt éppen a paraszti érdéíkképviseiet íe-ladata/ az, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyeket -Nagy Imre igen t. képviselőtársam -ide a Ház .elé hozott. i v-De szólnom kell,'t. Nemzetgyűlés, a községi választásokról is, amelyeket, a' kormány szeptemberre igért, de amelyekre eddig még semmi előkészület nem történt 'meg; szólnom',-' 'kell -az összeférhetetlenségi, törvényről is, amelynek megalkotását pártom szintén igen sürgős; igen fontos és a nemzet érdekében való _f eladaitnak tekinti, és szólnom ikell a rengeteg megoldatlan szociális problémáról. Nagyon jól tudom, hogy nagyon lerongyoltak, nagyon tönkrementek, nagyon• szegények vagyunk. Nagyon nehéz na a aktív szo. ciális politikát- Csinálni. De éppen mert amy-, nyira lerongyoltak és ennyire •-szegények vagyunk, volna szociálpolitikára a legnagy.tbb szükség. Én nem hiszeim, hogy a, népjóléti kormányzat vagy a- nemzetgyűlés, ha mással nem is, de jó ötletekkel, szervezési lehetőségekkel . a vidék segítségére ne siethetne. ' Nem tudóim képviselőtársaim mennyire, ismerik a magyar falvak helyzetét, de ott igen nagy bajok vannak. Nincsenek napközi otthonok, nincsenek gyermekgondozónők, nincsenek orvosok, nincsen orvosság, jóforínán egyáltalában r nem működnek ezek, iaz intézmények, " segítségükre kellene sietnünk. Nem hiszem, ' hogy- ezeket a problémákalt ne lehetne úgy is megoldani, hogy a falu asszonyai vállalnának háziipari munkát, a háziipari készítményeket értékesíteni lehetne s^ az értékesítés ^ eredményéből maga a/, falu láthatná el szociális intéz menyeit. Én nem hiszem, hogy ne 'lehetne erre módot\ találni. ' De nemcsak a falun van baj, baj van a városban is. Nem tudom, megfigyelt ék-é igen t. képviselőtársaim, hogy solhá amnyi koldus Budapesten még nem volt, mint most. Gyermekek valóságos koldulási szövetkezeteket alapítanak, ray ónokra osztják a várost, s ürü hullámokban ostromolják a járókelőket, és én félek, hogy ha továbbra is így lesz, Budapest elveszi^ Nápoly és -Marseille kétes értékű dicsőségét és a koldusok városává lesz.
