Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-66

975 A nemzetgyűlés 66. ülése 1946. akik abban a tudatban cselekszenek, hogy evvel erkölcstelen cselekedetet követnek el, másodsorban aaért, mert így feltétlenül azokkal é, független és önálló férfiakkal szemben törtléniik a felelősiségrevonás, akiknél a házasságkötést, a felelőtssétételt kellene teljes joggal követelhetni és nein azokkal az elesett féri'iákkal és^ öreg családapákkal szemben, ' ahol a nők jóhiszeműsége kevésbbé tételezhető fel. Ha mi oda tudunk emelkedni, hogy feltétlenül a nőket akarjuk védeni azért, hogy ők ne kerülhessenek előre ilyen helyzetbe és az Egyesült Államok és Anglia törvényei szerint súlyos szankciókkal^ büntetjük azt a férfit, aki házassági ígéretét megszegi, nem is beszélve arról, ha ennek következményei lesznek, valóban meg fogja az a férfi az ilyen cselekedetét gondolni, nem úgy, mint ma, és különösen húsz évre visszamenőleg. (Rudas László (kp) ^gúnyosan: Angliában nincsenek (házasságon kívül született gyermekeik?!) Hogyne volnának! (Rudas László (kp): Na látja! Tehát nem tudják megvédeni őket! — Zaj és mozgás. — Nagy Vince (msz): Diskuráljunk csak! — — Az elnök csenget.) Elvégre a nővédelmi^ törvényeknek sokféle alapja van. (Rudas László (kp): Az erkölcs nem csokoládé!) Kedves uram, ízléstelen megjegyzéseit hagyja a Házon kívülre! Az eriköles elsősorban a leánygyermekek nevelésénél fontos. Es t. Nemzetgyűlés, kénytelen vágyóik ezekután, különösen mert éppen azokból a padsorokból furcsán támládnak, hivatkozni arra, hogy tegnap a főváros szociál' politikai szakbizottságában, amikor az egyik bizottsági tag szóvá tette azt, hogy helyteleníti, hogy a tanoncleányok és fiuk — tehát a pubertás korában lévő ifjúság — a Vág-utcában eigy és ugyanazon fedél alatt laknak, a tanácsnok úr ezen változtatni nem tartóttá szükségesnek. (Hajdú Ernőné (szd): Teljesen külön lépcsőház van. Ön valószínűleg nem ismeri ott a járást! — Gúnyos felkiáltások u szabadságpárt soraiban: Külön lépcsőház! — Az elnök csenget. — Lévay Zoltán (msz): A hálószoba a fontos, nem a lépcsőház! —• Az elnök csenget. — Hajdú Ernőné (szd): Elkülönített!) Kedves képviselőtársaim^ egy szocialista bizottsági nőtag tette ezt szóvá, mert helytelenítette a helyzetet, (Hajdú Ernőné' (szd): Lehet, hogy helytelenítette... — Gúnyos felkiáltások \a szabadságpárti soraib\an: Ki kell zárni! Megsértette a pártfegyelmet — Szentiványi Lajos (kg): Ez az! A lépcső külön van, a hálószoba közös! A nénietek is így csinálták!) Lehet, hogy az anyaságról. lemondani áldozat, de azt hiszem, ebben a rettenetes vérzivataros időbern sokkal • nagyobb áldozatokat hoztak azok, akik például félkezülket, vagy féllábukat vesztették el. Valóiban szomorú erről lemondania minden nőnek, de ha egyszer az a szerencsétlenség történt, hogy ebben a • korban élünk, ahol ilyen az erkölcsi felfogás, ezen nem változtathatunk, hanem vállaljuk ezt a szerencsétlenségeit úgy, mint a többi. fSzentr iványi Lajos (kg) :. Ebiben igaza van!) Tisztelettel kérem tehát a következőket. Amikor pártom nevében azt mondottam, hogy mindazt, ami önmagában a gyermekek szociális megsegítését és a szégyenbélyeg levételét célozza, helyeseljük, ki kell jelentenem, hogy minden olyan törekvést, amely a családi életet, vagy a közerkölcsöt,- közmorált rontja, elleneznünk kell. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt soraiban.) Éppen ezért mély tiszteévi október hó 4-én, pénteken. 976 lettel kérem ,a nemzetgyűlést és ennek többségi pártját, hogy amint ennek a törvényjavaslatnak a' tárgyalását befejeztük, hozza a társadalompolitikai és igazságügyi bizottság elé a nők védelméről szóló törvényjavaslatot, (Helyeslés a szabadságpárt' soraiban.) amely a , szerves megelőzést tartalmazza és ennek a javaslatnak kiegészítő része s akkor azt hiszem, valóban olyat alkotunk és abban az erkölcsi szellemben, amelyet az ország többsége tőlünk elvár. (Élénk éljenzés és taps a szabadságpárt soraiban.) Elnök: Szólásra következik Slachta Margit képviselőtársunk. (Gróh József (pk): A kúriai elnök unokája beszélt!) A képviselőnőt illeti a szó. (Halljuk! Halljuk' — Andrássy Dániel (kg): Mindjárt jön a miniszter! — Malasits Géza (szd): Reszkess erkölcstelenség! — Derültség.) Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! (Mozgás. — Felkiáltások, a kommunistapárton: Hallj ulk! Halljuk!) Minél többet foglalkozunk ezzel a törvényjavaslattal, illetve az ennek alapját tevő problémával, annál inkább látjuk, hogy ez a ^kérdés milyen bonyolult. Többen rámiutattak'a különböző nemzetek törekvéseire, hogy:.

ezt a kérdést szerencsésen oldják meg. Idézték a svéd, norvég, svájci, amerikai, francia, sőt orosz törvényeket is. Az angol is szóbakerült, csak egy vonatkozásban nem, abban, hogy milyen intranzigens az angol törvényhozás a törvényes család védelmét illetően. Bármily törvények alá essenek ugyanis a domr niumok, amelyekben az anyaország polgárai olyan gyakran megfordulnak, ezeknek törvér nyeit a házasságon kívül született gyermekeket illetően a saját polgáraira vonatkozóan nem alkalmazza és az apát nem kötelezi arra, hogy a gyermekét az örökségben részesítse. Az eddigi tárgyalásokból sok minden derült ki. Az is, hogy milyen nagy kár, hogy mi nem tanulunk és nem akarunk tanulni a 'má~ sok tapasztalataiból. A közmondás azt mondja, hogy más kárán tanul az okos, mi pedig nem tanulunk más kárán és tapasztalatain. De amikor már olyan viharok, olyan zökkemések és olyan nagy kárvallások után az orosz törvényhozás is rátért a család hathatós védelmére, mi még akkor is, nem tudom miért, nekiindulunk, hogy saját magunk törjük fel a Kolomibus tojását, amelyet mások már feltörtek. (Zaj m kommunistapárton.) A tárgyalás folyamán láttunk sok mindent, amiben azt gondolom, már senki sem fog* nehézséget találni, s azért egyértelműen 'foglalhatunk állást. Láttuk azt, hogy itt az egyén joga — érteni a sajnálatraméltó, házasságon kívül született gyermekét. — és a család joga, ellentétben va<n, ütközik. Miért van'ez? A család joga nem emberi törvényalkotásból ered. Hallottunk Hajdúmé képviselőtársunk előadásából, utalásokat régi történelmi feltevésekre- En azt gondolom, hogy kár azon feltevésekkel — minthogy nem is bizonyíthatók —T behatóbban foglalkozni, annál inkább, mert velük szemben más feltevéseket — amelyek bizonyos fokig szintén alátámaszthatók — hozhatunk fel az ellenkezőnek bizonyítására. A család' olyan régi, mint az emberiség. A Teremtő alkotta meg az, emberiséget úgy, hogy annak alapsejtje a család. Még Rousseau is, akiről nem mondhatjuk azt, hogy túlságosan vallásos vagy klerikális lett volna, mert hiszen Isten-tagadó, volt — ezt mondja: »La famille est la seule naturelle de toutes les