Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-64

823 14 nemzetgyűlés 64. ülése 1946. kával látta a feleiket tényleg együtt élni, például vadházasság esetében, vagy megállapítja, hogy (abban a kritikus időben, aimelynek időszakát a törvényjavjaíslat -megállapítja, többször közösültek egymással. Ezekből a körülményekből 'a bíróság megállapíthatja az ő apaságát, aroMynek következménye a gyermekre nézve! a» előmyösebb helyzetw Azonkívül vian egy c) pont is, amely a (gyakorlatiban kifogásra talál, nevezetesien» ahol a bíróságnak nagyobb jogot ad a törvényhozó, megengedi ugyanis neki, hogy; ha az első két pont esete nem áll fenn, azonban az összes körülményeknek szorgos és gondos mérlegelésével úgy találja, bogy gyermek valóban nem lehetett emiberi számítás szerint is mástól, mint a vélelmezett apától, iákkor is megítélheti. Elismerem, óriási hatalmat iád a törvény ezzel a bíróság kezébe, de ha láttuk a bíróságnak múltbeli magatartását ebben a kérdésben, akkor nyugodtan bízhatjuk a bíróságra, mert hiszen másképpen úgysem lehetne ©at a kérdést megoldani. Nyugodtan bízhatjuk -a bíróságira, merít biztosak vagyunk banne, hogy a bíróság a lelkiismereti mérlegelésnél — nem úgy, mint az egyszerű táritásdíjak megállapításánál — az összes körülanényeket figyelembe^ fogja venni, tehát azoknak a körülményeit és azoknak az érdekeit is, akiket sérft, .akiket bánt, akiket jogtól foszt meg- a törvényjavaslat és ha mérlegelés 'körében úgy találja, hogy megtalálta, megközelítetitie az igazságot, csak akkor fogja megállapítani az apaságot. A másik esetben — miként voltam bátor felhívni a nemzetgyűlés figyelmét — a javaslat a bizonyítékoknaik ilyen szigorú mérlegelését nem kívánja meg. Azonban ezen a téren is tovább megy az eddigi állapotnál, tovább megy azoknál a körülményeknél is, amelyeket itt már megemlítettem. Nevezetesen r

a kifogások tekintetében a feslettségi kifogást megszorítja és feslettségi kifogásra a férfi a nővel szemben csak akkor hivatkozhat, ha megállapítást nyer a bírói Ítélet kapcsán az, hogy a nő a kéjelgést üzletszerűen folytatta és ebben az esetben, mint a feslettség legnagyobb foika esetében, adhat helyet a ,bíróság a kifogásnak, ami a kereset elutasításához vezet. Ilyen körülmények között, t. Nemzetgyűlés, ebből is kitűnik, hogy a törvényjavaslat minden erejével azon van, hogy segítsen ezeknek a gyermekeiknek a sorsán és úgy látom, segíteni is fog és segíteni is tud. A törvényjavaslat részletes rendelkezéseket tartalmaz abban a tekintetben is, hogy mikor lehet és hol kell megindítani a pert, kinek van és kinek nincs perképességi joga. Ezekkel a kérdéseikkel én itt rjészletesebbein nem kívánok foglalkozni, mert hiszen a részletes tárgyalás során a vonatkozó rendelkezéseiket úgyis 'felolvassák. Tény az is, hogy az edídigi gyakorlatból a törvényjavaslat az államfői törvényesítést kikapcsolja. Kiikapcsolja azért, mert a javaslat az államfői törvény esi tésnél többet nyújt a félnek. Eltekintve attól, hogy az államfői törvényesítés csak a törvényesíttés megtörténte idejétől kezdve adja meg a jogot, addig a bírói megállapítás visszamegy egészen a születés idejéig és attól kezdve adja meg. Tehát sokkal több jogot ad és azonkívül míg az államfői törvényesítéshez kell bizonyos elismerése az apának, itten ez kevésbbé fontos és kevésbbé kötött formában történt elismerés évi szeptember hó 27-én, pénteken. 82á is elegendő a bíróságnál, hogy ezt a jogot megállapítsa a gyermek javára. Az eredeti javaslat az anyának bizonyos tekintetben nem adott jogot, nem adott jogot a perviselés tekintetéiben. Nem adta ezt meg abból az elgondolásból, hogy jobb, ha ő tanuként szerepel a perben, mint félkánt, mert így a bíróság bizonyos esetekben könnyebben meg-Ítélheti a gyermek javára azt az igényt, amelyet a kereset támaszt. Ezt a meggondolást, amely ugyancsak a gyermek érdekeit szolgálja, a törvényjavaslat fenntartja. Kiegészíti azonban azzal, hogy az anyának bizonyos értelemben úgynevezett mellékbeavatkozási jogot biztosít, ami perrend tartásiunk sziabályai szerint azt jelenti, hogy a mellékbeavatkozó beavatkozhat a perbe, ha valami érdeke fűződik ahhoz, hogy a perben szereplő felek közül egyik vagy másik pernyertes legyen. A törvényhozó nem vizsgálhatja a gyakorlati élet minden esetét, de akadhatnak olyan esetek, ^amikor szükséges, hogy igenig az anya félként avatkozzék be a perbe. Ilyen esetekben a törvényjavaslat megadja a módot, hogy ezt megtegye, amint az igazságügyi bizottság javaslata ezt a 18. szakaszba belefoglalja. Ugyanez véletlenül kimaradt a 26. szakaszból, de tudomásom ^van arról, hogy idevonatkozólag jön egy móldbsító indítvány és a módosító indítvány kapcsán ez ide is bekerül az igázságügyiminíszteir úr jóváhagyásával, mert hiszen ő is résztvett az igazságügyi bizottság ülésén és mindaz, ami történt, az ő jóváhagyásával történt. (Kováts László (unsz): Azért nincs itt!) T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat intézkedéseket tartalmaz a gyámtörvénnyel kapcsolatiban a tartások tekintetében. Intézkedéseket tartalltmaz olyan irányban, hogy a gyámhatóság bizonyos eseteikben köteles közreműködni, hogy a gyermek az ő apját lehetőleg egyezségileg megkapja, lehetőleg tárgyalás folyamán ismerjék el az apaságot, hogy a bírói oognitiónak.. a bírói eljárásnak elejét lehessen venni. Ezeket az intézkedésieket itt . nem kívánom részletezni, mert ezek felolvasására aimúgyis sor kerül és esetleg még javaslatok is jöhetnek ezzel a kérdéssel kapcsolatban, bár nem hiszem, hogy e e

törvényjavaslat kapcsán itt újabb indítványoknak helye volna vagy lehetne. Ez annyira tökéletes munka jogi szempontból, hogy azt hiszem., ritkán látott a nemzetgyűlés ilyen tökéletes munkát, amely jogászoknak ennyire megadná az útmutatást, hogy adott esetben mit kell tenniök. Emlékszem arra, hogy egy régebbi ülésen egyik képviselő társaim, aki egyébként újságíró, felszólalt és kifogást emelt az ellen, hogy a törvényjavaslatok megszövegezése nem megfelelő és azt az eszmét pendítette meg, hogy amikor a jogászok már elkészültek egy javaslattal, akkor adják át az újság íróknak, hogy az újságírók átfogalmazzák, hogy a javaslat értelmesebb legyen. Ennél a javaslatnál erre egyáltalán nem lenne szükség azért, mert ez a javaslat tele van jogi kifejezésekkel, amelyek mindig fogalmat takarnak, márpedig ha a jogi kifejezések helyett a fogalmakat teszem be a törvényjavaslat szövegébe, akkor dagályossá teszem a törvényt és még jogászok előtt sem lesz olyan világos, mint a jelen esetben. Elismerem, hogy azok, akiknek bizonyos kérdésekben nincs meg a kellő jogri képzettisé-