Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-52

127 •' rA nemzetgyűlés 52. ülése Î9Î6. 1945 augusztus havaiban Erdei Ferenc, akkori belügyminiszter állítólagos visszaélések, orgiák és egyebek miatt felfüggesztette a Vöröskeresz. önkormányzat át; tudniillik ezeket a visszaélé­seket az akkori vezetők követték volna el. Hangzatos címek alatt dörgedelmes cikkek je­lentek meg a demokratikus lapokban. Hogy valóban volt-e alapja ennek a beállításnak, azt egészem a legutóbbi napokig nem állapították meg és így nem lebtet tudni, hogy indiszkréció vagy pedig valamely tendenciózus közlés foly­tán került-e bele a sajtóba ez a súlyos állítás­tömeg, amely azonban alkalmas volt arra, hogy a Magyar Vöröskereszt akikori vezetőit és raj­tuk keresztül az egész Magyar Vöröskeresztet ország-világ előtt komproimitálja és diszkredi­tálja-Emnek a legtermészetesebb következménye az volt, hogy a szépen indult megismerés, a pénzbeli, természetbeli adományok áradata he­lyett a bizalmatlanság légköre alakult ki a Magyar Vöröskereszt körül, és érthető, hogy senki som adományozoitt szívesen egy olyan intézmény számára, senkii sem bízta küldemé­nyeit nyugodtan egy olyan szervre, amelynek vezetői a közlemények szerint nemi állanaE tisztességes alapon és fennáll az a veszély, hogy a küldeményeiket, a támogatást nem rendelte­tésszerűen fogják felhasználni. Ezek miatt az okok miatt a még Debrecenbe érkező és a ro­mán testvérintézménytől, a Román Vöröske­reszttől származó tifuszoltíóanyagon kívül Ma­gyarországra tulajdonképpen valami komo­lyabb külföldi támogatás a Vöröskereszten keresztül azóta sem érkezett. A későbbiekből kitűnően teljesen alaptala­nul felnagyított botrány után folytatódott a személyi torzsalkodás, pártharc és érdekhá­ború a Magyar Vöröskereszt berkeiben is. Elő­ször egy katonai klikk vette kezébe a vezetést, majd a pártpolitika vonult be oda is, mint» sajnos, sok más helyre és azt mondhatnám — nagyon enyhén kifejezve — hogy bizonyos egy­oldalú szellem és egyoldalú, irányítás vette ke­zébe ott a dolgokat, amely egyoldalú irányítás semmiesetre sem alkalmas arra» hogy külö­nösen nyugat felé bizalmat keltsen a Vörös­kereszt működése iránt. Elvétve érkeztek ugyan csomagok, de ezek küldői abban a naiv hitben voltak, hogy a Vöröskereszt úgy, mint a világon mindenütt másutt, egy pártok és ér­dekek fölött álló, magas erkölcsi színvonalon mozgó intézmény» ahol az elosztás is — nem­csak a gyűjtés, hanem az elosztás is — ebben a szellemben szokott történni. Sajnos azonban, tapasztalni kellett, hogy az elosztást kivették a Vöröskereszt kezéből és az-adományozók meg­kérdezése nélkül, sőt. nagyon sok esetben ép­pen az adományozók intenciói és akarata elle­nére más módon, mások részére történt a ki­osztás, mint ahogyan az adományozók azt el­várták. A Magyar Vöröskeresztnek pedis:, t. Nem­zetgyűlés, igen sok jó pontja volt külföldön a többi országok hasonló szervezeteinél. Elég utalnom arra» hogy a Magyar Vöröskereszt 1942-ben az elsők között volt, amely a nagy török földrengésnél a Vörös Félhold segítségére sietett és abban az időben nemzetközi viszony­latban is igen tekintélyes adományokkal nyi­totta meg a gyűjtés sorát. A háború alatt — talán kevesen tudnak erről — Belgium és Franciaország éhező lakosságának a Magyar Vöröskereszt, az akkori ismert nehéz körülmé­éví augusztus hó ii-én, szerdán. 12& nyék ellenére is, különböző élelmiszereket» gyógyszereket juttatott akkor, amikor magunk is szűkében voltunk ezeknek a cikkeknek. Elnök.*; A képviselő úr beszédideje lejárt. Lévay Zoltán (msz): Az áldozatkészségnek és a támogatásnak az alapja tehát a hitzalom. Ezt ai bizalmat ismét vissza kell állítanunk. Saönos, nem jutott időm arra, hogy rámutas­sak míéjg egypár ilyen .igen súlyos, konkrét esetre, amelyek indokolttá teszik a bizalom csökkenését., Ismétlem, ezt a bizalmat vissza kell állítani, ennek pedig első eszköze, hogy a Vöröskereszt önkormányzatát állítsuk vissza. Ugy tudom, hogy az af vizsgálat, amelyről be­széltem, amelynek az említett események ké­pezték az alapját, befejeződött és teljesen re­habilitálták a vezetőket., Ilyen körülmények között semmi ok spines arra, hogy'az autonómia ne működjék» a maga függetlenségét meg ne tartsa, hogy ennekfolytán. fel ne vegye az érintkezést a külföldi) szervezetekkel. Egyrészt ezen keresztül és a kormány többi intézkedésén keresztül legyen mód arra, hogy az ideérkező adományokat pártra,, felekezetre lés egyéb sze­mélyi szempontokra való tekintet nélkül igaz­ságosan, a külföldli adományozók által meg­kívánt szellemben adjuk oda az arra rászoru­lóknak. Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja az összkormánynak. Következik Lévay Zoltán képviselő úr in­terpellációja. Kérem a jegyző urat, szívesked­jék azt felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a hadirokkanatakat ért súlyos sérelmek orvoslása tárgyaiban a népjóléti miniszter úrhoz. Hajlandó-e a népjóléti miniszter úr S980/ 1946. M. E. sz-ámú rendelet hatályon kívül he­lyezésével vagy módosításával gondoskodni arról, hogy ,a hadirokkantakat ért súlyos sé­r elemeik megszüntessenek és hogy a hadirok­kantak a nyomortól és nagyfokú nélkülözések­től megmentessenek?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Lévay Zoltán (misiz): T. Nemzeitgyűlés! Sajnos, gyakran visszatérő probléma a rok­kantak kérdése és ennek ellenére sajnos, sem a múltban, sem a jelenben nem tudtuk meg ezt a kérdést közmegelégedésre nemcsak hogy megoldani, hanem még a megoldáshoz köze­lebb juttatni sem. A kormány az 1946:VI. tc.-ben foglalt fel­hatalmazása alapján kiadott augusztus 3-án egy rendeletet 8980/1946. M. E. száminia! a hadi­gondozás és hadisegélyezés egyes kérdéseinek ideiglenes rendezése tárgyában. Bevezetőben meg kell állapítanom, tisztá­ban vagyunk azzal, hogy az infláció után re­mélt értékállandó forint és az ezzel járó sza­nálási műveletek súlyos áldozatokat és? nagy önmegtartóztatást kívánnak az esztendők ota nélkülöző tömegektől és a mindig mostoüa­gyermekként kezelt hadirokkantaktól., Mégis azt (keli mondanunk, hogy az említett, rendelet jogfosztó, rideg rendelkezései nagy megütkö­zést és leirhatatlan keserűséget váltottak ki a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek körében. A hadirokkantaknak éveken keresztül szemvedniök (kellett (azért, mert V változó kor­mányok takarékossági rendszabályai és a vál­tozatos gazdasági kísérletezések során első­sorban ehhez a szerencsétlen réteghez nyúltak hozzá és az amúgy is jelentéktelen és a meg-

Next

/
Thumbnails
Contents