Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-65

I 931 A nemzetgyűlés 65. ülése 1946. De hadd emlékezzem meg, igen t. Nemzet' gyűlés, más erőkről és más tényezőkről is. A m^yar^ munkásság nem szereti érzelmeit nyilvánítani. A magyar dolgozó proli másvallasú tárájának,— akinek másvallásúsága őt nem túlságosan érdlekli, — szereti a kezét szó nélkül, barátilag megszorítani. A magyar munkás nem fitogtat érzelmeket,, csak szolidáris együttérzést ismer, és ennek a szolidáris együttérzésnek a maga utódján és a maga eszközeivel, de igen .hősiesen és igen felemelő módon sok kifejezését adta' az 1944-ea tragikus esztendő során is. . s Amikor/ elvtársaink felkerestek bennünket a ..sárga csillagos házakban, vállalva az ezzel kapcsolatos nem lebecsülendő kockázatokat, amikor Igyekeztek egy-egy jó szót szólni; amikor egyik elhozta sovány vigasztalásképpen, azt hiszem, az egyik magyar egyháznak valamilyen körlevelét, hogy nézzétek már azok is; amikor a másik otthagyott csendesen szó nélkül az asztal szélén tíz deka vajat; amikor a, harmadik, a negyedik, a tizedik, az ezredik készségét és barátságát valamilyen egyszerű és nem deklaratív módon kifejezésre juttatta, akkor mindebben benne volt és_ a kellő pillanatban volt benne nemcsak az együttérzés, hanem a szégyenkezés kifejezése is, azért, ami történt és ahogyan történt. Amikor 1944 októberétől végig alkalmam volt egy vöröskeresztes gyermekotthont vezetni és amikor jöttek proletárok, házmesterek,^többnyire szegény kisemberek és többnyire nők, akik apró gyermekeket hoztak: na még ezt az ártatlankát, na még ezt a kicsit tessék felvenni, tessék megmenteni: akkor ez ugyancsak a magyar nép emberséges érzésének és szolidaritásának a kifejezése volt. Talán nem volt sok, talán nem volt nagy, talán nem volt hősies gesztus, de volt és jólesik rá emlékezni. Amikor az emlékezésnél tartunk, hadd em-, lékezzem itt egy elfelejtett névre. Idegen állam fia. és diplomata,, alkivel különböző rejtekhelyeken és pincékben alkalmam volt beszélni, ahová ő, az előkelő diplomáciai ember szívesen jött el és hosszasan időzött. Hadd emlékezzem Raoul Wallenbergre, a svéd követségnek erre a kitűnő fiatal titkárára, aki fáradságot nem kímélve, a maga hihetetlen szívósságával, agilitásával és minden póztól mentes emberségével állt oda az üldözöttek mellé, hozta a hírt arról, hogy Atlantic Cityben volt egy fontos tárgyalás a magyar zsidók ügyében is, amelynek eredményeképpen az Egyesült Államok nagy elnöke, Franklin Delano Roosevelt akcióba lép és segítséget és támogatást kap a maga nemzetközi akciója során Rómából és Stockholmból is. Adatokat kért telein arról, hogy állunk. Nekem pontos értesüléseim voltak és mivel nem szeretem a véres képeket és az erős hangsúlyokat és nem szeretek emlékezni azokra a szörnyűségekre» amelyek történtek, ezért csak egyszerű számot közöltem vele: Uram, eddig 139 vonat hagyta el 431.000 _ emberrel az ország területét csak Kassa irányában. A fiatal diplomata elsápadt, ;

összeborzadt, mert akkor már elhangzott az extirpálás meghirdetése ebben az országban és akkor már a vérgőzös szenvedélyek elborították a magyarokat, akkor már a gyilkolás és a fosztogatás teljes szörnyűségében kifejlődött és kiteljesedett. Megbékélést hirdetünk, jóvátételt akarunk, ki akarjuk törölni a múltnak ezt a szennyfoltját. Jóleső érzés ezt megtenni, jóleső érzés ezt évi október hó 3-án, csütörtökön. 932 niinden különösebb köszönet nélkül elfogadni és tudomásul venni, de leginkább az volna a jóleső, ha ennek a javaslatnak a szelleme, a mögötte meghúzódó szándék és akarat érvényesülne és teljesedne ki a demokratikus, szabad és köztársasági Magyarországon. (l)énes István (pk): Ugy. van!) Szeretném hinni és remélni, hogy azok a politikai akadályok és szenvedélyek, amelyek e pillanatban ennek útjában állanak, az a feszült nemzetközi helyzet, az a kényes internacionális, békeelőtti szituáció, amelyben vagyunk, nem . lesz aka-, dálya ezen a téren a megfelelő köztársasági és demokratikus közszellem kialakulásának. Nem azt jelenti ez, hogy Magyarországon, az új Magyarországon nincsenek és ne legyenek harcok, mert vannak és lesznek; nem azt jelenti, hogy az osztályellentétek megszűntek és hogy az osztályellentétekből folyó osztályküzdelem nem fog hegenként talán erősebb lendülettel is harcolni, (Az elnök csenget.) — befejezem, — hanem azt jelenti, hogy, ezt a küzdelmet minden felekezeti és faji diszkrimináció nélkül, az ostobák szocializmusára való appellálás Jiélkül, az egyenrangúság, a kölcsönös megbecsülés és az emberi méltóság alapján fog.fuk megvívni, és mert ez a törvényjavaslat, különösen a módosított szövegé; ben, amihez szívesen járulok hozzá, ezt az emberméltóságot kívánja érvényre juttatni, örömmel és a belső megnyugvás érzésével fogadom el a paragrafust. (Taps a Ház minden, oldalán. A szónokot számosan üdvözlik) Elnök: Kíván-e még valaki az 1. §-hoz hoizzászóhu? r

(Nem!)

Ha szólni senki sem. kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejíeizettnek .nyilvánítóim. Következik a határozathozatal, Az 1. §-hoz Saláta Kálmán képviselő úr terjesztett elő .módosító indítványt, Kérdem a t._ Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az 1. §-t a bizottság szövegezésében, szemben Saláta Kálmán képviselő úr által javasolt módosító indítvánnyal elfogadni? (Nem!) Ha nem, határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés az 1. §-t Saláta Kálmán képviselő úr módosításával fogadta el. Következik a törvényjavaslat 2. §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a 2. §-t felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző' (fel&vass.n a sza>' ősz szövegét.). Elnök: A «zaikai-z meg oiem tárniadtaftván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a törvényjavaslat 3. §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék a 3. §-t felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 3. §-át.). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Kiss Roland (szd) előadó: Javasolom,hogy a 3. § szövege az alábbi bekezdéssel egészíttessék ki (olvassa): »(3) A 2. §-ban megjelölt alap az ugyanezen paragrafus (1) bekezdése értelmében részére átengedett hagyatékok megszerzése tekintetében a húszezer forintot meg nem haladó tiszta hagyatéki érték esetében teljes illetékmentességet élvez, amely az öröklési illetéken felül az ingyenes vagyonszerzési ille; tékre is kiterjed. A 20.000 forintot meghaladó i tiszta hagyatéki érték után az alap a jeleii í paragrafus (2) bekezdésében meghatározott ; jkedvezményt meghaladó öröklési és ingyenes j vagyonszerzési illetékkedvezményben részesül, : amelynek mértékét a minisztérium rendelete \ állapítja meg. A fenti illetékek a jelen tör-