Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-64

861 A nemzetgyűlés 64. ülése 1946, életében a megszégyenítésnek, a kiközösítésnek, a kisemmizésnek, és lehet-e a vagyoni jogtól is a gyermeket megfosztani? Nem. Éppen ezért1

helyes a törvényjavaslat; 1. §-a, amely így szól (olvassa): »A jelen törvény célja az, hogy az emberi egyenlőség eszméjének szolgálataiban a családi jogállás egyenlőségét is a származástól függetlenül az élet minden vonatkozásában minél teljesebben érvényesítse. Ehhez képest a jelen törvény erejénél fogva a törvényes és törvénytélen származás megkülönböztetése megszűnik.« T. Nemzetgyűlés! Nagyon helyes a javaslat 1. §-ána)k a megszövegezése. A 32. §• azonban kibúvót hagy és ennélfogva aggodalomra aid okot. A 32. §-ban ugyanis utalás van a 9, §-ra, amelyik a következőképpen szól: (ohxxism): »A házasságon kívül született gyeranek atyja az, aki a gyermeket teljes hatályú elismerő nyilatkozattal] a magáénak ^ ismerte el, vagy akit a bíróiság jogerős ítélettel a gyermek atyjának nyilvánít.« (Helyeslés a kisgazdapárton) T. Nemzetgyűlés ! A 32. §, amelyre utalok, a következőképpen hangzik (olvassa): »Ha nincs olyan személy, akit a 9. § értelmében a háziasságon kívül született gyermek atyjának kell tekinteni, a gyermekeit az köteles eltartani, akii a gyermek anyjával a fogantatás idejében nemileg érimtikeziett. Ezen a címen a gyermek eltartására egynél több személyt kötelezni nem lehet.« T. Nemzetgyűlés! Jobbanr

szerelttem volna és szerettük volna, ha a törvényjavaslat nemcsak az ieltartasiria való kötelezettséget állapítaná meg, hanem egyben az attyaiságot i>s, hia; a tartásra valló kötelezettség 'bizonyítást nyer, mert félő éppen ezért, hogy egyes konzervatív bírák magyarázatában az egész törvényjavasliat nem fogja • kellőképpen szolgálni azt a célt, ' amelyért életre hivatott, mert tulajdonképpen hiába biztosítja a többi paragnafus! úgy a gyermeknek, mint az anyának a jogait, ha ez a paragrafus kibúvót hagy. az atya számára-Amikor egy olyan törvényjavaslatot, tárgyalunk, amely hivatva van védeni a gyermek jogát, függetlenül attól, hogy törvényes háziasságon belül, avagy pedig azon kívül született, fel kell hívnom, erre az aggályra a figyelmet Tudni kell, hogy tulajdonképpen a házasságon kívül született gyermekek arányszáma függ a gazdasági helyzettől is, amire már Hajduné képviselőltársaim is utalt. Az indokolásiban feltüntetett táblázatból láthatjuk, hogy 1922-ben éis 1923-ban 7.4% volt a házasságon kívül született. gyemnek éknek szarnia, míg; 1932—33-ban, a nagy gazdasági válságt idején ez; <;a százalékos arányszám 9.6%-ira, illetve 9.7%'-ra emelkedett fel. Ahogyan javult ia helyzet. 1937-ben már csak 8-5% volt, 19384>an pedig 8.4%-ra esett vissza. Képzeljük el most a háború után előállott nagy munkanélküliséget, a háború okozta nyomorúságok által a nőknek nyomorba jutását. Az lesz a helyzet, bogy az a leány, illetve nő, aki akár irodában, akár gyárban, akár pedig háztartásban dolgozik is, akkor maradhat csak meg. a munkahelyén: ha művezetője, illetve gazdája, kívánságainak) avagy pedig az illető fiatalúr kívánságának eleget tesz. (Ráez Gábor (kg) : Erkölcsileg még neímí züllöttünk le ennyire! — frijos ellentmondások és felkiáltások a kommunistapárton: Sajnos, igen!) A múlt tapaszta" kitaiból indulunk ki, amü^or erre felhívjuk a évi szeptember hó 27-én, pénteken. 852 t. nemzetgyűlés figyelmét. (Hajdu Ernőné (szd): A háztartási alkalmazottak arányszáma nagy!) Láttuk az elmúlt években, hogy ha egy irodában — akár ügyvédi iroda, aíkár pediig más — az illető leány, tisztviselőnő nem volt hajlandó főnöke kívánságainak eleget tenni, abban a pillanatban útilapot ragasztott ta talpára és elmehetett. (Ügy van! Ugy van! a. kommunistapárton: — BrunsizJvik István, (kg): De fordítva is igaz volt: így szerezték protekciót!) Elnök: Csendéit kérek, képviselő urak! Döbrentei Károlyné (kp): T. Nemzetgyűlés! Nem akarom a törvényjavaslat többi paragrafusában feltüntetett rendelkezéseket leértékeimii, mert tagadhatatlan tény az, hogy például a 23. § szerint a házasságon kívül született! gyermek az anyakönyvbe atyjaként bejegyzett személy családi nevét viseli, hatalmas nagy haladást jelent a múlttal szemben. A múltban ugyanis az volt a helyzet, hogy hiába volt megállapísttva az atyaság, hiába volt az illetőre kiróva a tartásdíj, mégsem viselhette a gyermek az atyja nevét, ha az illető nem vállalta gyermekének a saját gyermekét. Ez a paragrafus egy nagy, generális változást hoz be a házasságon kívül született gyermekek jogállásába. Ennél a paragrafusnál azonban szeretném az igen t. nemzetgyűlés és az előadó úr figyelmét felhívni arra a tényre, hogy az atyaság megállapítására lehetőleg mondjuk ki a sürgősséget, hogy úgy, ahogyan a tartás díj-megállapításokat, sürgősen (tárgyalja le a bíróság, az atyaság megállapítása is sürgősen, illetve soronkívül legyen letárgyalandó, nehogy évekre húzódjék el az atyaság megállapítása és e miatt a gyermeknek az anyakönyvi kivonatba mégse legyen bejegyezve az atyjának neve. Természetesen az is nagy javulás és haladás, hogy ha nem sikerül megállapítani az aryaságot, az anya a saját anyai ágon felmenő rokonának, illeitfve hozzátartozójának nevét iktathatja be és így a gyermek mégsem érzi azt, hogy házasságon kívül, illetve törvénytelenül született. Az elmúlt években olyan nagyfokú volt az igazságtailanság éppen a törvénytelen gyermek jogállásának megvédésében, hogy ennek követikezményeképeu a vagyonos osztály gyermeke, ha bele esett is ebbe a helyzetbe, mint a szegény ember leánya, mégis rendelkezvén az anyagi lehetőséggel, orvosi beavatkozással igyekezett megszabadulni szégyenétől. A szegény leánynak viszont nem volt meg a lehetősége erre, éppen azért, mert szegény volt, nem volt pénze, hogy orvoshoz menjen és mesterséges beavatkozással szabaduljon meg szégyenétől, amelyet a társadalom bélyege rásütött, míg a gazdiag, a vagyonosabb réteg leányai ettől meg tudtak szabadulni. De ezen túlmenően, ha megszülte is a gyermekét, akkor is éppen azon keresztül, hogy az elmúlt időkben az apa vagyoni helyzetét és az anya társadalmi helyzetét vették figyelembe, a vagyonosabb réteg-ek leánya magasabb tartásdíjat kapott, mint a szegény osztályhoz tartozó leány. Éppen ezért örömmel kell üdvözölnünk a törvényjavaslatnak ama paragrafusát, amely kimondja, hogy az atya társadalmi és vagyoni helyzete szerint állapítják meg a tartásdíjat. Mivel a múlt időkben. az elmúlt rendszerben fennállott törvény szerint az atya vagyoni helyzete és az anya társadalmi helyzete szerint ítélték meg a tartás-