Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-66

973 A nemzetgyűlés 66. ülése 1946, Csak benne van a javaslatban! (Kiss Roland (sízd) államtitkár: Niinics benne!) Betone van! Itt van továbbá egy igen veszélyes dolog. Most a 'férfiak védelmiében szólok, (Kőműves József (szd) nevetve: Ne védjen bennünket! — Derültség.) de nem lebet különválasztani egymás érdekeit, közös társadalomban élünk, apáink, férjeink, fiaink vannak, éppen úgy, mint anyáink, feleségeink és leányaink. Egészen helytelennek és nem megnyugtatónak tartom azt a szakaszt, amely szerint az új férj feleségül véve egy asszonyt, annak a gyermeknek, amennyiben az nem házasságból született, vagy nincs megállapítva a törvényes atya, automatikusan törvényes atyjává lesz összes jogkövetkezményeivel együtt, kivéve, ha nem tudott róla. De kérdem, nem fordulhat-e elő, — és méltóztassék erre figyelemmel lenni, jogász urak — hogy ezt az a vélt apa egyáltalában meg sem tudja, mert esetleg öt év múlva meghal és a dolog csak a hatodik évben tűnik elől Ezt egyáltalában nem tartom megnyugtató megoldásnak, de azért módosítást nem terjesztek elő, mert azt úgyis 'leszavaznák, (Mozgás.) mégis az előadó úr figyelmébe ajánlom azt •& anódlosítást, hogy az laoïya, amennyiben törvénytelen gyermeke vam, ezt a házasságkötéskor bejelenteni tartozik jés az új férj csak abban az e s eében válik törvényes apává az össze s jogi követikezményekkeil, —• azt, hiszem, ez mindenkivel szemben méltányos... (Hajdú Ernímé (szid): Ez benne van!) Nincsen benne. (Hajdú Ernőné (szid): Ha nem tudta, nem kötelező! Benne van! Szó szerint!) Igen, de előfordulhat, hogy — mint az előbb mondottam — az apa rövidesen meghal és akkor hozzák elő a gyermeket. s ekkor az anya .lép fel az igényekkel. (Hajdú Ernőné (szd) : Wie der Schelm ist, so denkt erP*3 — Nagy Vince (msz): Most már egymás! jóhiszeműségét vonják kétségbe?! — Zaj a szociáldemokratapárton és a szabadságpárton») Kötelességünk a nemzettel szemben mindenre gondolnunk. Azt hiszem, éppen elég erkölcstelenséget láttunk az utóbbi években, hogy necsak a jóhiszemű emberekre gondoljunk. (Zaj.) Ne gyanúsítson, képviselőtársam! (Néinethy Jenő (msz) : Magyarul mondaná legalább-, hogy mindenki tudja, mit jeftien't! — Nagy Vince (msíz): A hitleri időszakban idéztek lilyeiniekfet! — Zaj.) -, . I • íí Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Stühmerné Oberschall Ilma (msz): Vam azonkívül még egy súlyos pont a törvényjavaslatban, amelyet megint a férfiak védelmében vagyok kénytelen felhozni, úgyis mint szociális munká(.. Azt hiszem, valamennyi jelenlévő képviselő úr nagyon jól tudja, (Oltványi Imre (kg): Halljuk! — Zaj.) hogy a természetes apák igen tekintélyes része nem a tőkepénzesekből és nagybirtokosokból kerül ki. (Felkiáltások: Mindenünnen! Kerül ilyen is! — Zaj.) Onnan is, de a százallékos arányról :

lehet beszélnli.., (Ratkó Anna (kp) : A számarányukhoz képest akad azok között, is elég! — Paldányi Gulyás Béla (kg) : Van: erre egy statisztika!) Kérem, mlélltózltíassék talán megvárni, initi^ akarok ebből kihozni, mielőtt közbeszólnának. (Ratkó Anna (kp): Sohse izgassa magát! — Zaj.) ! Elnök: Csendet kérek! Stühmerné Oberschall Ilma (msz): Van egy szakasz, a 27. §, amely azt írja elő, hogy az atya a tartásdíjat hónaponkint előre, pénzj béli járadékban köteles szolgáltatni. Ha a t-Háznak tudomása vau arról, hogy a természetei október hó 4-én, pénteken. 974 tes apák nagy része — bár természetesen mindenféle van-- milyen anyagi körülmények között él, például a hetifizetéses gyári munkás, kérdem, hogyan tarthatják ezt a törvénypontot keresztülvihetőneik, pedig ez a szakaszban félreérthetetlenül világosan így van leszö vegezve? (Szentiványi Lajos (kg): Ebben igaza van!) így nem lehet törvényt alkotni, akár »Wie der Schelm ist, so denkt er«, akár nem, hiszen ez csak a törvény be nem tartására vezet. (Kováts László (msz): Ügy van! — Vásáry József (msz): Németimádat!) Az egész törvényben azonban van egyetlenegy vigasztaló jelenség, amely talán utat mutathat a felé a tisztúltabb és szociálisan mégis helytálló igazságosság felé, amelyet itt csak felcsilláanlani látok, bár ezt sem lehet kifogásolni azoknál, akik nincsenek tisztában azzal, hogy a no- és a családvédelem terén kü 1 önösen az angolszász világ mennyire elől jár. A 30. § (4) bekezdése szerint: »Ha az atya az anyát házassági ígérettel csábította el, az; anya az (1) bekezdés érteim ében járó követelésén felül a tiltott cselekményre vonatkozó szabályok szerint kártérítést is követelhet«. T. Ház! Ügy érzem, hogy mii valóiban jó törvényt aikarunk csinálni, megismétlem : szociálisát és erkölcsileg helytállót, akkor nem egy végső, szomorú, igen sok ember életének tragédiáját jelentő következménynél kell gyógy ítóan /hatnunk, hanem próbáljuk az erkölcsi kérdést csirájánál megfogni. A sorrend pedig a következő. Először kellene hozni a nővédelmi törvényt, utána a családvédelmi törvényt és azután a gyermekvédelmi törvényt, mert ez a természet örök sorrendje. (Kondor Imre (pp): És a férfiak védeknel? — Lévay Zoltán (msz): Már aki rá van szorulva! A parasztpárt! — Derültség és zaj.) Kérem, ebben benne van a férfiak védelme; ha jól méltóztatik figyelni, méltóztatik látni. Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Stühmerné Oberschall Ilma (msz): Nem véletlen az, hogy Eszakamerikában, pontosan abban az időben, amikor a nők szociális hely zete ott igen előnyös volt, mert a friss kivándorlás éis a nagy konjunktúra következtében csekély női létszámukkal úgy a ^házasságban, mint a kereső páyákon nagyszerűen el tudtak helyezkedni, indíttatva érezték magukat _ az Egyesült Államok, azt hiszem, az egiész világ előtt bebizonyítottan szabadság- ás^ igazságaszerető törvényhozói egy olyan törvényt hozni, hogy a nőket különlegesen védjék, (Rudas László (kp): Hogyne, a lincselés például!) védjék még pedig nem a következmények után, hanem önmagában, . a könnyelmű házassági, ígéretek és a csábítás ellen. (Helyeslés a szabadságpárt soraiban. — Oltványi Imre (kg): Vissza is élnek vele Amerikában!) Hajdúmé képviselőtársam maga hívta fel a múltkor a nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy a legtöbb nő, aki házasságon kívül hozott világra gyermeket, abban a reményben, vagy arra az ígéretre vált anyává, hogy a férfi azt Ígérte neki, hogy elveszi. (Ratkó Anna (kp): Ez igaz is!) Naigy (többségében ez így van. Tehát akkor nem amikor a sajnálatos következmény beállt, sem azt közvetlenül megelőzőleg, de magának annak 1 ehetőségéoél hozzunk egy törvényt, hogy ez ne történjék meig, mert ennek kettős oka van. (Lévay Zoltán (msz): Prevenció!) Elsősorban az, hogy valóban azokat a nőket védenék meg, akiket elszédítettek és elcsábítottak s nem azokat,