Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-64
883 A nemzetgyűlés 64. ülése 1946. után már az érdekelt személyek közül többen, majdnem mindannyian szabadlábon vannak, előre bocsátom, hogy a belügyminiszter úr válaszát tudomásul veszem. Kénytelen vagyok azonban egyes kérdiéseket mégis felhozni. Azt mondja a belügyminiszter úr, hogy dr. Antalffy száza dos orvost a népügyészség' tartóztatta le. Rendben van, a népügyészség letartóztatta, de egy hét múlva szabadon is engedte. Ma is szabadon van, tehát a rendőrségnek semmi köze ehhez a letartóztatáshoz. Hogyan lehet az, hogy ennek ellenére, amikor dr. Antalffy kiszabadult a népügyészség fogházából, Heves vármegye politikai rendőrségének vezetője, Barna Endre rendőrörnagy magához rendelte és azt mondta- neki, hogy hat hónapig nem mehet haza Tiszafüredre, m'ert ha oda beteszi a lábát, azonnal le fogja tartoztatni. Ez az, amit én nehezményezek. A népügyészség már háromszor eng&dfte szabadon dr. Antalffyt és a tiszafüredi rendőrség háromszor tartóztatta le. Most megfenyegették azzal, hogy necm mehet haza a családjához, nem mehet az otthonába, pedig a tiszafüredi járásban nincs sebészorvos, à betegek várják házi a sebíészorvost, és dr. AntaJffy azóta pendlizik az országban egyik városból a másikba és nem tudi hazamenni. Kérdezem, tisztelettel a belügyminiszter urat, hogy vájjon Barna Endre rendőrőrnagy nem vétett-e az emberi jogok hatályosabb védelméről szóló törvény ellen, amikor magyar állampolgárt emberi jogaitól, szabadságától megfoszt és megfenyeget azzal, hogy ha a lábát a családjához beteszi, akkor azonnal le fogja tartóztatni? Ez feltétlenül az emberi jogok hatályosabb védelméről szóló1 törvénybe ütköző cselekmény, amely a törvény szerint öt esztendei börtönnel büntetendő. "Rátérek egy másik kérdésre. Dr. Vass Zoltánt a köztársaság védelméről szóló törvény elleni ' vétség miatt tartóztatták le, jelenleg a Markó-utcai fogházban van. A tiszafüredi rendőrség a letartóztatás után tanukihall erat ásókat eszközölt és a tanuk között, akik az állítólagos beszédnél jelen voltak, jelen volt ,ai tiszafüredi szociáldemokratapárt titkára is és őt is beidézték. Megmondta, hogy nem hallotta azt, hoey Vass Zoltán az inkriminált kifejezést használta volna és. erre Sandrik rendőrszázados azt mondta a szociáldemokrata titkárnak, hogy elmehet, a jegyzőkönyvet nem kell aláírnia, mert nem tud semmi terhelőt. Ugyanez a titkár B. Szabó István államminiszter úr jelenlétében előttem és még húsz ember előtt kijelentette, hogy csak terhelő tanukat hallgattak ki, mégpedig kivétel nélkül Sandrik százados pártjához tartozó tagokat. Kérdezem az igen t. belügyminiszter urat, hogy • Sandrik százados ellen nincs-e szükség arra, hogy az emberi jogok hatályosabb védelméről szóló törvényt vele szemben is alkalmazzuk? öt esztendeig terjedő börtönnel kell büntetni azt a rendőrtisztet, azt a köztisztviselőt, aki az^ emberi szabadságot szándékosan korlátozza és a szabadságot elveszi. A többiek, akikről szó van előbb-utóbb úgyis szabadláb^ fognak kerülni. Szabó Gyulára vonatkozólag, aki már szintén szabadlábon van, interpellációmban azt mondtam, hogy Szabó Gyula egy kis községben elmondott egy hülye viccet, amelyet a Ludas Matyiban olvasott. (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Ott szabad?) Akkor azt mondtam a,z interpellációmban, hogy nem azt keli letartóztatni, aki elolvassa ezt a viccet és elmondja* hanem évi szeptember hó 27-én, pénteken. 884 annak kellett volna régen a 'börtönben ülnie, aki ezt a hülye forintrontó viccet az újságba beleteszi., A szerkesztő azonban ma is gyártja a forintrontó vicceket, azt a tanulatlan, egyszerű embert pedig, aki elolvassa, nevet rajta (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Nem kell elolvasni!)_ és egy népgyűlésen elmondja, hat hétig tartják börtönben, az egyik börtönből viszik a másikba. 'm Itt tehát igenis a tiszafüredi rendőrség politikai vezetője sokszorosan hibázott és sokszorosan elkövette azt a vétséget és büntettet, amely az emberi jogok hatályosabb védelméről szóló törvénybe ütközik. Abban a reményben, hogy a belügyminiszter úr, .ahogy az interpellációmat elmondtam, azóta rnár legnagyobb részt tényleg szabadion engedte ia»z illetőket, most már szigorúan fogja ezt a dolgot nézni és a bűnösöket méltokép, pé'daadóan meg fogja büntetni, válaszát tudomásul vészen^ Elnök: Kérdem a t. Ne;mraet;gyűlést, iméitóztatnak-e a belügyminiszter úrnak az inter-, pellációra, adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza B; rkás Imre képviselő úrnak a fö^dmíves szövetkezetek nyárig szántásához szükséges üzemanyagellátás ügyében és Pap János képvise'őnek a .mezőgazdiasásd üzemanyag olcsóbbátétele tárgyában -folyó . evi augusztus hó 7-én előterjesztett interpellációjára Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. , . Kiss Károly jegyző (owss1 ): »lisztet Nemzetgyűlés! Birkás Imre és Pap János nemzetgyűlési képviselő urak interpellációi a mezősgazrLisági üzemanyagok biztosítását és árát érintvén azonos tárgyúak, így a két interpellációra az alábbiakban együttesen kívánok válaszolni. A mezőgazdaságnak üzemanyaggal való ellátása az ásványolajgazdálkodás miniszteri biztosa útján az általam meghatározón szükséglet szerint és a rendelkezésre álló készletekhez mérten kellően biztosítva volt. Az ásvány olajvállalatok, vidéki bizományosaik^ útján kellő mennyiségben biztosították a mezőgazdasági traktorok üzembentartásához szükséges benzint, petróleumot és gázolajat, a kenőolajjal való ellátásnál azonban figyelemmel arra. hogy ebben behozatalra, szorulunk, nehézségek mutatkoztak. A mezőgazdasági munkálatoknál, így a nyári tarlóhánitásoknál a nehézségek véleményem ^szerint inkább az üzemanyagáraknál mutatkoztak. Az infláció következtében ugyanis az ipari árak, így az üzemanyagárak is oly mértékben emelkedtek, hogy azokat a gazdák terményeik árából megvásárolni nem tudták. Ezért a stabilizációig olyan cserearányt kellett megállapítani, amely mellett a nyári sz-intási nuiiikálatok is '„-íizdaságosan voltak el végezhetők. A Gazdasági Főtanács javaslatom alapján kiadott rendeletében, lehetővé tette, hogy a, gazdák az üzemanyagot — a megállapított cserearány mellett, hitel útján szerezhessék be. E hitelakciók sikerét igazolja, hogy annak keretében több mint 10.000 tonna benzint.petról'eumot és gázolajat és közel 300 tonna, kenőolajat vettek igénybe. Az ország egé*7 ' üzemanyagszükségletét 20.000 tonnára becsülve ,'. meg kellett állapítani,, hogy ennek a «szükségletnek több mint a felét a nyári hitelakciók r,orán vették igénybe.
