Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-64

§#? À ïiefttëetgyûlés 64. ülése 190. ami annyit jelentett, hogy azok a nők, akik azt érezték, hogy hosszú időre vagy talán véglegesen él fognak szakadni attól a férfitól, akit szeretnek és ezért minden körülmények között tudatosan, még azon az áron is, hogy a gyermek házasságon kívül fog születni, magukra, vállalták ezt a súlyos terhet, ezekben az években a házasságon kívül született gyermekek számaránya nőtt: 1915-ben 10%, 1916-ban 11%, 1917-ben 12%, 1917-ben Budapesten 27.2<Vo volt a házasságon kívül született gyermekek száma. A háború után a százaiéikos arány a konszolidációval azonos arányban lassan ősökként. 1918-tól 1924-ig, ahogyan a lakásviszonyok javulnak, Budapesten 26.8%-ról 18.8 %-ra, vidéki viszonylatban pedig 8.1%>-ről 7.4%-ra ősökként a házasságon kívül születettek száma. Most egy nagyon érdeke® számot ismertetek. 1925-től 1929-ig a gazdasági krízis idején isméit növekedik a házasságon kívül születettek száma, 19.7%-ról 20.1 %-ra, országos viszonylatban pedig 9%-tói 9.7%-ra, hogy azután 1930-tól 1944-ig lassan és fokozatosan csökkenjen ez az arány_ szám. Kétségtelen, hogy ebben a kérdésiben óriási szerei» van a társadalmi kérdésnek éis a 'lakásviszonyok javulásának is. T. Nemzetgyűlés! Vannak .azonban itt más kérdések is, amelyekről (feltétlenül beszélni kell, mégpedig szemforgatás és álszeméreim nélkül. Beszélni kell arról, hogy a házasságon kívül született gyermekek száma Budapesten 25%. Ki kutatja azonban azt. hogy mennyi a meg nem született gyermekek szánna Budapesten? (Úgy van! Úgy van! — Széchey Béla (kg): Ez a szomorú!) A törvény megbélyegzi azt a nőt és a legszigorúbban lesújt arra, aki meggátolja gyermekének megszületését. Ki keresi azonlban azt, hog*yi milyen bűnössége van ebben a kérdésben annak a férfinak, aki abban a pillanatban, amikor tudomására jut, hogy a nemi életnek következményei lesznek, otthagyja kitaszítottan, magáraíhagy atottan aizt a nőt, aki kétségbeesésében az öngyilkosságtól kezdve a gyilkosságig minden eszközhöz hajlandó folyamodni. (Ügy van! Ügy van!) A törvény az eseteknek esak nagyon kis százalékában sújt le, mert hiszen a bűnösséget csak akkor lehet anegállaintani, ha szeremcséltlen körülmények között a nő meghal vagy súlyosan beteg lesz. Ki tartja azonban szánnon azokaiak statisztikáját akik egy életre nyomorékká válnak lelkileg és testileg egyaránt? (Széchey Béla (kg): Ez egyike ÍI leiernagyobb problémáknak!) T. Nemzetgyűlés ! A nemeknek egymás iránt érzett vonzalma olyan hatalmas természeti erő, hogy azt semmiféle büntetés sel, megtorlással, semmiféle eszközzel eltiltani nem. leiket. Lehet azonban teremteni olyan társadalmi viszonyokat, amelyek között a nemek, egymás iránti vonzódása következtében a nő és férfi összeháiaasodhatik, békésen és boldogam élhet egymással. Igen nagy kérdések vannaki itt a háttérben, nemcsak ezek, amelyekről. itt pitlanaltnyilag szó lehet. (Széchey Béla (kg): Ez nem az orvosok, hanem a közgazdák problémája ás!) Tévedés ne essék, szó sincs arról, hogy mi a házasság szentsége ellen beszéljünk, sőt ellenkezőleg: ha van valaki, aki a házasságot szentnek tartja, akkor mi annak tartjuk. (Élénk helyeslés és taps a nemzetgyűlés minden oldalán.) Mindenek ©lőtt. azonban a házasságot tartjuk szentnek, aímely mindenféle anyagi érdeMol évi s.:cpfember hó 27-én, pénteken, 8íi8-ment. (Élénk helyeslés és taps a nemzetgyűlés minden oldalún.) Éppen azoknak, akik a házasság biztos bástyái között élvezők a családi életeit, a gyermekáldást és azt, hogy gyieirmiekeiikielt, mint apa és anya, együtt boldog életre, 'biztonságra nevelhetik, kell elsősorban törődniük azokkal a társadalomiból kitaszított nőkkel, akiknek nemcsak saját szörnyű lelki állap otúkat kell elviselniük, hanem anyagi helyzetük és a társadalmi közmegvetés szörnyűségeit is egyedül kell elvállalniuk. (Úgy van! Úgy van!). Gyermeket • felnevelni még családon belül is óriási dolog, hát még családon kívül és egyedül. (Ügy van! Ügy van! — Széchey Béla (kg) : Megbélyegzetten!) Ennek a természeti törvénynek, amely ilyen módon elementárisán követeli a maga jogait, ai következiményeit mindkét félnek egyf ormán kell vállalnia. Eddig az volt a helyzet, hogy az 1894:XXXL te., amely igazi uralkodó osztálybeli férfitörvény, ugyanabból a cselekedetből kifolyólag sújtja a nőt és úgyszólván teljesen felmenti a. férfit. Mert az, hogy tartásdíjat állapítanak meg, mégpedig olyan nevetségesen kis tartásdíjat, hogy, amellett a gyermek csak éhenhalhat, egyáltalában nem;n)agylelibű intézkedés. (Ügy van! Ügy van!) Vidéken például a. járásbíróságok a békeidőiben havonta 6—$ pengőit állapítottak meg.. Budapesten pedig nagylelkűen 10—15, .sőt néha, ha nagyon megerőltették magukat, 25 pengő tárta sdíjia>t állapítottak meg azért, mert ez (& törvény előírta, hogy a tartásdíjait az, anya társadalmi . helyzetének megfelelően kell kirónÜ. Kérdőm önöket, hogy 25 pengőből a békeidőben hogyan lehetett felnevelni egy gyermeket? (Úgy van! Ügy van!) (Az elnöki széket 12 óra 3; perckor Kossa István foglalja el.) Mit látunk a gyakorlatban? Az a fiatal lány, aki elkerül hazulról &gy vadidegen környezetbe és mint minden emlber, szeretetet, gyengédséget, rokoni lelket kíván, valakit, aki törődik vele, jóhiszeműen enged a férfi csábításának. Hisizen mindegyik nő azt hiszi, hogy ő kivétel lesz, vele nem történhetik baj, az a férfi, akiit ő szarét, be fogja tartani igéretét és feleségül is fogja venni őt. Nincs egyetlen olyan nő sem, különösen a fiatal lányok között, aki ne azzal ia tudattal menne bele egy nemi viszonyjba, hogy ebből házasságkötés lesz, akárki meglássa. Az 1894:XXXI. te. rendkívül groteszkül megállapította, hogy a házasságönkívüli gyermek vérrokoni házassági akadályoktól eltekintve, mert (hiszen eugenetikái szempontból mégiscsak« vigyázni kell, aa apával és annak családjával rokonságban nem áll. Milyen hihetetlenül groteszk és ~ nevetséges dolog ez, hogy a gyermek1

nemi áll vérrokoni kapcsolatban az apával, aki éppen úgy apja neki akkor is, ha elment az anyakönyvezetőhöiz, aki egy piros-fehér-zöld szalagot kötött a mellére és ráadta áldását, és akkor is, ha nem voltak ott. A születés ténye, a fogamzás ténye önmagában véve szentség, éppúgy, mint a házasság ténye. (Ellentmondások a szabadságpárton.) Nem erről van azonban szó. Itt elsősorban a vágyómról van szó, amelyet nem akarnák megosztani és rá kell mutatnom arra, hogy Reicher igein t. képviselőtársam azt mondotta, hogy elsősorban nem lehet parasztasszony 1 családijába, gazdaesaládokba, amelyeknek asz-