Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-65

903 À nemzetgyűlés è5. ülése Í94é. Amidőn megállapítjuk, hogy a magyar társadalom nagy része, így többek között az egyházak is, szembefordultak az üldözésekkel, meg kell állapítanunk, hogy nemcsak a zsidóság köziül .akadt számos, sajnos nagyon sok halálos áldozata ennek a szegy en teljes korszaknak, hanem — mondjuk meg őszintén — a magyar társadalom köréből is. Emléket kell állítanunk Bernovitg Vilmának, annak & szociális nővérnek, iakit azért dobtak, azért vetettek a nyilas pribékek a Dunába, mert a zsidóik mellé ki mert állni és zsidókat mert rejtegetni. De nem csak &SY ilyen halálos áldozata, nem csak egy Bernovits Vilmája volt annak a korszaknak, hanem nagyon sok névtelen magyar állt ki teljes mértékben a zsidóság mellé és szenvedett ezért üldöztetéseket, rágalmazásokat^ a zsidóbéreueség vádját sütötték homlokára és sokan közülük a nyilas terror áldozatai is lettek. A zsidóság igazi 'tragédiája azonban 1944 március 19-e után következett, amikor a hitleri megszállás szálláscsinálói kerültek Magyarotrszágon uralomra. Ebiben az időben kezdődött el a magyar zsidóság legszörnyűbb tragédiája, amely méreteiben túltesz talán még az ókori zsidóüldözéseken is. Jómagam a mauthauseni, illetve a lanzensdorfi koncentrációs táTborban közvetlen közelből láttam és tapasztaltam a zsidóság leírhatatlan szenvedéseit és a zsidósággal elkövetett szörnyű kegyetlenségeket. Sajnálom, hogy a magyar társadalom egy része még mindig nem akarja elhinni azokat a szörnyű gaztetteket, amelyeket Auschwitzban, Bergen-Belsenben, Mauthausenben a zsidókkal elkövettek; különösen sajnálom, hogy még mindig van egy olyan felfogás, amely azt hirdeti, hogy többen jöttek -vissza a zsidók, miután ezekben a táborokban felnégyelték őket, mint aihányan ki- ; mentek. Én szemtanúja voltam és hitet telhetek azokról a kegyetlenségekről, amelyeket ott a zsidósággal szemben elkövettek, örökre eszeimben marad) amikor 1944 nyarán az első zsidó deportált tömegek érkeztek meg Mauthausenbe. Mi, akik Peyer Károly képviselőtársammal együtt taz Effektenkammerben dolgoztunk, ahova nap-nap után beküldték az úgynevezett halálozási listákat, láttuk, hogy naponkint százával és százával pusztulnak el azok a zsidók, akiket kiküldtek a mauthauseni tábor úgynevezett altáboraibá, a gueeni, az ebenseei földalatti üzemekbe. Kiszámítottuk, hogy tíz hó alatt a többezer odaihuTcolt zsidóból nem fog megmaradni egyetlen egy sem. Ugyanakkor láttuk az úgynevezett Kussenlager szörnyűségeit, ahol a zsidókat külön barakokba rakták, amelyeknek iái befogadóképessége 240 fő volt és mégis összezsúfoltak bennük körülbelül 2000 embert. (Anti Ödön (kg): A XX-század szégyene!) Egy hónap alatt a barakok kiürültek és körülbelül csak 10% került ki onnan gyógyítottan. 90% elpusztult. Végül láttam, amikor kezdték kiüríteni a keleti koncentrációé táborokat, hogyan érkeztek meg az auschwitzi, majd az oranienburgi és grossroseni deportáltak, akiket ott zsúfoltak össze a mauthauseni táborban. Vonjatok on, .nyilt vagonokban, vagy pedig leplombált vagonokban utaztatták őket hétszám étlen-szomjan és bizony az Auschwitzban és a többi táborban vonatra tett deportáltaknak körülbelül csak 30%-a érkezett meg. A legleírhatatlanabb jelenet azonban az volt. 'amidőn már túl'volt zsúfolva a tábor és megérkezett 370, jórészt magyarországi zsidó deportált a mi táborunk" bai;A szad.istaielkü parancsnok kiadta az utasítást, hogy ezeket a zsidókat és a többieket — franciák, görögök és lengyelek voltak még évi október hó 3-án, ceütörtokön. 904 köztük — neim szabad állományba venni. Amikor este hazajöttünk a munkahelyünkről, a magyar blokk mellett, a falnál 370 meztelen embert láttunk egy februári estén 24 fokos hidegben. Egyrészük már elhullott, elpusztult- Ezzel azonban nem elégedtek meg, hanem az éjszaka folyamán becipelték a megmaradtakat a közfürdőbe, 'ahol először meleg vizet bocsátottak rájuk, azután ismét kikergették őket az udvarra. Akik ezután nem pusztultak el, azokat fecskendőkkel kezdték locsolni, úgyhogy valóságos jégpáncél fagyott a szerencsétlen emberekre. Amikor ínég mindig maradt 30—40 ember, akit szívós természete életben tartott, akkor ezeket aZ SS_

ek és pribékjeik furkósbotokkai verték agyon. Másnap ismét tele volt az Appelpliatz vércafatokkal és agyvelőroncsokkal. Ez volt a mi életünk és különösen a zsidóság élete a mauithauseni koncentráció» táborban, de ugyanez volt végeredményben más táborokban is. Április végén szintén megrendítő látványban volt részünk, amikor tízezer számra hozták a'balifi, klőszegi és barkai munkatáborokból a munfoatáborosokat. akiknek jórésze már útközben elpusztult, másik részük pedig ott szenvedett ki a legszörnyűbb kínok között a imautihauseni táborban. Az utolsó napokban került sor azután a gázkamrára. Az úgynevezett muzulmánokat, akik testileg már teljesen le ^voltak törve és el voltak gyengülve, ezerszámra hajtották be szemünk láttára a gázkamrába. Ezek nem túlzások, igen t. Nemzetgyűlés, ezek tények, az emberiség történelmének leggyalázatosabb tényei. (Ügy van! Úgy van!) Sajnos, hogy ebben tmi.is résztvettünk. Sajnos, hogy Magyarország nem tudott megmaradni az emberiességnek és az* igazi kereszténységnek útján, (Egy hang a szabadságpárton: A németbérencek!) hanem maga is odaállt és nem a magyar nép többségének kívánságára, hanem a magyar nép többségének akarata el" len, (Ügy van! a szabadságpárton.) a hitlerista b'érenceknek, a hitleristai zsoldban álló politikusoknak, a megdühödött nyilastömegeknek a förtelmes magatartása következett be-Éppen ezért a magam részéről szükségesnek tartom, hogy ez a törvényjavaslat idekerült a nemzetgyűlés elé. hogy necsak a hazai zsidóság felé hirdessünk megbékélést, hirdessünk egy új, iharmonikus együttélést, hanem az egész világ számára is megmutassuk,, hogy a magyar demokrácia elveti a gyűlölet, az erőszakosság, a brutalitás módszereit és eszközeit és hogy a magyar demokrácia igenis a természetjog alapján áll, elismeri ,az emberi méltóságot, elismeri az ember elidegeníthetetlen jogait, elismeri azt, hogy^ a kereszténységnek és általában minden pozitív vallásnak az igazi tanítása abból az alapelvből indul ki, hogy az embert az Isten saját képére és hasonlatosságára > teremtette. (Taps a kisgazdapárt sorai-' ban.) Ehhez a nagy elvhez kell visszatérnünk, ennek a nagy elvnek alapjára kell helyezkednünk és ha ezt az elvet nemcsak a köztársasági törvényben biztosítjuk, hanem a valódi, a gyakorlati életben is, akkor fogjuk megteremteni az igazi demokráciát, a zsidóság és a kereszténység közötti harmonikus együttélést, amelyre úgy a sokat szenvedett magyarságnak, mint pedig a sokat szenvedett és mély gyászba borított zsidóságnak egvfonmán szűk' sége van» A törvényjavaslat részleteiről szólva, szeretném felhívni az igen t. Nemzetgyűlés figyelmét airra, hogy a javaslat nem szól azok-