Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-64

&$é .r-ijnemzetgyűlés•' 64. ülése 194Ú. 'Amikor a harci eszközök, à vadászati esz­közök fejlettebb fokba léptek, akkor már nein­cstak az egésa törzs számára szükséges állatok elejtésével foglalkoztak a törzs férfiibjarco­siai, hamem a fejlettebb hiarei eszközök; segítsé­gévtel megtamiaidítláík ^ jsteomisfcedbaf törzsiekéit is, elvették ingóságaikiat, elrabolták asszonyai­kat és. eleinte ia férfiakat leöldösték, később pedig rabszolga gyanánt magukkal hureollták és felihasználták a föld megművelésére, vala­mint segítségül az állattenyésztésihez. ' Azután az erőszak jogán a törasi közösség­ből kiifejlődött a ma.ganltull.aj don és a magán­tulaíjdon idején az apa számára lényegesen f oai­toäalbib volt, hogy az a gyermek, aki utána öröíkölni fogjia mfagántula jdonát, ne lehessen még csak a rokonának a gyermeke sem, hanem saját gyermeke legyen, vérségi kapocs aliap­jaäü A gyermek Öröklésének a kérdése, tehát a vagyon kérdése az az ugrópont, amely körül az egész kérdés kikristályosodik. A termelés­nek ebben az állapotában különül el az első­rangú feleségek és a másodrangú feleségek, az elsőrangú fontosságú gyermekek, vafgyiis az Öröklő gyermekeik, és a másodrangú gyertme­kek, vagyis a. rabszolga gyermekek vagya csa­ládból kitaszíitbtt gyermekek két különálló cso­portja. T. Nemzetgyűlés! Hogy a nőraiblás meny­nyire természetes, magától értetődő és elter­jedt volt különböző nemzetek között, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Róma alapí­tás án>ak a történetében ott találjuk a szabin nők elrablásának a legendáját; másrészit á magyar mondavilágban is Hunor és Magor száz kiváló vitézével elrabolja Dul király leányait családalapítás céljából. Hogy a nő mennyire volt megbecsült, vagy mennyire nem volt az, az teljesen attól függött, hogy mennyi no állt rendelkezésre. Ott, ahol , kevés nő volt. a nőt drága; 'pénzen mieg kiellett vásárolni, aimiitfe nagyon sok példát látunk az őstörténetből, ahol âz is lé van írva, hány marhát, mennyi ara­nyalt és mennyi mindent kellett adni a 'nőért vagy hány. évig kellett érte szolgálni. Ott vi­szont, ahol a nőik rablása folytán sok nő volt, a nőnek (kétségtelenül sokkal kisebb volt az értéke. A nőnafolás flénye például ia magyar szokásokból is nyilvánvaló, hiszen még ma is gyakran; találkozunk a. népi hagyományok kö­zött azzal a megjátszott ténnyel, hogy a meny­asszonyt menyasszonyrablással viszik el. a csa­ládi házból. ' De nemcsak a nőnek, mint értéknek a kér­dése játszik e tekintetben döntő szerepet, ha­nem döntő szerepet játszik az is, hogy az a földterület, • amelyen valamelyik nép lakik, gazdag-e, el'tudja-e látni a népességet, vagy néma. Ez utóbbi esetben már az ókorban is a születések számának mesterséges csökkentésé­vel találjuk szemben magunkat. Itt megint vissza kell nyúlni az ókori történetbe. Rómát például Romulus és Recmus, a kitett gyermekek alapítják, akiket farkas táplált fel. A görög történetben Daphnis és Cloe gyönyörű- legen­dájában szintén ott találjuk a gyermekkitevés tényét. Azonban világos és tudvalevő dolog az,, hogy nem minden kitett, gyermek volt olyan, véletlen és csodálatos helyzetben, hogy farkas, vagy juhanya,, vagy kecskeanya meg­találta és feltáplálta, hanem nyilvánvaló, hogy a legtöbb kitett gyermek elpusztult; Vadálla­tok martaléka lett Vagy éhenhailít. (Széehey Béla (kg): Mózes is az volt!) De másutt is ha­év't szapiombcr kó 27-én, pénteken. $36 sonló dolgot találunk a történelemben; például Spártában azt a bevett szokást találjuk, hogy a kellemetlen és felesleges, leggyakrabban gyenge alkatúnak minősített gyermekeiket egy­szerűen ledobták Taige'tosz sziklájáról; és kér­dezem, miben különbözik ez a tény a mai mag­zatelhajtás vagy angyalcsinálás tényétől ? Ez azt mutatja, t. Nemzetgyűlés, hogy az erkölcs nem egy állandó és változatlan, elejé­től fogva való valami, hanem azt a gazdasági érdekek és elsősorban az uralkodó osztálv^ér­dekei lényegesén befolyásolják ós irányítják, í Az elsőrendű és másodrendű feleségek,, az elsőrendű és másodrendű gyermekek ténye fennáll később az egész középkoron túl is, az­zal a különbséggel, hogy amíg a patriarchális családban a férfi még kötelezettséget érez arra, hogy családtagjait, az asszonyokat és gyermekeit a családon belül eltartsa, addig modern korunkban ez a, tény egyszerűen át* változik oda, hogy a férfi mindenféle felelőssé. get eltol magától és csak a nemi viszony tar­tamáig hajlandó a nőt valamilyen anyagi támo­gatásban'részesíteni,'azontúl teljesen kilöki a nagyvilágba, és sem a gyermekkel, sem a nő­vel tovább nem törődik. Távol álljon tőlem, t. Nemzetgyűlés, hogy itt a nemzetgyűlés színe előtt vagy bárhol má­sutt is bármiféle feminista ízű kijelentésekert tegyek, hogy a férfiakat ebben a kérdésben férfiminőségdikíben támadjam. Itt •• egyesegye­dül arról van szó, hogy támadjuk, és támadjuk mindannyian, azt a fennálló társadalmi rendet, amelyet az uralkodó osztály a maga férfiai számára és az őket szolgáló egész férfitársa­dalom számára kialakított. A házasságon kívüli nemi viszony minde­nekelőtt és elsősorban társadalmi kérdés. An­nak a társadalomnak, amely gazdasági okok miatt nem ad módot arra, hogy a nemi érett­ség" korában levő férfi és a nemi érettség ko­rába lépő nő házasságot kössön egymással, ter­mészetszerűleg magára, kell vállalnia azt a tényt, hogy házasságon kívüli nemi viszony létezik és ezt eltagadni nem lehet és nem sza­bad, (Széehey Béla (kg): Naturfam expellás furca...!) mert hiszen egy sokkal magasabb­rendű természeti törvény diktálja ezt; legfel­jebb arról van sző, hogy miitod a két fél egy­mással megállapodva, hallgatólag vagy nem hallgatólag igyekszik önnek a házasságon kí­vüli nemi viszonynak mindenféle következmé­nyétől szabadulni. A társadalmi állapot azonban másra is na­gyon érdekesen rámutat, mégpedig arra, hogy a gazdasági viszonyok és a lakásviszonyok, valamint a törvénytelen gyermekek száma ko­zött nagyon érdekes és tanulságos arány áll fenn. Ha a statisztikai viszonyokat egy kicsit alaposabban megnézzük és nemcsak általános­ságban mondjuk ki azt a rettenetes és szomorú tényt, hogy Magyarországon a házasságon kí­vül született gyermekek százalékarányszáma általában 10% körül van, a, Budapesten szüle­tett házasságon kívüli gyermekek száma pedig 25% körül mozog, hanem ezt a kérdést egy M-ésit alaposabban is vizsgáljuk, akkor megálla­píthatjuk a következőket. 1911-től 1914-ig, tehát az első világháború előtt az országos arány 9.2—9.7% volt. 1915-től kezdve az első világhá­ború idején, amikor az erkölcsök a lazulás mel­lett bizonyos tekintetben meg is erősödtek,

Next

/
Thumbnails
Contents