Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-64

885 A nemzetgyűlés 64. ülése 1946. Pap János képviselő úr a mezőgazdasági üzemanyagok forintárát tette szóvá, kiemelve, hogy ilyen árak mellett a termelő nem képes megfelelő talajelőkészítést végezni. Valóban a stabilizációval kapcsolatos rendeletek az üzemanyag árát a mezőgazdasági termények árához viszonyítva oly magasa a állapították meg, hogy ily árak mellett traktorokkal gazdaságosan dolgozni nem lehetett. Az árak leszállítása érdekében ezért az érdekalL miniszter urakkal tárgyalásokat kezdeményez-; tem, melyek eredményeként a pénzügyminiszter úr a benzin, petróleum és gázolaj után járó ; ásványolajadót és kincstári árrészesedést el" engedte. Ennek következtében az iparügyi miniszter úr a mezőgazdasági üzemanyagárakat megállapította és e megállapítás alapján most már vidéken 100 kg motorbenzin 96.50, petróleum 74.80, gázolaj pedig 72.5Q. forintba kerül. A vonatkozó rendelet értelmében ezeket az árakat sem- forgalmi adóval; sem pedig fuvarköltséggel megterhelni nem lehet. Kérem a, t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásulvenni szíveskedjék. Budapest, 1946 szeptember hó 10. Dobi István s. k.« Elnök: Birkás Imre képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Birkás Imre (kp): tudomásul veszem a választ. Elnök: Pap János képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Pap János (pp): T. Nemzetgyűlés! Mivel megállapítottam, hogy a miniszter úr mindenben eljárt és a leglelkiisiner élesebben utánanézett azoknak a sérelmeknek, amelyeket itt felhoztam, az üzemanyag árát leszállította, amennyire csak tőle telt, így válaszát Örömmel veszem tudomásul. (Helyeslés és taps.) Elnök: Kérdem at. Nemzetgyűlést, méltóz. tatnak-e a földmívelésügyi miniszter úrnak Birkás Imre és Pap János képviselő urak :nterpellációira adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Györgyi Lajos képviselő úrnak a magyar mezőgazdaság háttérbe szorítása tárgyában augusztus 7-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Kiss Károly Jegyző (olvu\sm): »Tisztelt Nemzetgyűlés! Györgyi Lajos nemzetgyűlési képviselő úr a. nemzetgyűlés folyó évi laugusz* tus 7-én tartott ülésében interpellációt intézett a kormányhoz a magyar mezőgazdaság háttérbe szorítása ügyében. Válaszom a kormány nevében a következő: A háború és az ezzel járó rombolások súillyos helyzetet teremtettek a mlagyar mezőgiazdaságbam is, így a felszabadulás óta a nitezőlgiazdasági termelés súlyos nehézségekkel küzd. Az újjáépítés megindulásával az elmúlt év folyamán a® inflációs hitelekből a) mezőigiazdiaisiági tenmieüés igen kis mértékben; részesült AB 1945 szeptember halvában engedélyezett 2 milliárd pengő összegben meghatározott me" zlőgazdasági hitelkeretből a gazdálkodók — a hitel folyósítását megnehezítő feltételek amiatt —':\ csak mintegy 120 millió pengőt vetitek igétnybe. A jóvátételi szállításiokra a mező gazdaság által beszolgáltatott gabona és főleg állatok l évi szeptember hó 27-én, pénteken. 886 értékének tekintélyes része bteony mélgi a imlaá napig sem nyert megtérítést- Az ezek ellenében kiadásira kerüliő búzaköivémyek beváltósáigr, azaz kélt esztendeig, a mezőgazdaság tulajdoniképpen hitelt nyújt atz állaimikincstánnak. AÍZ államháztartás egyensúlya, vartatmint a gazdaságii rend1

helyreállítása érdekében történt 'intézkedések során eszközölt ármegállaipítások alkalmiával minden termelési ágnak ál" doaatot kellett^ váililakii. Az elérendő nagy nemzeti oél érdekében a mezőgazdasági termelés vállalta is a reája eső áldozatot, arcúkor a mezőgazdaislági árak (megállapítását tárgyaló úgy nevezett stabilizációt előkészítő tárcaközi bizotttiság javaslatára vállaltuk az olyan mezőgazdasági áraik megállapítását, laimelyek a jelenlegi terrcieléM és gazdasági viszonyok figyelembevételével a mezőgazdaság száiinára annyi bevételt eredményeznének, hogy azokból a ttntezŐgazdasági termelés üzemi szükségleteit telüjes méirtéfcfoen, a mezőgaizdasági népesség fogytalsiztásii szükségleteit a béke évedhez képest 30 százalékban, a mezőigazdaságot terhelő aidokat pedig a béke éveihez képest kétszeres mértékben fedezni tudja. Az említett irányelveknek, továbbá a közellátás remélhető készleteinek figyelembevételé veil olyan tervezet nyert elfogadást, arciely szerint a munkabérek, a mezőgazdasági éirak és az ipaiii árnak az új stabilizált rendben az 1939. évi bérek és árakhoz képest számszerűlég 1:2:3 nyeljenek megállapítást* Irányelvként fogadtatott el az is, hogy aiz áraikait álltai ab an a világpilalci árszinthez közel, annál valamivel aHaesoinyabbain kell megállapítani. Fentiekkel szemben a tervezett mezőgazdiasági és ipari 2:3 ánawány helyett az árrendele'tek alánján 2.5-t kitevő mezőgazdasági ár színvonallal szetmlben 6 körüli áoari fogyásától árszint mutatkozik. Ez a 6 körüFR árlaránysizám előreláthatólag még növekedni fog, mert ebben csak azokat az ipiaireikkeket vetitek figyelembe, amelyek ára összegsizerűen viani miegállapítiya. Az iparcikkek túlnyomó része azonban az ésrhivatall kalkulációs irányelveinek köteleztővé tételével magukra laca előáEító vállalatokra bízatott. Mieg kell eünfljékeznem arról, hogy az ipari árdiszparlitás annak is következménye, hogy az iparcikkek árát az árhivatal — tudomásom szerint a ^stabilizációs érdekekre (való tekintettel — túlkalkulálta. Rámutatok arra is, hogy az ipari kalkulációs elemek között a múlttól eltérően új kölítoségtételek ás szerepelnek. Ilyenek pl. al háborús károk helyrehozatali költségeinek fokozott amortizációja és a kapacitás csökkenéséből eredő költségnövekedés. A rend" kívül tág agrárolló kialiakuPJásához nemcsak a magas gyári eladási lárak és a felemelt sízálllítási költségek, hanejml a százalékos kereskedői haszonkulcsok emelése is hozzájárult, Az előbbiek következtében álíLott elő az! a helyzet, aimit az interpelláltó igen tisiztelt képviselőtársaim részletesen felsorolt adatai feltártak és eredményezte azt, hogy a tervezett 2:3 áiisziíniyooáláráninyal szemben mintegy 2.5:6-hoz árszínvonialarány alakult ki, ugyanakkor a Világpiaci árszintet fiigyietiemibevéve aiz amerikaii 6 dolláros, azaz kereken 70 forintos niéterr máasiánkénti búzaár mellett — amihez az amerikai búza Európába való szállításának költségeit is hozzá kell száimátani — a magyiatri termelők a búzáért a világpiaci ár mintegy 50%-át kapják Véleményem szerint az ipari és a mező-58*,