Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-53
- v ' 16§- r À nemzetgyűlés 5È. ülése 1946. évi augusztus hó 22-én, csütörtökön. 166 úton való kormányzást, és nem látom be, hogy miért kell kezdődő demokráciánkat éppën a äcgantidemokratikusabb intézkedéssel indítani útjára. Szerettem volna_, ha a 'kormány a -ja; vaslat indokolásaiban megmagyarázta volna, hogy miért ragaszkodik továbbra is a rendeleti úton való koirtmányzáshoz, (Közbeszólás a szabadságpárt oldaláról; Könnyebb!) é> mivel a felhatalmazás szükségéről meggyőződve nem vagyok, a javasla/tot neon f oigiadoin el. De nem fogadhatom el a javaslatot azért sem, mert bizalmatlan vagyok a kormánnyal szemben. Objektiven figyelem működésit, látom itt-ott a jóakaratot, de engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy felsorolj aim bizalmatlan* ságom okait. A kormány koalíciós alapon áll. Koalíció alatt azt szeretném érteni, hogy közös érdekek támoigiatására, félretéve minden egyéni és pártszeimpontot, a különböző pártok összefognák é® kölcsönös engedményekkel teszik munkaképessé a koalíciót. Nálunk nem ez a helyzet. A kormányon, belül valószínűen éppen olyan ellentétek vannak, mint sajnos itt a nemzetgyűlésen. Itt a nemzetgyűlésen ugyanis az idő nagyrészt nem a kormánypártok és az ellenzék közötti vitatkozással telik el, hanem a < kormányzópártok egymás ; elleni acsarkodásaivál., Elég, ha példáként Ries igazságügyminiszter úr legutóbbi beszédére utalok,117 aki ; a miniszteri székből még sohasem hallott türelmetlen han* gon megfenyegette a legnagyobb kormányzópártót, hogy a szociáldeníokratapárt felbontja vele a barátságot. Vagy elég, ha utalok Rákosi miniszterelnökhelyettes úr augusztus 20-i kecskeméti beszédére, amelyben igen élesen, igen hevesen, igen kímélet nélkül támadta a partnert, a kisgazdapártot- Nekem .nem célom és nem szándékom, t.. Nemzetgyűlés, hoigy megvédjem a kisgazdapártot a vádak és a támadások ellen; csak mint szimptóimát szögezem* le, hogy a koalíción belül milyen egység uralkodik. T. Ház! Elég a nemzetgyűlés üléseit megfigyelnünk' az egyes felszólalások alatt,' felszólalások után, de különösen az interpella-ciós napokon, hogy megállapíthassuk: sajnos a koalícióban nincs egység. Márpedig liogyan lehetnék én bizalommal a kormány^ iránt, amikor azt látom, hogy a kormányzópártok, tehát a koalícióban résztvevő pártok sincsenek bizalommal saját kormányuk iránt? Hogyan^ bízhatnám nyugodt szívvel az ország sorsának intézését arra a kormányra, amelyet nem támogat a választásokon a kormány programját helyeslő hatalmas többségi Mert ha -a mai nemzetgyűlés működését figyeljük, meg kell állapítanunk, hogy a kormány céljainak, törekvéseinek egyáltalán oaincs pártja, csak ad hoc többsége van. (Sulyok s Dezső (msz) : Ez ' igaz! — Révész Mihály (szd): Felnőtt emberek beszélnek így?) így van, ' képviselőtársam! (Révész Mihály (szd) :, Sulyok képviselő úrral beszélgetek közben! FeilnŐtt emberek beszélnek így!) Ezzel összefüggően rá kell mutatnom arra-is, nagy hibája állami életünknek, az,' hogy túlsók benne a politika. Valahogy az az érzésünk, hogy rengeteg politikusunk van, de nagyon kevés az államférfink, holott a mai időkben éppen államférfiakra volna a legnagyobb . szükség. Az állami élet vezetéséből — értem ez alatt a technikai vezetést — teljesen ki kellene kapcsolni a politikát, főként a ^koalíciós pártok cgymäselleni politikáját. Dőre építész az, aki előbb a szobákat akarja berendezni és csak azután gondol arra, hogy a házat is fel kellene építeni; Természetes, hogy ehhez szakértelemre volna szükség, sajnos, egyre jobban tolódunk a dilettantizmus uralma felé. Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy ezzel kapcsolatban válaszoljak egy nagyon gyakori közbeszólásra, amely az igen t. túloldalról ér minket állandóan. Le kell szegeznem, hogy egyek vagyunk a reakció elleni harc" ban. Nem- akarjuk és nem kívánjuk, hogy az ország vezetése újra a reakciósok kezébe ke.rüljön. De a szakértelem nem jelent mindig reakciót, mint ahogyan a dilettantizmus sem ; jelent még haladó eszmét. El tudok képzelni olyan szakképzett tisztviselőket, akik nem reakciósak. Ha -tehát mi a dilettantizmus élle^ hangot aduhk%-*- és ezt szokja meg a t. túloldal — sohasem a reakció érdekében, sé* hagem a, reakciósak védelmében tesszük ezt. Egy másik gyakori közbeszólás, amelyet különösen Orbán és Justus igen t. képviselőtársaink hangoztatnak, akkor hangzik ; el, amikor mi azt mondjuk, hogy valami réigen sem volt így, még kevésbbé lehet így a inai demokráciában; akkor azt szokták kiabálni, hogy:. »Ugy-e, jobb volt akkor, a reakciós múltban!« Nem volt jobb! Nem kívánjuk vissza a, múlt semmiféle megnyilvánulását, az elmúlt rendszerek egyikét sem, ide kötelességünknek tartjuk, hogy ne legyünk antidemokratikuisabbak, mint ^reakciós elődeink voltak: másrészt kötelességünknek tartják, hogy átvegyük a multbólT a rossz múltból mindazt, ami ió volt, mert higyjé el az igen t. Nemzetgyűlés: voltak akkor is jószándékú emberek, akik jót akartak és jókat alkottak. A könnyebb mégérthetőség kedvééirt hivatkozom egy« hasonlatra. Az 1914—18-as világ* háború rossz volt. de mennyit .köszönhetett a világ békés közlekedésügyé annak, hogy a renülést beállították a ^háború szplgálatábH, a háború gépezetébe és hogy a repülés technikája, éppen a háborús követelmények mia-tt, rengeteget fejlődött. Furcsa lettvOlna? ha azután valakit, aki 192^-ben ? repüléséirt rajongott, milítarizmusSal vádoltak volna. Bognár igen t. képviselőtársam àz elmúlt napokban kifogásolta a^ túlzottan, minden áron való politizálást; mert azt mondotta, hogy tanítsuk még elâbb a demokráciára az embereket, szerethessük meg velük a demokráciát, mert úszni csak vízben lehet. Révész Mihály igen t.'', képviselőtársam erre Weimarra hivatkozott.es abban látta a német köztársaság bukásának okát, hogy mindenki úszhatott- az -Ország vizében. Éppen mert előttünk áll a weimari példa, könnyű a helyze- • tünk. "pszni csak vízben lehet, de vigyázzunk éberen, kcmolygm arra, hogy mindenki csak a ' víz színén l ússzék., Víz alatt úszni ebben a mi demokráciánkban szigorúan tilos! -f De tovább megyek. Bizalmatlanságomnak tárgyi okai is vannak, olyan tárgyi okok,- amelyek a már meghozott rendeletekre vagy szükséges, de ,meg nem alkotottt törvényekre támaszkodnak. Nem lehetek bizalommal az iránt a kormány iránt» .amely :$ B-listázási~ rendelettel felborította vagy felborítani szánidéikozott az ország közigazgatási rendjét. Ma már mindannyiunk előtt világos, hogy a B-listát nem a szanálás érdekében 11*
