Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-64
821 A nemzetgyűlés 64. ülése 1946. évi szeptember hó 27-én, pénteken. 822 kek kategóriájába. Mindig vannak, akik a gyermekeknek ezt tudomására hozzák, de különben is a gyermekek előbb-utóbb tudatára ébrednek helyzetüknek, hiszem amikor már olvasni tudnak, maguk is olvashatják ezt a tényt anyakönyvi kivonatukból. Később azután a katonaságnál vagy a hivataloknál mindig csatolni kell ezt a bizonyítványt, amely azután mindig újra, felidézi bennük ennek az eddigi igazságtalan joghelyzetnek megfelelően kiállított bizonyítványnak a szomorú emlékét. Ezen az állapoton módosít a javaslat. 22. §-a ugyanis azt tartalmazza, hogy az okiratokban, az anya. könyvben a születéstől számított három éven keresztül a házasságon kívül született gyermek apjának nevét nem kell kitölteni. Ez a három év elég hosszú időnek látszik ahhoz, hogy ezalatt az apa elismerje, vagy örökbefogadja gyermekét, vagy esetleg a bíróság állapítsa meg az apaságot, amely esetben azután az üresen_ hagyott rovatot a tényeknek megfelelően ki is töltik. Amennyiben pedig ez a három év sikertelenül mülik el, abban az esetben a törvényjavaslat rendelkezései szerint az árvaszék iiivatalból tartozik intézkedni, mégpedig a?. anya meghallgatása után és ennek eredményeképpen a gyermek es;y vélelmezett apai nevel kap, ésuedig az anyának anvai ágon lévő legközelebbi férfi hozzátartozója után, tehát az anyai ágon levő nagyaoa nevét kapta meg, így az anyakönyvi kivonatba két különböző név kerül. Ez a rendszer nem is igazságtalan, hiszen megállapítható bizonyos vérségi kapcsolat azzal a nagyapával szemben, aki eddig^ ugvan ja ©saladon kívül volt, ÎTlven körülményeik között fa kérdés megoldást nyer, ez a név belekerül az anyíaikönyvbe. A törvényjavaslat, illetőiéig az igazságügyi bizottság kiegészítő Javaslata gondoslkodik arról, hosrv ezek az ü^vek hivatalosan is titokként ke7i3ltessenek, (Kovát s László (msz): Titok nincs!) illetéktelenül senki hozzájuk ne juthasson. ^zek^t ui«áigban va<rv ^vilvanosaune szellőztethessék. Ilyen »körülmények közöt+lt egy bizonyos írlő után tehát okiratból nem*lesz megállapítható, hogy valamely gyermeknek milyen a származása-A törvényjavaslat délia a?*, hogy eltörölie a születésből eredő joghátrányokat. E ioghát. rányok egvik legsúlvosaibbika az volt» hogy a - gvermeknek nem volt neve és most ez a iavaslat e joghátrány eltüntetését i« biztosítja. A javasló* odáig megy. hogy még 'azoknak is mtp.giadja- a névhez való iogot. akikkel tnlaidon\ér)<T>v-ní n°m is kíván foglalkozni, akik nagykíWr<=águfc^t már elégték Ha ^zn^sefr^nfifk találják, ezek is megtehetik a kellő törvényes JénéseV^ annak eléréeér^ hogv az ő bizonyítványokba i« belekerüljön egv inév. mégpedig egv b^zátnk tartozó, egy velük versé «a Varií>onliqffKiiiv, óTló elődnek a neve. .aimi ia törv&nxrtebm. illetőlesr most már> a házasságon kívül -«zü't'etett f^^emo"kéknél is hízonvíthapátlanná tes7r 'Í)7, oki na tokban is ezt a, helyzetet. Neim akarok azzal foglalkozni, hogy felmerülték ezzel kapcsolatiban bizonyos aggályok, amelyek szerint mégsem leihet okiratba valóságnak meg nem felelő nevet felvenni, ment ez a köziratokban rejtő bizonyító erőt •.• szüntetné meg. Azt hiszem, ezzel az érveléssel nem kell részletesen foglalkoznom. Hiszen, ha közokirat igazol valiamit, azt valóban tényként fkiell elfogadni. Végeredményben okirathamisításról nem lehet szó, (amikor egyenes törvény jogosítja fel, sőt kötelezi .az illetékes tényezőket ilyen bizonyítvány kiállítására. Ez teilen éppen úgy nem lehet tiltakozni, mint ahogyan a hóhérnál széniben sem lehet tiltakozni, hogy miért akaszt embert, hiszen a'Z) gyilkosság, mert erre a törvény kötelezd. Ha tehát Valaki evvel a jogával éh akkor a törvény erejénél fogva él ezzel ia joggal s így semmiféle törvén vtelenséget nem követ el. Mármostt aninak, hogy ezen a kérdésen bizonyos elméletek kedvééit vitatkozzunk, hogy lényegében, véve meg lehetne állapítani ennél a javaslatnál, aimely gyakorlati célt szolgál, — semmi különösebb jelentősége nines, annál kevésbé, mert hiszen a gyakorlati életben elképzelhetetlenek azok az esetek, amelyek szerint; annak a körülménynek, hogy a gyermeknek más neveit: írtak be» hátrányos következménye lehet bárkire. AÏ javaslat nagyon vigyáz arra, hogy társadalmi életűinknek egyik leghatalmasabb pillérét, ia házasság intézményét ne sértse. Amiként a miniszteri indokolás is mondja, gondosan vigyáz a javaslat, hogy semmi olyat ne tegyen, ami ennek az intézménynek rovására megy. Sőt, ellenkezőleg, nekünk, akik meggyőződéssel képviseljük' ezt a javaslatot, <az a meggyőződésünk, hogy a házasság ; intézményének egyenesen előnyére fog szolgálni ez 'a rendelkezés. (Eny hang a smciőldemokratavér'ton: Úgy van!) Ebben'a tekintetben bizonvítékként lehet hivatkozni a svájci jogra. Svájcban, amióta bevezettek hasonló intézményit, megállapítható a statisztikából, hogy ' a házasságon kívül született gyermekek száma kisebbedett, a háziasságon belül született gyermekek t számla pedig növefeedetití, 'lazoníkívül megállapítható, hogy a házasságkötések száma is gyarapodott. Azt hozzák fel ez ellen, hogy ha így áll a dolog» akkor ennek azt apának talán kényelimemesebb lesz 'a helyzete, ha nem íkíöti meg a házasságot és úgy vesz részt a házasságnak bizonyos emberi előnyeiben. Ez nem megfelelő érv azért, mert ezeket a:z előnyöket a gyermek javára így is biztosítbattia volna» ha akarta volna biztosítani, mert az intézkedés lehetővé teszi, hogy örökségben részesithesse. 'azonkívül a nevét is megadhatja az 1942:V. te. szerint De itt nem ebből kell kiindulni, hanem a <n<S társadalmi állásából, márpedig feltehető. hogy a nőnek az az érdeke, hogy a vele nemi viszonyt folytató /férfival fttt-r-vényes ïonmajban megkösse a házasságot. Ez az érdek egy cseppe* sem csökken, csennet stem kevesbedik, sőt a nő minden erejével arra fog igyekezni, hoev ezt a kaocsolatot. amely közte és a férfi között keletkezett, törvényes1 formák között érvényessé tegye. Miután, pedig ebben sokszor a nőnek, különösen a'z okos nőnek niaigy szerepe van, ilyen körülmények közölt éppen a nőnelk társadalmi helyzete érdekében is feltehető, hogy a házasságok száma annál inkább szaporodni fog, amikor a férfi úgyis tnidatóban lesz annak, hogvba nem köti meg a házasságot» a gyermek abban az esetben is öröklői utána és nevét úgvis oda kell adnia.. T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy kell megállapítani és mely esetiekben lehet megállapítani a gyermekinek azt a 'származását, amely származás következiményeképpen a természetes apának' nevét megkapja és bekerül az ő családjába. A 17. §. tartalmazza ezt. Megmondja az eseteket felsorolja taxatíve. Csak példaképpen említem» hogy megállapíthatja a bíróság akkor, ha hosszabb együttélésnek szándé-52*
