Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-65

927 À nemzetgyűlés 65. ülése Í9á6. évi október hó 3-án, csütörtökön. 928 bol kihúzzuk. (Éljenzés és taps.) Az antiszemitizmusnak egyik alapja, t. Nemzetgyűlés, beszéljünk nyiltan, az, hogy a zsidló vagyont szétforgácsolták, a nyilasok nyilván hozzájuk legközelebb állóknak odaadták,, legtiöbbnyire ingyen, legtöbbnyire ellopva. Most a zsidóság tekintélyes része ezeket a javakat visszakövetelte és azok, akik ellopták, maguknál tartották, sértve érzik magukat, fájlalják, hogy visszajött az az amerikai nagy államférfi által csodalábúnak nevezett zsidó és vissza merte követelni a magáét. Márpedig ezt az erkölcsi-Bég is megköveteli és minden jogrend azt mondja, hogy aki valakinek a vagyonát jogtalanul eltulajdonítja, annak i&zt vissza kell adnia. (Úgy vem! — Ternay Istöván (msz): Ve. szélyes kijelentés!) Az antiszemitizmusnak ez a legnagyobb alapja. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt-Anti Ödön (kg): T. Nemzetgyűlés! Befejezem beszédemet azzal, hogy kérem a nemzetgyűlés minden egyes tagját, hogy a most benyújtott és megszaviatzandó v

törvényjavaslatot iigyekezzenek kint a kerületeikben és mindenhol propagálni és hozzájárulni ahhoz, hogy a zsidókérdés mint olyan kerüljön le a napirendről. A magyar kormány szolgáltassa a zsidóiknak mindazt, ami a becsületesség és a töTtvény szerint megjár és kéz a kézben fogjunk össze és építsük fel ezt az új Magyarországot. (Helyeslés és taps u kisgazda- és a szabadságpárton.) Elnök: Kondor Imre képviselő nrat illeti a, szó. (Mozgás a szabadságpárton. — Nagy Vince (msz): Pótlás!) Kondor Imre (pp): T- Nemzetgyűlés! Nem pótlásként, de tényleg1

a provokáló szavak hatására kell egypár szót szólanom és ez úgy érzem, kötelességem is- Bár talán ez a provokatív hang nem érdemelne meg ilyen hangot, de természetemnél fogva is» meg az ügy fontosságára nézvést is a jelen pillanaitban egészen békésen fel kívánom világosítani az előttem szólott igen i. képviselőtársamat, hogy ia nemzeti parasztpárt ennek a törvényjavaslatnak az előkészítésében igenis résztvett, szakszerűen, lelkiismeretesen hozzászólt! a kérdéshez ós nem ez iaz első eset >a parlamenti munkában, amikor a nemzeti parasztpárt, ha egyetért valamilyen javaslattal, nem állít hivatalos szónokot, mert úgy érzi, hogy a törvényhozás munkája nem feltétlenül a megfelelő hely arra, hogy az ember lagitációs fórumnak használja fel. Mivel ebben az esetben úgy látom, hogy a képviselő úr hozzászólását mégis arra a célra használta fel, hogy a nemzeti parasztpárt ellen itt támadást intézzen,.,azt hiszem» nem szolgálta ezzel a javaslat célját, hiszen ez a javaslat éppen tényleg a megbékélést akarja szolgálni és nem hiszem, hogy a képviselő úrnak a nemzeti parasztpárt hallgatását1

éppen most kellett feltétlenül nehezményeznie. (Nagy Vince (msz): De Veres Péter beszélt! Veres Péter vasárnapi beszéde sem használt, amelyet a parlamenten1

kívül mondott el! —

Ügy vom! o szabadságpárton.) Veres Péter sem a parlamenten kívül, sem itt antiszemita hangot nem használt. (Nagy Vince (msz): Csaik egy kicsit Hajdúszoboszlót emlegetett! Nagyon ügyesen csinálta Péter .bácsi, szó sincs róla!) Ha a nagykapiítalizmus most az antiszemitizmus vádjával laikarja leszerelni Veres Pétert, vagy akármelyik egyéb radikális mozgalmat, akkor megint a zsidóságnak tesz rossz szolgálatot, éppen a javallat szelleme ellen cselekszik és igen egyszerű politikai manőver az, hogy minden hangot, amely a ránk telepedő nagykapitalizmust kritizálni meri, itt antiszeniitizűnusniak méltóztatik nyilvánítani. (Nagy Vince (msz): Hát Hajdúszoboszlón nagykapitalistáikkal nem álltak szemben!) Ez ellen felesleges védekezni, de én nem ez ellen védekezem, hanem Íratlan parlamenti illemszabályra hivatkozom, amikor igen t képviselőtársamat figyelmeztetem arra, hogy nincs joga akármelyik parlamenti pártot szónok állítására felszólítani, vagy konzekvenciákat vonni le abból, hogy nem állít szónokot, különösen akkor, amikor ennek a pártnak szelleméből, puritánságából következik, hogy ha nincs értelme a beszédnek, ha egyetért a javaslattal, akkor konzekvensen, következetesen mindig hallgatni szokott és úgy érzi, hogy ezzel sokkal inkább (hozzájárul a törvényhozás munkájának sürgősségéhez, mint ha itt álürügyekkel pártpropagandát vagy pedig provokációkat idézünk elő. Amikor tehát most már nem pótlásként szólalok fel, mert tegnap délután fogadtam el a javaslatot sokkal komolyabb és nívósabb vita keretében, mint ami itt folyt a t képviselő úr részéről, (Ellentmondások a szabadságpárton. — Pászthory István (msz): Öndicséret!), tessék megnézni, a gyorsíród jegyzeteket, — ezek után a provokáló kijelentések után igenis biztosítanom kell a képviselő urat, hogy a nemzeti parasztpárt részéről ezt a törvényjavaslatot éppen úgy sürgősnek, fontosnak és az egész magyar fejlődés szempontjából üdvösnek tartjuk és örömmel üdvözöljük(Helyeslés.) Elnök: A . törvényjavaslat címe meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a törvényjavaslat 1. §-ának tárgyai] Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1- §-t felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző {feMvassu az 1. §J). Elnök: Szólásra következik az 1. §-hoz? Gyurkovits Károly jegyző: Saláta Kálmán! Elnök: Saláta Kálmán képviselő urat illeti a szó. Saláta' Kálmán (kg): T- Nemzetgyűlés! A javaslat l.~§-a (2) bekezdésének utolsó mondatát a következő módon javaslom megváltoztatni: »Ezzel is kifejezésre jutott a magyar nép egyetemének ellenállása, amely a reakciós rendszerrel szemben is mindaddig megakadályozta a faji üldözés nemzeti szocialista brutalitásainak maradéktalan érvényesítését,» amíg a német megszállás és hatalmi erőszak teljessé válása be nem következeti Ez az ellenállás világossá tette, hogy a magyar nép nem azonosítja magát a faji üldözés renszerével.« T. Nemzetgyűlés! Az 1. § ezzel járul leginkább hozzá ahhoz a megbékési folyamathoz, amelyet minden, az emberségességet iglazán átérző magyar ember magáévá tesz; Az első bekezdés világosan elítéli azokat az intézkedéseket, amelyek a hazai! zsidóság ellen ebben az országban történtek, a második bekezdés ezt a megbékélési tendenciát még jobban érvényre juttatja azzal, hogy kifejezi a magyar népnek azt a törekvését, amellyel távol akarta tartani magát azoktól az erőszakosságoktól és a humanizmust, az emberi méltóságot meggyalázó intézkedésektől, amelyeket itt az elmúlt rendszer, a nácirendszer bevezetett. T. Nemzetgyűlés! Szükségesnek tartom, hogy a javaslat eredeti szövegével szemben ez a módosítás keresztülvitessék, mert kétségen