Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-64

&$é .r-ijnemzetgyűlés•' 64. ülése 194Ú. 'Amikor a harci eszközök, à vadászati eszközök fejlettebb fokba léptek, akkor már neincstak az egésa törzs számára szükséges állatok elejtésével foglalkoztak a törzs férfiibjarcosiai, hamem a fejlettebb hiarei eszközök; segítségévtel megtamiaidítláík ^ jsteomisfcedbaf törzsiekéit is, elvették ingóságaikiat, elrabolták asszonyaikat és. eleinte ia férfiakat leöldösték, később pedig rabszolga gyanánt magukkal hureollták és felihasználták a föld megművelésére, valamint segítségül az állattenyésztésihez. ' Azután az erőszak jogán a törasi közösségből kiifejlődött a ma.ganltull.aj

don és a magántulaíjdon idején az apa számára lényegesen f oaitoäalbib volt, hogy az a gyermek, aki utána öröíkölni fogjia mfagántula jdonát, ne lehessen még csak a rokonának a gyermeke sem, hanem saját gyermeke legyen, vérségi kapocs aliapjaäü A gyermek Öröklésének a kérdése, tehát a vagyon kérdése az az ugrópont, amely körül az egész kérdés kikristályosodik. A termelésnek ebben az állapotában különül el az elsőrangú feleségek és a másodrangú feleségek, az elsőrangú fontosságú gyermekek, vafgyiis az Öröklő gyermekeik, és a másodrangú gyertmekek, vagyis a. rabszolga gyermekek vagya családból kitaszíitbtt gyermekek két különálló csoportja. T. Nemzetgyűlés! Hogy a nőraiblás menynyire természetes, magától értetődő és elterjedt volt különböző nemzetek között, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Róma alapítás án>ak a történetében ott találjuk a szabin nők elrablásának a legendáját; másrészit á magyar mondavilágban is Hunor és Magor száz kiváló vitézével elrabolja Dul király leányait családalapítás céljából. Hogy a nő mennyire volt megbecsült, vagy mennyire nem volt az, az teljesen attól függött, hogy mennyi no állt rendelkezésre. Ott, ahol , kevés nő volt. a nőt drága; 'pénzen mieg kiellett vásárolni, aimiitfe nagyon sok példát látunk az őstörténetből, ahol âz is lé van írva, hány marhát, mennyi aranyalt és mennyi mindent kellett adni a 'nőért vagy hány. évig kellett érte szolgálni. Ott viszont, ahol a nőik rablása folytán sok nő volt, a nőnek (kétségtelenül sokkal kisebb volt az értéke. A nőnafolás flénye például ia magyar szokásokból is nyilvánvaló, hiszen még ma is gyakran; találkozunk a. népi hagyományok között azzal a megjátszott ténnyel, hogy a menyasszonyt menyasszonyrablással viszik el. a családi házból. ' De nemcsak a nőnek, mint értéknek a kérdése játszik e tekintetben döntő szerepet, hanem döntő szerepet játszik az is, hogy az a földterület, • amelyen valamelyik nép lakik, gazdag-e, el'tudja-e látni a népességet, vagy néma. Ez utóbbi esetben már az ókorban is a születések számának mesterséges csökkentésével találjuk szemben magunkat. Itt megint vissza kell nyúlni az ókori történetbe. Rómát például Romulus és Recmus, a kitett gyermekek alapítják, akiket farkas táplált fel. A görög történetben Daphnis és Cloe gyönyörű- legendájában szintén ott találjuk a gyermekkitevés tényét. Azonban világos és tudvalevő dolog az,, hogy nem minden kitett, gyermek volt olyan, véletlen és csodálatos helyzetben, hogy farkas, vagy juhanya,, vagy kecskeanya megtalálta és feltáplálta, hanem nyilvánvaló, hogy a legtöbb kitett gyermek elpusztult; Vadállatok martaléka lett Vagy éhenhailít. (Széehey Béla (kg): Mózes is az volt!) De másutt is haév't szapiombcr kó 27-én, pénteken. $36 sonló dolgot találunk a történelemben; például Spártában azt a bevett szokást találjuk, hogy a kellemetlen és felesleges, leggyakrabban gyenge alkatúnak minősített gyermekeiket egyszerűen ledobták Taige'tosz sziklájáról; és kérdezem, miben különbözik ez a tény a mai magzatelhajtás vagy angyalcsinálás tényétől ? Ez azt mutatja, t. Nemzetgyűlés, hogy az erkölcs nem egy állandó és változatlan, elejétől fogva való valami, hanem azt a gazdasági érdekek és elsősorban az uralkodó osztálv^érdekei lényegesén befolyásolják ós irányítják, í Az elsőrendű és másodrendű feleségek,, az elsőrendű és másodrendű gyermekek ténye fennáll később az egész középkoron túl is, azzal a különbséggel, hogy amíg a patriarchális családban a férfi még kötelezettséget érez arra, hogy családtagjait, az asszonyokat és gyermekeit a családon belül eltartsa, addig modern korunkban ez a, tény egyszerűen át* változik oda, hogy a férfi mindenféle felelőssé. get eltol magától és csak a nemi viszony tartamáig hajlandó a nőt valamilyen anyagi támogatásban'részesíteni,'azontúl teljesen kilöki a nagyvilágba, és sem a gyermekkel, sem a nővel tovább nem törődik. Távol álljon tőlem, t. Nemzetgyűlés, hogy itt a nemzetgyűlés színe előtt vagy bárhol másutt is bármiféle feminista ízű kijelentésekert tegyek, hogy a férfiakat ebben a kérdésben férfiminőségdikíben támadjam. Itt •• egyesegyedül arról van szó, hogy támadjuk, és támadjuk mindannyian, azt a fennálló társadalmi rendet, amelyet az uralkodó osztály a maga férfiai számára és az őket szolgáló egész férfitársadalom számára kialakított. A házasságon kívüli nemi viszony mindenekelőtt és elsősorban társadalmi kérdés. Annak a társadalomnak, amely gazdasági okok miatt nem ad módot arra, hogy a nemi érettség" korában levő férfi és a nemi érettség korába lépő nő házasságot kössön egymással, természetszerűleg magára, kell vállalnia azt a tényt, hogy házasságon kívüli nemi viszony létezik és ezt eltagadni nem lehet és nem szabad, (Széehey Béla (kg): Naturfam expellás furca...!) mert hiszen egy sokkal magasabbrendű természeti törvény diktálja ezt; legfeljebb arról van sző, hogy miitod a két fél egymással megállapodva, hallgatólag vagy nem hallgatólag igyekszik önnek a házasságon kívüli nemi viszonynak mindenféle következményétől szabadulni. A társadalmi állapot azonban másra is nagyon érdekesen rámutat, mégpedig arra, hogy a gazdasági viszonyok és a lakásviszonyok, valamint a törvénytelen gyermekek száma kozött nagyon érdekes és tanulságos arány áll fenn. Ha a statisztikai viszonyokat egy kicsit alaposabban megnézzük és nemcsak általánosságban mondjuk ki azt a rettenetes és szomorú tényt, hogy Magyarországon a házasságon kívül született gyermekek százalékarányszáma általában 10% körül van, a, Budapesten született házasságon kívüli gyermekek száma pedig 25% körül mozog, hanem ezt a kérdést egy M-ésit alaposabban is vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk a következőket. 1911-től 1914-ig, tehát az első világháború előtt az országos arány 9.2—9.7% volt. 1915-től kezdve az első világháború idején, amikor az erkölcsök a lazulás mellett bizonyos tekintetben meg is erősödtek,