Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-66

961 A nemzetgyűlés 66. ülése 1946. Taksonyi János (kg) : A borfogyasztási adóval is tönkreteszik a termelőket. ' Olyan adót vetnek ki borfogyasztási adó címén, hogy az emberek abba belelbuknak. (Egy hang a szabadságpárton: Miért nincs itt az érdekképviseleti törvény? — Vásáry József (nisz): Nem merik tárgyalni! — Zaj. — Az elnök csenget.) Rögtön befejezem. Ez a 'helyzet tarthatatlan, s ezen változtatni kell. A mezőgazdasági termel vények és az . iparcikkek árát össze kell hangolni. Lehetetlen' ség, hogy 400 (kilogramm búzáért adnak egy pár bakancsot és 2 métermázsa búzáért vasalják meg a lovat, (Vásáry József (insz): Ki felelős érte?) 10 forint a patkó. így ezek az emberek tönkremennek, ha pedig tönkremennek, akikor ennek láz országinak legszorgalmasabb társadalmi rétege megy tönkre. Ezt akarjuk elkerülni. Ezekre hívom fel a mélyen t. pártoknak és a mélyen t. kormánynak a figyelmét. Az illetékesek üljenek le hideg fejjel és józan iésszel, és amíg a Ház fel van oszlatva, addig dolgozzanak ki gyorsan egy tervezetet. Ezt kívántam elmondani. (Helyeslés és taps. — Vásáry József (msz): Semmi sem fog történni, megnyugtatom a képviselő urat!) Elnök: Napirend előtti felszólalás felett vitának ós határozathozatalnak helye nincs. Napirend szerint következik a házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli Gyurkovits Károly jegyző: Andrássy Dániel! Andrássy Dániel (kg): Igen t. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés szeptember 20-i ülésén Gróh képviselőtársaim olyan megállapításokat tett e törvényjavaslat bírálata során. (Zaj.) amelyek —- Ítélve a közhangulatból, amely felszólalását követte -— nem egyeztethetők össze a független kisgazdapárt programjával — de a magam nézetével sem. Éppen ezért a törvényjavaslathoz való felszólalásom során be ki vámok kapcsolódni az ő felszólalásába és azt követve mondom el a magam észrevételeit. Igen t. Nemzetgyűlés! T. képviselőtársam arra hivatkozott, hogy negyvenévi ügyvédi gyakorlata során mély bepillantást nyert a házasságon kívül született gyermekek sorsába s állandótan a »törvénytelen gyermek« kifejezést használta, amit már bírói joggyakorlatunk megváltoztatott és a sokkal humánusabb »házasságon kívüli« kifejezést használja. Én erre azt mondom, hogy az ügyvéd rendesen díjazás ellenében vitte ezeket az ügyeket. En is gyakoroltam ez't, mint ügyvéd, három esztendeig, de azt megelőzően tizenegy esztendeig árvaszéki ülnöki minőségben is foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel, tehát bírája^ voltam ezeknek az eseteknek és egészen önérzetesen jelentheteim ki a nemzetgyűlésen, hogy talán egyjik szakértője vagyok, ennek a kérdésnek. (Gúnyos felkiáltások a szabadságpárton: Na! Na! Végre egy szakember!) Ennélfogva módomban volt az egyik oldalról is és a másik oldalról is látni azoknak a pereknek a sorfát és sorát, amelyek az ilyen ügyekben az országban folytak. (Zaj,) Képviselőtársam beszéde sorain azt mondotta, hogy az államnak két alappillére van:N az egyik a magántulajdon, a másik a házasság ßt&eintseigfo Ö mind a kettőt veszélyben látja. En sem az egyiket, sem a másikat nem látom veszélyben. Feltételezem, hogy a nem-XEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ in. évi október hó d-én, pénteken. 962 zetgyűlés mindegyik pártja így fogja fel ezt a kérdést, legfeljebb eltérések mutatkozhatnak, de ameddig az én pártom fennáll, addig ez a párt egy kínai falat alkot abban a tekintetben, hogy itt ne születhessen meg olyan törvény, amely megingatná a magántulajdon vagy a házasság szentségét. (Ugy van! a kisgazdapárt soraiban.) 1 Egyébként nagyon érdekes, hogy itt Budán, még akkor, amikor az ostrom aíatt a Vár körül volt véve, a harmadik kerületben véletlenül résztvevője voltam a kommunistapárt által' tartott legelső gyűlésnek, amelyen az első szónok azzial a mondattal kezdte a beszédét, hogy: »pártom a magántulajdon elvét tiszteli és ezen az alapon áll«. (Némethv Jenő (msz): Ez nincs a programban! Sőt!) Ha tehát a legszélső baloldali párt így gondolkozik, miért kell olyan nagy veszélyt látni ebben a tekintetben? Egyébként melyik az az ál)lam. amely ne korlátoznia a magántulajdont? A különbség csak az, hogy egy szegény, elesett államiban több korlátot kell felállítani, egy gazdagabb államban kevesebb korlátot. Nézzük meg az angol örökösödési törvényt, ez sokkal erősebb, mint a mienk. Kanadában nincs szükség földreformra, mert kevés az ember és több a föld. Képviselőtársam érintette a földreformot is. (Szentbe József (kg): Esztergomban nem ment el a parasztokhoz. Nem is ismerik!) Nézetem szerint az az uralkodó osztály Önmagával szentben bűnt követett el, amikor mán a múlt háború után nein allkoiíita meg a földreformot. Nem itt van a hiba, —•. forradalmi jog alapján született meg a földreform — a hiba a végrehajtásban van. {Ügy nam,! Ügy van! a kisgazdapárt soraiban.) A végrehajtáshiaai vàn azért, metrt már 1945-ben be kellett volna fejezni, hogy mindenki tudta volna, hogy,: ez az enyém és ehhez miem nyúlhat senki. (Ügy van! Úgy van! a kisgazdapárt soraiban. —- Taps a kommunistapárton. — Pászthory István (msz): Ez igaz!) Én a magam részéről feltétlenül a FÖldbirtoikremdező Tanácsot tartom hibásnak, hogy ezt hagyta elhúzódni, másrészt pedig iá védekezést. Igeo t. Nemzetgyűlés! Ami a házasság szentségét illeti., éní nem tudom megértenii, hogy miiért látja aztl valiaM veszélyben. Az egésiz világon mindenütt, nálunk is* szabályozva van a házassági kérdés. Ahány állam» annyiféleképpen! változnak azután nüanszokbialni ezek a jogszaJbályok. Azért vagyunk itt, hogy vigyázzunk rá, (Felkiáltások a szabadságpárt soraiban: Jól! — Stühmerné Oberschall Ilma (msz) : De jól keli vigyázni!) hogy a »magunk házassági jogát úgy szabályozzuk, ahogyan az nekünk jó és ahogyan mi helyesnek látjuk. Gróh képviselőtársam beszéde során a törvényjavaslat 19. §-a körül forgott (Kálmán Ferenc (kg): Állt az egy helyben!) és különösképpen azt emelte ki, amiben van is egy kis igazság, (Nagyiván János (msz): Sok is!) — mindjárt meg fogom én ezt világíitanii — hoigy ha a házassáigjon kívül született gyermeknek az apától való szárimaizásat megállapítást nyert, akár saját elisimierése,, akarc bírói ítélet alapján, akkor ugyanazok a jogok illetik meig a házasságon kívül született gyermeket, mint a törvényes házasságbóüli született gyermekéit. Azt mondja képviselőtársam: fel fognak bomlani a csalláidok, tmtert hiszen ha egy idegen gyemnek jön be a esaláldha, akkor! az aisisaony és a többi (gíyermek azt idegenkedéssel fogja 61