Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-64

Si7 Jí nemxetgyűlés 6& ülése 1H6. a primitív dégénérait törzsek promiszkuitását helyezzük. Büszkék is kell, ihogy legyünk arra» hogy az egynejűség nálunk még mindig törvényben van. Ha egyesek a gyakorlatban nem így csinálják, nem adhatjuk, fel ezt az elvet, .mert ezzel egész erkölcsi felépítésünket, társadialmunk erkölcsi alapját rengetnők meg. (Andaházi-Kasnya Béla (kg): De nincs feladva 1) T. Nemzetgyűlés! A törvény mindig a nemzet akaratát kell képviselje, mert a társadalmi felfogással ellenkező törvény sohasem lehet — dacára 'az alakiságok betartásának — joghatályos, és az ilyen törvényt a nemzet nem fogja végrehajtani, mint, ahogyan nem. hajtotta végre a fajvédelmi törvényeket sem. A javaslat másik alapelve, ha közvetlenül nem is, de közvetve a jus naturaléval, a magyar nép természetes jogi felfogásával ellenkezik. Mi magyarok keresztények vagyunk. Keresztény vallásunk egyik alapintézménye a házasság. Ezt a javaslat és bármely más javaslat figyelmen kívül nem hagyhatja és még megkerülve sem tehet oly intézkedésit, amely a nekünk oly szent házasság intézményét aláássa. Az indokolásban az igen t. igazságügynnnisziter úr a reformtól inkább a házasságok számánaik emelkedését, mint csökkenésének lehetőségét, s egyben a házasság intézményének megerősödését várja. A miniszter úrnak ez a várakozás^ nem áll helyt. Elleneszól a házassásrok felbontása körül nyert eddigi tapasztalat. Külföldi példákra hivatkozom itt, és feltétlenül fel kell hívnom a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy itt nem a házasságok száma fog gyarapodni, hanem, ai főeredmény a külföldi tapasztalatok alapján a törvénytelen gyermekek számának csökkenése, a magzatelhajtások, tiltott műtétek végrehajtása lesz. (Stühmerné Ober schall Ilma (msz): Ugy van! Ez a külföldi eredmény!) T. Nemzetgyűlés! Mi magyarok, tartjuk a házassági intézményt olyan szentnek, hogy a magyar nép családi kapcsolataival csupán azért, hogy papíron tetszetős jogelvi alapon a világ előtt feltűnést váltsunk ki, ne kísérletezzünk. Azt mondják rólunk magyarokról, hogy mi konzervativok vagyunk. Ne igyekezzünk ezt az álláspontot a házasság alapintézményének közvetett feladása árán megváltoztatni. Fogadjunk el csak annyit, amennyi a külföldi államokban is bevált és magyar népünk felfogásának is megfelel. T. Nemzetgyűlés! Mi látjuk, a háziasságon kívül született személy érdeke a törvényes házasságon alapuló család érdekeibe ütközik. A két érdek közül valamelyiket fel kell áldoznunk és egy pillanatig sem lehet kétes, hogy a fontosabb érdeket, a házasságot kell előnyben részesítenünk. Az indokolás említette 500.000 házasságon kivül született gyermek érdekében nem liehet 3,000.000 házasságot megingatni. (Slachta Margit (pk): Ez az!) A tör" vény javaslatnak a célja az, hogy a házasságon kívüli gyermekkel szemben eddig elkövetett jogtalanságot megszüntesse. Ezt a célt nem lehet és nem szabad úgy megvalósítani, hogy másokkal követünk el jogtalanságot. (Slachta Margit (pk): Ugy van!) Áll ez különösen akkor, ha a gyermek természetes atyja házasságban élő személy, akinek törvényes leszármazol vannak. Érdekes, hogy ezt a lehetőséget az indokolás nem is tárgyalja. Af

reformok terén a korszellemmel mindig lépésit tartó bírói gyakorlatunk ©at mindi* »z«m előtt tartotta. évi szeptember hó 27-én, pénteken. 848 A házasságon kívül született gyemnek érdekében a joggyakorlat, a fejlődés során elment az indokolásban is vázolt legvégső hajtárig, mert továbbmenni csakis a mások — így a házastárs, feleség és a törvényes házasságból született gyermek — rovására lehet. Az örökbefogadáshoz is a házastárs hozzájárulása szükséges és az örökbefogadó sem csorbíthatja az előzőleg születetít törvényes gyermekek köteles részét Idegen törvényhozásokban ezt méltányolták is és a házassági kötelékben levő természetes apával szemben különleges intézkedéseket hoztak a törvényes házasságon alapuló család jogainak védelmében. A jogegyenlőség elve nem jelenti feltétlenül azt, hogy különösen az apa házasságából született és házasságon kívül született gyermekeit jogfosztás árán is minden . tekintetben egyenlősíteni kell. A jogegyenlőség elve nem azt jeleinti, hogy mindenkinek egyformának kell lennie, mert nem is egyformának születtünk, hiszen a teremtés egyikünknek több szellemi képességet ad, mint a másikunknak, egyikünknek nagyobb fizikai erőt ad, mint, a másikunknak. Ez csakis azt jelenti, hogy ezek az elvek mindenki számára egyformák .legyenek ós senkinek • se álljon útjában hibáján kivül eső akadály, mint amilyen a születés, a származás, a rang, stb. Ezt a jogegyenlőségből eredő lehetőséget pedig a házasságon kívü* született gyermek javára más módon iis^ lehet biztosítaná. Nem kell feltétlenül e célból, ha bár közvetve is, a házasság intézményét^ feláldozni és a házassági kapcsolat folytán érdekelt személyek — feleség és a gyermekek ius natura Léból eredő jogait csorbítani. Mi ie szükségesnek és fontosnak tartjuk a házasságon kívül született gyermekeik helyzetének javításiát, de nem minden esetben a javaslat szellemében. Feltétlenül szükséget nek tartjuk a közéletből, így .elsősorban az anyakönyvből a házasságon kívüli megjelölés eltüntetését és minden olyan intézkedés megtételét a házasságon kívül született személyek javára,, la mellyel társadalmi berendezkedésünk felforgatása és mások jogainak csorbításia nélkül helyzetükön javítani tudunk. Külön kiemelendőmek tartom az idegen törvényhozásokban már megvalósított azt a védelmet, azt a büntetőjogi szankciót, amely büntetéssel sújtja lazt a természetes apát, aki tiartáisüí kötelezettségét nem teljesíti- Ezt 'az 1904:V. te. a házasságon kívül született gyermekek javára kifejezetten nem biztosította. T- Nemzetgyűlés! A javaslaton belül igen fontos és nagyhorderejű intézkedések látnának majd napvilágot a házasságon kívül született gyermekek jogállásával kapcsolatban, főleg az örökösödési és általában az öröklési kérdések terén- Különösen a 19. § foglalkozik ezzel ia kérdéssel részletesen, ezért a 19. §~hoz általánosságban néhány megjegyzést szeret* nek hozzáfűzni. Bár tudom, hogy pártállásom miatt és a koalíció miatt esetleges javaslataimat a nemzetgyűlés valószínűleg ' nem fogadja el, mégis megfontolás tárgyává szeretném tétetni azokat, kérve az előadó urat, hogy amennyiben elvi kifogása nincs ellenük, tegye őket magáévá. A 19. % bizottsági szövegezésével kapcsolatban még csak annyit jegyzek meg, hogy üdvösnek tartanám a szakasz szövegében a bírói jogyakorlatban is kifejezett annak a jogszabálynak a kiemelését, , hogy a szakaszban felsorolt jogok a házasságon kívül született