Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-53

149 A nemzetgyűlés 53. ülése 1946. évi augusztus hó '22-én, csütörtökön. 150 (Úgy van! Úgy van! Taps a kommunistapárt oldalán. — Taps a karzaton.)107 Elnök: Figyelmeztetem a karzatot, Hogy tetszésének vagy nemtetszésének kifejezést adni nem szabad. Ha ez még egyszer előfordul, azonnal kiüríttetem a karzatot. Kossa István (kp): Nem fogjuk eltűrni senkitől sem, bárból hangozzék is el ez r

a kijelentés, hogy a magyar szervezett munkásságot bárki •csőcseléknek merje nevezni és aki mégegyszer meg meri ezt tenni, azzal szemben, érvényre fogjuk juttatni a magyar szervezett munkásság teljes erejét. Igen t. Nemzetgyűlés! Drózdy(képviselőlir aposztrofálta itt a nemzetgyűlés előtt az én békéscsabai beszédemet. Azt állította a nemzetgyűlés előtt, a Kis Újság cikke után menve, hogy én Orosházán és Békéscsabán helyeseltem azt, hogy az orosházi munkásság a forint életbeléptetése napján a piacon akasztófát állított fel. Elfelejtette a képviselő úr elolvasni a Kis Újság előző heti számát, amelyikben^a Kis Újság ugyancsak tudósítást közölt az, én békéscsabai, illetve orosházi beszédemről Ennek a cikknek címe »Miskolcon a munkásság felült a reakció biztatásának — Kossa István beszéde Békéscsabán és Orosházán.« Ebben a hiteles tudósításban, amelyet a Magyar Távirati Iroda adott le az összes lapoknak, benne van, hogy én igenis elítéltem a miskolci eseményeiket. (Futó Dezíső (kg): Ezt a, 'koimlmrunista párt lapja írta.) Nem lenne tehát logikus, iha én Orosházán helyeseltem volna azt, amit Miskolcon nem helyeseltem. (Futó Dezső (kg): Miért nem tiltja be a belügyminiszter.) Éppen az én felszólításomra tüntették el onnan az akasztófát és igenis a gyűlésen megmondtam azt, hogy ruem helyeseljük azt, ha itt az államhatalmi szervebtől füg- • getlen csoportok akarják végrehajtani azokat a cselekedeteket, amelyek az * állam szerveinek felaldátai. A mi álláspontunk ugyanis az, hogy erős centrális államhatalmat kell teremtenünk, (Futó Dezső (kg): De^ nem népgyűléseken! — Egy hang a kisgazdapárton.De nem álláshalmozással!) amelynek feladata a törvények rendelkezéseinek végrehajtása. Nem tudom, honnan vette második tudósítását a Kis Újság, de ebből mindenesetre kiderül, hogy az igazság az, amit én mondtam és ami aß eilsiő tudóisításlbain voit beiiine. (Zaj a kisgazdapárt oldailán. — Halter Béla (misizi): Ez még nem derül ki! Még nem cáfolta meg!) Igen t. Nemzetgyűlés! Amióta mi, kommunisták résztveszünk a magyar nemzetgyűlés munkájában, mindig az volt a szándékunk, hogy lehetőleg minél kevesebb időt raboljunk el a nemzetgyűlés drága idejéből haszontalan, semmitmelndó dlolglolkína^ (Piros László (kp) : Különösen alaptalan dolgokra!) Mi ezt a nemzetgyűlést _ a magyar törvényalkotás csarnokának tartjuk,^ ahova választóink azért küldtek be, hogy jó, a nép érdekeit szolgáló törvényeket alkossunk. Ha most a felhatalmazási javaslat keretében mégis kénytelen vagyok személyeskeld'ni is, erre az a nemtelen, eléggé el nem ítélhető és az igazságnak meg nem felelő támadás kényszerít, amelyet a nemzetgyűlés színe előtt Drózdy képviselő úr intézett ellenem, kihasználva azt, hogy betegszabadságra mentem és nem voltam jelen az ülésen. Most szükségesnek tartottam szabadságomat megszakítani, hogy egyrészt itt, a nemzetgyűlés előtt cáfoljam meg adatokkal, hiteles bizonyítékokkal mindazokat a vádakat, amelyeket velem szemben és rajtam keresztül a magyar szervezett munkássággal szemben (Zajos ellentmondások a szabadságpárton és a, kisgazdapárt egy részén.) hangoztatott Drózdy Győző, (Piros László (kp): Ez volt a fő céljuk! — Az elnök csenget.) másrészt őszimte, igazi portírét fessek ugyancsak itt a nemzetgyűlés színe ^ előtt Drózdy Győző képviselő úrról. (Halljuk! Halljuk! a kommunistapárton.) Igen t. Nemzetgyűlés! Ahogyan pártunk vezére, Bákosi elvtárs mondta, mi kommunisták kemény fából vagyunk faragva és nem szoktunk megijedni a békakuruttyolástól, legfeljebb félrerúgjuk utunkból a ronda, undok férgeket, ha utunkba kerülnek. (Zaj a kisgazdapárt oldalán. — Egy hang ugyanott: Azt hiszi, népgyűlésen van!) T. Nemzetgyűlés! A Drózdy képviselő úrral f

való vita alól felmentene engem igen sok tény, amelyekből, 'ha a nemzetgyűlés tudomására hozom őket, mindenki megállapíthatja, hogy Drózdy Győző méltatlanul foglal helyet a magyar demokratikus parlamentben. Csak egyetlen bizonyítékot kell felmutatnom a nemzetgyűlés színe előtt, méltóztassanak ezt megnézni. Ezt a könyvet (felmutatja.) Drózdy Győző írta 1919-ben. Címe: »Zsidóság és bolsevizmus. ^Igazság a zsidókérdésben — irta Drózdy Győző«. (Egy hang a kommuunistapárt oldalán: Disznóság!) Mit írt 1919-ben Drózdy Győző, a demokrácia bajnoka? A következőket írta (olvassa): »Napról napra jobban meggyőződtem, hogy a világtörténelemnek nincs még egy férfia^ aki olyan szörnyű bűnt követett volna el saját! hazájával szemben, mint Károlyi Mihály.i« (Piros László (kp) — Drózdy Győző felé: Moist detaiek rajtái! — Farkas Mihály (kp): Na tessék!) Az a Károlyi •Mihály, akit nemrégein ünnepeltünk a nemzetgyűlés előtt, mint a magyar szabadság, a magyar demokrácia bajnokát! De tovább folytatja Drózdy Győző. Felsorol egy csomó nevet, majd így ír (olvassa): »Gyalázatukkal mind eltörpülnek Károlyi Mihály mellett., aki népének boldogságát, hazájának jövőjét egyetlen hamis kártyára tette fel«. — Kérdem képviselő úr, ki kártyázik itt baimiskártyákkal.: Károlyi Mihály-e. aki egy emberöltőn át emigrációit szenvedett azért, mert becsületesen, megalkuvás nélkül küzdött a magyar szabadságért, a magyar nemzet függetlenségéért, vagy pedig ön, aki, itt, ebben a nemzetgyűlésben meghasalt már minden pártot? De tovább folytatja Drózdy Győző (olvassa): »Európa, egyik legszebb birtokát eltékozolja, leugrik a Bécs felé robogó vonatról, hazáját eladja 25 csirkefogónak és rablott bolseviki pénzen szökik ki az országból. Vájjon nem lehetíne-e iskolapéldája a moral insanitynak Karolyi^ Mihály?« Azután így folytatja (olvassa): »A becsületes ember inkább lett voiljna eszkimó, pesere, zulukaffer, nyám-nyám néger, vagy akármelyik útszéli oláhcigány vajdának alattvalója, mint bolseviki, inkább bujdosott _ volna a préri-mezőn vagy India dzsungeljei között, mint Szovjetoroszországban.« És ezt mind Károlyi Mihályra mondta. (Rudas László (kp): Ekés nyelv!) De, igen t. Nemzetgyűlés, nem véletlenül mondtam én az előbb azt, hogy azok a perfid támadások, amelyeket az én személyeimen keresztül intézett Drózdy Győző, nem az én személyemnek, hanem a magyar szervezett mun-10*