Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-64

549 A nemzetgyűlés 64. ülése 1946. személyt megilletik, anélkül azonban, hogy különösen 'az előző törvényes házasságban élt feleség és <az ebből a törvényes házasságból származó gyermek jogait, örökjogát, köteles részét, illetőleg az özvegy özvegyi jogát csorbítanák. (Nemes Julia (szd): A férj ne csábítson el másik nőt!) Célszerűbbnek tartanám a házasságon kívül született; gyermekek jogállását az örökbefogadott gyermekek jogállásával azonosítani, és pedig örökösödési szempontból, mert ezzel is ki lenne emelve a törvénye« házasságból és & háziasságon kívül született gyeirmekek öröklési jogának különibsége. Jogszabályaink szerint az örökbefogadott és a házasságból származó gyermekek közt, az öröklési jog szempontjából különbség van úgy a gyermek kötelesrészre vonatkozó jogára, mint a gyermekek utáni törvényes öröklésre nézve. De legalább azzal büntessük meg a házasságon kívül nemzőket1

, hogy gyermekeik mint törvényes örökösök kiesnek. (Nemes Julid- (szd): Szóval a gyermeket büntessük!) Szándékosan használtam a »kiesés« szót, hogy ezáltal a helyükbe lépő törvényes örökösök utódlási jogát biztosíthassuk. Ezek a megkülönböztetések nem olyan életbevágó fontossá-gúak, hogy a háziasságon kívül született gyermek társadalmi helyzetét megnehezítenék, viszont a család szempontjából igazságosak és méltányosak- (Hajfydu Ernőné (szd): Kicsit jobban meggondolják, ez az egész!) T._ Nemzetgyűlés! Az 1848:111. te. alapján indítványoznám iá következőket: Idézze a Ház maga elé a távollévő igazságügymiinisz•teuti, hogy feleljen a szónokok által felvetett problémákra. (T\a*ps a szabadságpárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Mégis csak lehetetlen állapot az (Nagy Vince (msz): Negligálja az egész házat!), hogy a parlamentet foglalkoztatják meglehetősen fontos, igen nagy horderejű témák letárgyalásával, és a miniszter* ínines itt. Nem beszélek arról, hogy az interpeMációs napokon sincsenek itt a miniszter urak. Amikor azonban ilyen életbevágóan fontos, ilyen szinte forradalmi törvénynek a letárgyalásáról van szó, amely a magyar társadalmi életiben óriási változásokat igyekezik keresztülvinni, a miniszter úrnak kötelessége lenne jelen lenni. (Hegymegi Kiss Pál (msz): A javaslatot a kormánynak képviselnie kell!) T. Nemzetgyűlés! Bemélni merem, hogy ez iá törvényjavaslat valamilyen formában mégis a problémák megoldásához fog vezetni, de ugyanakkor remélni merem itt azt is, — és kérem is erre az illetékeseiket — hogy mivel ez a 'törvényjavaslat a házasság intézményét, a családi életet szinte alapjában rengeti meg, a közeljövőben egy, a házasságot megerősítő javaslat fog a Ház élé kerülni. (Zaj és mozgás a szociáldemokratapárt oldalán) Elnök: Szólásra következik? Hegy esi János jegyző: Döbrentei Károlyné! (Hegymegi Kiss Pál (msz): Nem. lehet kormányjavaslatot tárgyalni miniszter nélküli — Kováts László (msz): Az 1848: III. te értelmében, ha a Ház megidézi a minisztert, a Ház tartozik ezt rögtön letárgyalni. Nem lehet tovább- tárgyalni! a Javaslatot — Na^y Vince (msz) : Tessék dönteni az indítvány felett! — Zaj. Halljuk! Halljuk! — Nagy Vince (msz): Lássuk, kik nem» kívánják a minisztert látni! Mi szeretjük1 őt és látni akarjuk! -Derültség a szabadságpárton.) Elnök: Képvisólőtérsninkat illeti a *zó! NfiilZKTUTCLa«! NAPLÓ I». évi szeptember hó 27-én, pénteken. . 850 (Felkiáltások \a» szabadságpárt oldalán: Tessék dönteni!) Döbrentei Károlyné (kp) : T. Nemzetgyűlés! A magyar demokrácia másféléves fennállása óta már több nagyon fontos törvényjavaslatot alkotott, (Zaj a szabadságpárt oldalán. — Révész Mihály (szd): Híres lovagiasság! Hallgassuk meg a hölgyet! — Kováts László (msz) : De házszabályellenes ! — Révész Mihály (szd): Arról a szónok nem tehet! Vele szemben egy kis figyelmességet!) amit a múlt idők reakciós^ kormányai elmulasztottak. Ez természetszerű, szinte magától értetődő, hiszen az elmúlt rendszerben nem a nép képviselői ültek a parlamentben, nem ők voltak a törvényhozók. (Zaj a szabadságpárton. — Németh y Jenő . (msz) : Az elnök úrnak niniosi súgója!) Elnök: A képviselő nrat az elnök működésének bírálatáért rendreutasítom. Döbrentei Károlyné (kp): A közelmúltban szavazott meg a magyar parlament egy olyan törvényjavaslatot, amelyben biztosítja a nők teljes egyenjogúságát, vagyis lehetővé teszi, hogy a nők ,a» főiskolákon és az egyetemeken is egyenlő mértékben vehessenek részt, illetőleg biztosítja a felvételüket. A most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat szintén foglalkozik a nőket érintő kérdésekkel is részben, de ezenfelül a legfontosabb részében a törvénytelen gyermek fogalmának megszüntetésével foglalkozik. Mind a Magyar Kommunista Párt, mind a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, mind a magam nevében örömmel és boldogan üdvözlöm ezt a nagyfontosságú törvényjavaslatot. . Ha visszagondolok! az elmúlt időkre, - de ha a mai állapotokait vesszük is figyelembe, látjuk, milyen súlyos teherként nehezedett és nehezedik még ma is >w törvénytelen gyermek fogalma a magyar társadalomira- Mind a múltban, mind a jelenben egy olyan bélyeg volt és van a házasságon kívül született gyermekekre sütve, amelyet egész életén keresztül, mint egy fájó sebet, hordoz magán, és szinte kivételek azok az egyének, akik le tudják magukról vetni ezt a súlyos terhet, illetőleg túl tudják magukat tenni az előítéleteken. Konkrét esetek tízezreit lelhetne itt felsorakoztatni az ebből származó tragédiákból. Elsősorban is az a leányanya, aki házasságon kívül esett teherbe, a legtöbb esetben olyan egészség-1 elén módon elfűzi magát, hogy1

gyermeke képtelen egészségesen fejlődni. Ezenkívül az ebből származó egészségtelen fejlődés és a kellő • ki-. mélet hiánya miatt nagyon sok a halvaszületett gyermekek száma. Hogy szégyenétől a. leányanya megszabadnijon, nagyon sok esetben újszülött gyermekét megfojtja, tehát gyilkosává válik a saját gyermekének; az utcára teszi, sőt még ezenfelül képes olyan dolgokat csinálni, ami különösen faluhelyen fordul elő, hogy nyitott W. C.-be dobja az anya a gyermekét, hogy szégyenétől megszabaduljon. A probléma tujajdomképpen t

két részre oszlik ennél a kérdésnél, mégpedig az egyik az anya, a másik a gyermek problémája. Nézzük először a gyermek problémáját. Tehet-e arról egy gyermek, amikor őt nemzik, hogy milyen körülmények közt, hogy 'milyen módon nemzették, a törvény által megengedett formában avagy pedig törvényellenesen1

? Ha nem tehet róla, — s tekintettel arra, hogy a fogamzás csak egyféleképp történhetett, a gyermek nem tehet róla, — lehet-e büntetni ezért egy gyermeket egész életén keresztül, mert a szülők nem a törvény által engedélyezett formában folytattak nemi életet? Lehet-e kitenni a «aülők bűnéért a gyeimeket ©ffés*: 5'4