Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-64
845 A nemzetgyűlés 64. ülése W46. évi szeptember hé) 27-én, pénteken. i ,846 Hat mindannyian dolgozók vagyunk! Ne vitatkozzunk ezen!) T. Nemzetgyűlés! A házasságon kívül született gyermek státusának kérdése a magyar közéletnek egyik legszebb problémája. (Ügy van! Ugy vum!) Eltekintve a kezdetleges és igazán gyatra 1944: V. törvénycikktől, ennél már sokkal jobban és főleg eredményesebben intézkedik a 3982/1916. számú miniszterelnök)!' rendelet, amely rendelet tulajdonképpen messze eltér a törvényes intézkedésektől, és ezt a rendeletet és ezt az elég hiányos törvényt a bírói gyakorlat hála Istennek, sokkal komolyabban vette és sokkal nagyobb védelemben részesítette a házasságon kívül született gyer-^ •mekeket, mint ahogyan a törvényhozás tette. A bírói joggyakorlat, speciálisan a magyar bírói joggyakorlat volt az, amely a korszellemnek megfelelően, a jogegyenlőség alapján pótolta a törvényhozás mulasztásait és hatáskörének keretéiben elment addig a végső pontig, ameddig társadalmunk és nemzeti létünk alappillérének — és erre szeretném különösen felhívni t. képviselőtársaim figyelmét — a törvényes házasságon alapuló családnak megingatása és felforgatása nélkül elmehetett. A törvénytelen gyermek- fogalmához fűződő egyéb kérdések, mint a gyemnek neve, anyakönyvezése, a már megállapított tartásának büntetőjogi szankciókkal való biztosítása, minthogy a bírói hatáskört meghaladta, kellő megoldást nem nyert és főképpen ilyen szempontból van szükség reformra. A törvényjavaslat az indokolás szerint is két alapelven épül fel. Az első nagyon helyes alapelv az, hogy a törvényes és törvénytelen származás megkülönböztetése megszűnik. Helyébe lén a hivatalos nyelvbe már amúgyis átment, a törvényes házasságból született és házasságon kívül született személy, ez utóbbinak főleg a javaslat alapján kreált új alapfogalma, a házasságon kívül született olyan személy, akinek atyja teljes hatályú elismerő nyilatkozat, atyaságot megállapító bírói ítélet vagy az anya utólagos házasságkötése hiányában nem volt megállapítható; röviden mes: nem állapítható atyaságú személynek tudnám nevezni. A régi »-törvénytelen«, tehát megbélyegző megnevezést a »házasságon kívül született« személy és az úgynevezett »meg nem állapítható atyaságú« személy elnevezése váltja feh Az elnevezés feleserélése még nem elég, mert ez éppenúgy fogja sújtani az érdekelt .személyeket, mint a^ »törvénytelen« megneve- ' zés. Egyéb intézkedések is szükségesek, amelyek vannak ugyan a javaslatban, de szerves összefüggésben a javaslat második és a következőkben kifejtendő okok miatt elfogadhatatlan alapelvével. A javaslat második alapelve az, hogy a házasságból és a házasságon kívül született gyermek jogállása egyenlő. A házasságon kívül született, gyermek tehát nemcsak anyjával és annak rokonaival, hanem atyjával és annak rokonaival is rokoni és így öröklési kap- , esólat'ban is áll, atyja családi nevét viselheti. A javaslat törvényerőre emelkedésével a tör- i vényes házasságon és a vérségi leszármazáson alapuló család köre kibővül és a magyar nép társadalmi felfogásával ellentétben a házasság teljes félretételével a házasságon kívül született* gyermekek is belépnek a családba. T. Nemzetgyűlés! Ez az a pont, amelynél I meg kell állnunk, nem egy pillanatra, hanem el kell gondolkoznunk rajta. Tulaj dánképpen ez a legforradalmibb újítása a javaslatnak, és ezt a kérdést főleg nem budapesti, nagyvárosi, politikailag magasabb és talán kaoitalista szemszögből kell nézni, hanem a magyar paraszt, a magyar vidék józan szemével és józan ítélőképességével kell nézni, mert a magyar paraszt, a magyar vidék ezt az álláspontot sohasem fogja magáévá tenni és nem is fogja végrehajtani (Pászthory István (mm) : Ez így van!) T. Nemzetgyűlés! Ezi a radikális ós a viliág bármely jogalkotását messze túlhaladó jogalkotás helyes és igazságos a háziasságon kívül született gyermekek szempontjából, de nem tehet az, ha eat a kérdést a törvényes háziasságon alapuló család' szempontjából nézzük. • Az egész ' javaslaton végigvonuló alapelv értelmében a házasság minit felesleges jogintézmény ethervasátásra van ítélve. Mi az iskolában úgy tanultuk a házasság fogalmát, hogy iaz szentség, amelyben egy férfi és egy no felbonthatatlanul életszövetséget köt egymással. (Tombiez Imre (kp) : Tessék akkor úgy is tekinteni!) Én úgy is tekintem, Ennél a kérdésnél meg kell állmaink és ezt a legkomolyabban fontolóra kell vennünk. A házasság intézni ény ét és -főleg a családot nem lehet ilyen meggondolatlanul, könnyelműen sutibadobni és félreállítani. Ezzel nem fogjuk a célt eléírni, mert ha ezt a javaslatot, atmely itt ilyen szellemben tárgyalásra került, nem követi rövidesen egy olyan javaslat, amely a házasságnak most ezzel a törvén y javaslattal történt megingatásával szembeni a házasságot újra megerősíti, higyjék el, hogy nem lesz gyakorlati eredménye ennek a törvényjavaslatnak. (Mónus Illésné (szd): Erősítsék-meg a férfiak!) A házasság célja mind erkölcsi, mind jogi felfogásunk szerint eteősoa-ban gyermekek nemzése és felnevelése. Ezt a, javaslat alapelveinek megalkotásakor nem vették figvelemíbe, és /mindem alap nélkül áll ía miniszter úrnak a javaslat indokolásában ezzel kapcsolatban.- tett az a k)ijelentésié, hogy egyre nagyobb a •gyermekek nem nemzése kedvéért kötött háziasságok száma. A magyar nép ilyen feüifogiás't, higyjék el, sohasem képviselt, és neon, is fog képviselni. (Felkiáltások a kommunistapárton: Egyke!) Nagyon- csodálom, t. Nemzetgyűlés, hogy egy ilyen fontos törvényjavaslat tárgyalásán a mludiszter úr vagy a politikai államtitkár -úr nincs jelen. (Dénes István (pk): Nem mer eleljönni, szégyenli!) Higyjék eh a magyar belső nyugalom érdekében és a magyar nép életében ez a javaslat sokkal foniosább, mattit a sürgősséggel, gyorstalpalással tegnap letárgyalt összeférhetetlenségi javaslat. (Denes István (pk): Tégy indítványt, hojgy idézzük meg a mitnisztert a Ház ehe! Tényleg abszurdiuim. hogy a miniszter úr nincs itt!) Elnök: Dénes képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maraldini. Kováig László (msz): A javaslat eiíogadásávar a család és ezzel közvetve a társadalom és jogrendszer alapintézményének, a házasságnak aláásásával és elsorvasztásával országunkban az európai kultúrát kialakító egyik legjellemzőbb intézményt, amelyre mi feíhéremberek olyan 'büszkék vagyunk, az egynéjűsóget adnók fel, (Zaj a kommunista1 - és' ai szociáldemakratapéirton) hogy helybe a poligámiát túlhaladva.
