Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-64

82Ô A nemzetgyűlés 6á. ülése 1946. kerüljenek az anya és hozzátartozói, mint az apa és hozzátartozói. Ami a gyermekeik érdekeit illeti, megitélésem az» hogy semmiesetre sem kerülnek a gyermekek, hátrányosabb helyzetbe, mint akkor, ha a házasság megszűnése után akár az anya, akár az apa új házasságot köt, vagy házasságon kívül származnak további gyermekeik. Nagyon érdekes, ha ebből a szempontból vizsgáljuk az európai jogfejlődést. A svájci jog megengedi az apa apaságának megállapítását ajkkor, ha a gyermek erőszaknak, csábításnak, vagy házassági Ígéretnek az eretítaaényeként született, de 'nem engedi meg abban az esettben, ha akár az anya. akár az apa a gyermek^ származása idején törvényes házasságban élt. Ez bizonyos mértékig családvédelmi vonatkozásban érthető éis indokolt, nem lehet azonban elfogadni a jog és a méltányosság szempontjából, mert ebből sok jogtalanság származhat. El lehet képzelni tudniillik olyan esetet, ahol a házastársak nem tudtak elválni egymástól, mégis valamelyiknek gyermeke származott, később az eredeti házasságot f elbont j át és a természetes gyermek szülei összeházasodva, nem tudják legitimálni azt a gyermeket, aki az elindítója volt anmiak, hogy ők ezt a házasságot megkössék. Nagyon érdekes ebből a szempontból a francia jog. A francia jog kétféle elismerést ismer. Az egyik a reconnaissance^ volontaire, ahol a férfi a saját, akaratából ismeri el a gyermeket, a másiik a reconnaissance judiciaire, ahol bíród kényszerrel álllapítják meg az apaságot. Megállapítható az apaság csábítás, erőszak esetén, megállapítható akkor, ha levélbeli, vagy más írásbeli dokumentum van arra, hogy a férfi elismerte a gyermeket. Megállapítható akkor is, ha bizonyos írásos kötelezettség áll fenn az apa és az anya között, ha concubinatusban éltek vagy ha az apa önként elvállalta a gyermek tartását. Mindezekben az esetekben ugyanaz a helyzet adó' dik a gyermek és az apa közt, mintha a gyermek törvényes származású volna, rokonná válik, örököl, az apa nevét! viseli, szóval ugyanaz a helyzete, mint a törvényes ágyból származó gyermeknek. A legérdekesebb az európai jogfejlődésben a norvég jog. Ez teljesen egyedülálló, semmi féle kapcsolata az európai joggal mines. A not vég jog úgy intézkedik, hogy ha egy házasságon- kivül teherben levő nő elérkezik körülbelül 3 hónappal a szülés előtti időhöz, akkor köteles bejelenteni az orvosnak vagy a bábaasszonynak azt, hogy ki a leendő gyermek apja. Miután ez a bejelentés állapítja meg tulajdonképpen a leendő apa jogviszonyát és különféle jogkövetkezmények egész sora fűződik ehhez a bejelentéshez, ennek a bejelentés-' nek helytállóságát annyira meg akarja erősíteni a norvég jög, hogy az anyával szemben pémzbüntetést^ vagy két hónapig tartó elzárást állapít meg arra az esetre, ha nyilván valótlan adatokat szolgáltat. A gyermek születésétől kezdve tulajídbmképpen kiesik az anya a törvényes eljárásból és helyébe a hatóság lép. A hatáság egy végzéssel felhívja az apát arra, hogy nyilatkozzék: elismeri-e az apaságot vagy sem. Ha elismeri, a gyermeknek helyzete ugyanaz, mint a törvényes házasságban. Ha nem ismeri el, akkor 30 napi nyilatkozása ideje van. Ha a 30 nap alatt nem tesiz évi szeptember hó 27-én, pénteken. 830 nyilatkozatot, ezt olybá veszik, mintha elismerés volna. A 30 nap után — és ez is teljesen egyedül áll, ismeretlen az európai jogban — neki kell felperesként fellépnie az anyával szemben és bizonyítani azt, hogy a gyermek nem tőle származik. Minden európai jogrendszerben tudniillik az a helyzet, hogy az anyának és a gyermeknek van kereseti joga az apával szemben egy tény, nevezetesen a nemzés tényének megállapítása érdekében. A norvég jog az egyetlen, amely egy negatívum bizonyítására kötelezi az apát: bizonyítania kell azt, hogy neki nem volt vagy nem lehetett köze az anyához. Itt. még egy nagyon érdekes jelenség van, s ezt azért említem meg, mert a jogrendszerekben teljesen különleges. Az apának jogában van annak a bizonyítása is, hogy a kritikus időben nemcsak neki, hanem másoknak is volt kapcsolatuk az anyával. Ha ezt meg tudja állapítani, akkor ebben az esetben csak tartásra kötelezhető, de együtt kötelezetitek mindazok, akiknek a gyermek születésénél szerepük volt. (Derültség.) Érdekes ez azért, mert nálunk nagyon sok visszaélésre adott lehetőséget az, hogy ha meg lehetett is állapítani, hogy a bizonyos) kritikus időben az anyának többekkel volt kapcsolata, az anya kiválaszthatta azt az egyént, — rendszerint a, legvagyonosabb at — akivel szemben követeléssel lépett fel és ennek tartási kötelezettségét megállapította a bíróság még akkor is, ha egyébként a másokkal való együtthatás ténye nem volt vitás. A norvég jog participai, azt mondja, hogy amennyiben ebben az időben többen voltak kapcsolatban az anyával, többen is fizessenek. Nagyon érdekes a svéd jogfejlődés. Svédországban ez a jog bizonyos mértékig kapcsolatban van azzal a nem kodifikált próbaházassággal, amelyet ott megengednek: ia, férfi és a nő_ két tanú vagy egy hivatalos személy jelenlétében ünnepélyes nyilatkozatot tesz és bejelenti azt, hogy ők jegyesek. Ha később a jegyességből nem származik házasság, viszont a jegyesség beleesik abba a kritikus időbe, ' amely a gyermek fogantatásához szükséges, és ebből a kapcsolatból születik gyermek, ezt a svéd jog Brautkindnek nevezi — kénytelen vagyok, német szót használni, mert a magyar nyelvben nem találok megfelelő kifejezést erre — és a, Brautkind jogállása ugyanaz lesz, mint a törvényes ^gyermeké, azzal a kevés kivétellel,, hogy rokonságba csak az apával kerül, az apa rokonai azonban már kiesnek ebből a kapcsolatból. Nagyon érdekes az orosz jog fejlődése. Érdekes azért, mert ugyanakkor, amikor az orosz jogfejlődés a jognak majdnem minden szektorában — különösen az európai jogáliapotokkal szemben — rendkívüli modern jogfejlődést mutat, éppen ezen a vonalon a mi felfogásunk szerint .bizonyos visszahúzódás jelét mutatja. (Úgy van! a szabadságpárt soraiban.) 1944-ben hozott a szovjet kormány e^y rendeletet, amely kimondja, hogy amennyiben a gyermek születése és a fogantatás idején az anya nem élt anyakönyvezett házasságban az illető férfival^ sem névviselésre, sem a,z apaság megállapítására, sem tartásdíjra az anyának és a gyermeknek az apával szemben igénye nincsen, ezzel szemben a tartás kötelezettségét átveszi az állam, amely az első gyermek után 100 rubelt, a második gyermek után 150 rubelt, a harmadik gyermek után 200 rubelt fizet az