Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-52

127 •' rA nemzetgyűlés 52. ülése Î9Î6. 1945 augusztus havaiban Erdei Ferenc, akkori belügyminiszter állítólagos visszaélések, orgiák és egyebek miatt felfüggesztette a Vöröskeresz. önkormányzat át; tudniillik ezeket a visszaéléseket az akkori vezetők követték volna el. Hangzatos címek alatt dörgedelmes cikkek jelentek meg a demokratikus lapokban. Hogy valóban volt-e alapja ennek a beállításnak, azt egészem a legutóbbi napokig nem állapították meg és így nem lebtet tudni, hogy indiszkréció vagy pedig valamely tendenciózus közlés folytán került-e bele a sajtóba ez a súlyos állítástömeg, amely azonban alkalmas volt arra, hogy a Magyar Vöröskereszt akikori vezetőit és rajtuk keresztül az egész Magyar Vöröskeresztet ország-világ előtt komproimitálja és diszkreditálja-Emnek a legtermészetesebb következménye az volt, hogy a szépen indult megismerés, a pénzbeli, természetbeli adományok áradata helyett a bizalmatlanság légköre alakult ki a Magyar Vöröskereszt körül, és érthető, hogy senki som adományozoitt szívesen egy olyan intézmény számára, senkii sem bízta küldeményeit nyugodtan egy olyan szervre, amelynek vezetői a közlemények szerint nemi állanaE tisztességes alapon és fennáll az a veszély, hogy a küldeményeiket, a támogatást nem rendeltetésszerűen fogják felhasználni. Ezek miatt az okok miatt a még Debrecenbe érkező és a román testvérintézménytől, a Román Vöröskereszttől származó tifuszoltíóanyagon kívül Magyarországra tulajdonképpen valami komolyabb külföldi támogatás a Vöröskereszten keresztül azóta sem érkezett. A későbbiekből kitűnően teljesen alaptalanul felnagyított botrány után folytatódott a személyi torzsalkodás, pártharc és érdekháború a Magyar Vöröskereszt berkeiben is. Először egy katonai klikk vette kezébe a vezetést, majd a pártpolitika vonult be oda is, mint» sajnos, sok más helyre és azt mondhatnám — nagyon enyhén kifejezve — hogy bizonyos egyoldalú szellem és egyoldalú, irányítás vette kezébe ott a dolgokat, amely egyoldalú irányítás semmiesetre sem alkalmas arra» hogy különösen nyugat felé bizalmat keltsen a Vöröskereszt működése iránt. Elvétve érkeztek ugyan csomagok, de ezek küldői abban a naiv hitben voltak, hogy a Vöröskereszt úgy, mint a világon mindenütt másutt, egy pártok és érdekek fölött álló, magas erkölcsi színvonalon mozgó intézmény» ahol az elosztás is — nemcsak a gyűjtés, hanem az elosztás is — ebben a szellemben szokott történni. Sajnos azonban, tapasztalni kellett, hogy az elosztást kivették a Vöröskereszt kezéből és az-adományozók megkérdezése nélkül, sőt. nagyon sok esetben éppen az adományozók intenciói és akarata ellenére más módon, mások részére történt a kiosztás, mint ahogyan az adományozók azt elvárták. A Magyar Vöröskeresztnek pedis:, t. Nemzetgyűlés, igen sok jó pontja volt külföldön a többi országok hasonló szervezeteinél. Elég utalnom arra» hogy a Magyar Vöröskereszt 1942-ben az elsők között volt, amely a nagy török földrengésnél a Vörös Félhold segítségére sietett és abban az időben nemzetközi viszonylatban is igen tekintélyes adományokkal nyitotta meg a gyűjtés sorát. A háború alatt — talán kevesen tudnak erről — Belgium és Franciaország éhező lakosságának a Magyar Vöröskereszt, az akkori ismert nehéz körülmééví augusztus hó ii-én, szerdán. 12& nyék ellenére is, különböző élelmiszereket» gyógyszereket juttatott akkor, amikor magunk is szűkében voltunk ezeknek a cikkeknek. Elnök.*; A képviselő úr beszédideje lejárt. Lévay Zoltán (msz): Az áldozatkészségnek és a támogatásnak az alapja tehát a hitzalom. Ezt ai bizalmat ismét vissza kell állítanunk. Saönos, nem jutott időm arra, hogy rámutassak míéjg egypár ilyen .igen súlyos, konkrét esetre, amelyek indokolttá teszik a bizalom csökkenését., Ismétlem, ezt a bizalmat vissza kell állítani, ennek pedig első eszköze, hogy a Vöröskereszt önkormányzatát állítsuk vissza. Ugy tudom, hogy az af vizsgálat, amelyről beszéltem, amelynek az említett események képezték az alapját, befejeződött és teljesen rehabilitálták a vezetőket., Ilyen körülmények között semmi ok spines arra, hogy'az autonómia ne működjék» a maga függetlenségét meg ne tartsa, hogy ennekfolytán. fel ne vegye az érintkezést a külföldi) szervezetekkel. Egyrészt ezen keresztül és a kormány többi intézkedésén keresztül legyen mód arra, hogy az ideérkező adományokat pártra,, felekezetre lés egyéb személyi szempontokra való tekintet nélkül igazságosan, a külföldli adományozók által megkívánt szellemben adjuk oda az arra rászorulóknak. Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja az összkormánynak. Következik Lévay Zoltán képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »Interpelláció a hadirokkanatakat ért súlyos sérelmek orvoslása tárgyaiban a népjóléti miniszter úrhoz. Hajlandó-e a népjóléti miniszter úr S980/ 1946. M. E. sz-ámú rendelet hatályon kívül helyezésével vagy módosításával gondoskodni arról, hogy ,a hadirokkantakat ért súlyos sér elemeik megszüntessenek és hogy a hadirokkantak a nyomortól és nagyfokú nélkülözésektől megmentessenek?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Lévay Zoltán (misiz): T. Nemzeitgyűlés! Sajnos, gyakran visszatérő probléma a rokkantak kérdése és ennek ellenére sajnos, sem a múltban, sem a jelenben nem tudtuk meg ezt a kérdést közmegelégedésre nemcsak hogy megoldani, hanem még a megoldáshoz közelebb juttatni sem. A kormány az 1946:VI. tc.-ben foglalt felhatalmazása alapján kiadott augusztus 3-án egy rendeletet 8980/1946. M. E. száminia! a hadigondozás és hadisegélyezés egyes kérdéseinek ideiglenes rendezése tárgyában. Bevezetőben meg kell állapítanom, tisztában vagyunk azzal, hogy az infláció után remélt értékállandó forint és az ezzel járó szanálási műveletek súlyos áldozatokat és?

nagy önmegtartóztatást kívánnak az esztendők ota nélkülöző tömegektől és a mindig mostoüagyermekként kezelt hadirokkantaktól., Mégis azt (keli mondanunk, hogy az említett, rendelet jogfosztó, rideg rendelkezései nagy megütközést és leirhatatlan keserűséget váltottak ki a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek körében. A hadirokkantaknak éveken keresztül szemvedniök (kellett (azért, mert V változó kormányok takarékossági rendszabályai és a változatos gazdasági kísérletezések során elsősorban ehhez a szerencsétlen réteghez nyúltak hozzá és az amúgy is jelentéktelen és a meg-