Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-66

971 A nemzetgyűlés 66. ülése 1946. mint mi'most, a törvény életbelépése napjától kezdődőleg, hanem 20 éves korig visszamenőleg minden gyermeknek megadták ezt az igényt. És kérem, mi lett a megdöbbentő eredmény? Nem az, hogy egyszerre elvették azokat a nőket, akiknek házasságon kívül gyermekeik születtek, vagy valami hasonló, erről a statisztika nem tud. Az eredmény az lett, hogy az addigi 8%-os országos törvénytelen születési arány egy esztendő alatt 2%-ra leesett. Bevallom őszintén, hogy ennél a statisztikai adatnál sajátmagam egy rettenetes lelki konfliktusba jutok, hogy mit vállaljak. Mert egyrészt bármi, anii ezeknek a szerencsétlen embereknek világrahozását és szerencsétlen életét segíti, tehát ilyen törvényjavaslat is, jó és helyes, de t. képviselőtársaim tudják azt is, hogy ennek igen súlyos erkölcsi konzekvenciái vannak. (Egy hang a kisgazdapárt oldaláról: Nos?) Semmiesetre sem az, hogy a férfiak egyszerre erkölcsösebbek lettek, hanem az, hogy többen vették igénybe azokat az eszközöket, amiket tiltott műtéteknek neveznek s amiket a törvény megbélyegez és súlyosan büntet. Ezért akartam leszögezni, hogy súlyos konfliktust okoz bennem ez a törvény. (Hajdú Ernőné (szd): Azt eddig is megtették!) Igen, de nem olyan mértékben, ahogy a statisztikai számadatokból látjuk. Ezt most törvényes intézkedésekkel fokozzuk. (Hajdú Ernőné (szd): Az is lehet, hogy elvették feleségül azt a nőt, és nem törvénytelenül, hanem törvényesen születtek a gyermekek és ezért esett a statisztika!) Nem kérem, nem emelte a házasságkötések számát. Ëz a statisztika, számok.'• kérdése, nein vitatkozhatunk felette, tessék elolvasni a statisztikát. Szóval ez volt az erkölcsi eredmény. A magam részéről a javaslat intézkedéseit három pontban csoportosítom. Az egyik az, amit természetszerűleg szociális szempontból teljesen elfogadhatónak tartok, a második az, amit antiszociálisnak tartok mindenkivel szemben, gyermekkel, szülőkkel szemben, — az egyes szakaszoknál leszek bátor majd rámutatni — megjegyzéseim harmadik része pedig1

arra vonatkozik, hogy ha az emelkedett erkölcsű társadalmat tekintjük célnak és szociálisan segíteni akarunk, akkor milyen legyen az a törvény, amelynek révén valóban valamennyiünk megelégedésére, szociálisan, igazságosan és az erkölcsöt nem sértve tudunk ezen az úton) haladni, (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton.) Azt mondottam, elsősorban biztosítani kell, hogy a gyermek megkaphassa a képességeinek megfelelően neki kijáró. nevelést, másodsoriban fontos, — bevallom, itt önmagammal ikönfüktussba jutottam — hogy az anyakönyvben olyan formában legyen feltűntetve a gyermek neve, hogy az iskolában, a katonaságnál, stb. ne legyen rajta az a fájdalmas szégyenbélyeg, amely egyébként minden körülmények között rajtái van. (FedkiáMások a szoúiáldemokmtapárt soraiban: Ez van a javaslatban! — Vajda Imre (szd): Erről gondoskodik'a törvény!) Itt ellentétbe jutottam magammal, mert éppen én mondottam azt, amire Bleicher képviselőtársam hivatkozott, hogy a törvénynek hazudnia, inem szabad, már pedig ha a törvény aliapján idegien nevet írnak be az anyakönyvbe, akkor a törvény igenis hazudik. < Van ennek egy másik módjia. Ügy tudom, a norvég törvényhozás úgy rendelkezik, hogy megikéirdezik az anyát, hogy kit •' tart a gyermek apjának és annak a nevét írjálk be, függetlenül attól, hogy arra a férfira utólag rá évi október hó 4-én, pénteken. 972 lehet-e bizonyítani az apaságot, vagy tartásra tehet-e kötelezni. (Kiss Roland (szd) államtitkár: Megkérdezzük most is! ~~ Egy hang a szociáldemokratapártról.) Nem sorshúzással kapja az apát! — Mozgás a szabadságpárton.) Azt hiszem, ez emberies álláspont. (Zaj a szociáldemokratapárton.) Parancsolnak a képviselő urak? (Vásáry József (msz):; Sorshúzást ajánlanak! — Kárpáti Antal (szd): Ne magyarázza félre! — Az elnök csenget. — Hegymegi Kiss Pál (msz) : Komoly szakszerű beszéd ez! — Slachta Margit (pk): Nem olyain téma ez, amely cinikus reagálást érdemel. — Derültség és mozgás a szociáldemokratmpárt sorlaiban. — Egy hang a kommunistapárton: Jaj, a Margit néni!) En igyekeztem a beszédemet komoly színvonalon tartani, s nem hiszem, hogy nem az ország érdekében való, amit elmondottam. Utaltam arra, hogy a törvényjavaslatban vannak kifejezetten antiszociális reiidelkezé' sek. Elsősorban azokra a rendelkezésekre gondolok, amelyek kötelezettséget hárítanak, a gyermekre, különösen • azokra, akik ma már 18—20 évesek. Ha kedves képviselőtársaim figyelmesen elolvasták a javaslatot, láthatják, hogy a szülők és a nagyszülők tartási keresi tet indíthatnak a természetes gyermek ellen, ha az apa kérésére megállapítják a törvényes apának kijáró jogot. Kérdem, hogy szociális és igazságos dolog-e az, ha azok ellen a gyermekek ellen, akik a jó Isten tudja hol és milyen körülmények között nevelkedtek fel, de akik ina már tisztességgel megállanak ,& lábukon, keresetet lelhet indítani — mert hiszen csak ilyen gyermekek ellen fognak keresetet indítani. De hasonlóképpen antiszociális az is, hogy a házasságon kívül született gyermek apjának apasági jogokat adunk. Nagyon örülök, ;

hogy valamelyik képviselőtársam előzőleg kitért az elvált szülők gyermekére. Aki evvel a problémával valaha foglalkozott, tudhatja, hogy ezeknek nnilyen nehéz és keserves a helyzetűk. Kérdem, hogy ha ilyen nehéz a helyzetük az elvált szülők STermekeinek, akik törvényes házasságból születtek, akiknek létrejöttélbe a két ' fél nemcsak hogy beleegyezett, _ hanem e célból szövetséget is kötött, akkor milyen lesz a helyzete annak a házasságon kívül született gyermeknek, akit apai jog alá helyezve eltartási kötelezettséggel akarnak a családiba beültetni. Milyen bosszúálló módon fognak viselkedni ezzel a védtelen gyermekkel szemben! Nem hiszem, hogy aki valaha szociális munkával foglalkozott, ne tudná, hogy főképpen egyszerűbb és műveletlenebb emberek — bár a magasabb társadalmi osztályokban sem jobb a helyzet — sokszor milyen kegyetlen bosszút álltak azon a teljesen védtelen, kiszolgáltatott gyermeken. Sokkal helyesebb volt az a fogalmazás, amely szerint csak az anyai jog volt meg a gyermek felett házasságon kívüli születés esetén és csak a pénzt kapta meg a szülő, amellyel elősegítette a gyermek életlehetőségét, és amely fogalmazás szerint nem szolgáltatná ki a gyermeket egy idegen család kényére-kedvéire. (Hajdú Ernőné (szd) és mások a szociáldemokrata párton: Nincs benne! Nem kell belemagyarázni!) Benne van a teljes apai jog gyakorlása, bocsánatot kérek, méltóztassék figyelmesen . elolvasná. (G-yurkovits Károly (szd): Nem kellett volna» apának lenni!) Teljes mérteikben hozzátartozik -az apai joghoz. (Hajdú Ernőné (szd): Nincs szó róla sehol!)