Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-64
819 A nemzetgyűlés 64. ülése 1946. ben vannak, megkapják a tartásdíjat, amelyben eddig is részesültek. Akik annak a felfogásnak a hívei, hogy mindem gyermeket az első csoport szerint kell elbírálni, azok végeredményben akaratlanul is sokkal rosszabb helyzetbe hoznák a mai helyzethez képest azokat a gyermekeiket,, akikre ezt a jótéteményt kiterjeszteni nem lehet. Nevezetesein a bíróság liberális gyakorlatából tudjuk, hogy a gyermektartási perekben teljesen laza bizonyítékok is elegendők voltak ahhoz, hogy a bíróság az anyának megítélje a tartásdíjat. Amikor azonban a tartásdíj megállapításán felül a bírói ítélethez sóikkal komolyabb következményeik fűződnek, amelyek esetleg a házasságon belül született gyermekek életét sokkal jobban és teljesen igazságtalanul sértenék, akkor a gondos bírói mérlegelés feltétlenül a 'felé fog hajlani, hogy laza bizonyítékok helyett erőteljesebb bizonyítékokat kíván meg és ezeknek az erőteljesebb bizonyítékoknak alapján fogja tudni csak meghozni az ítéletet, amellyel megállapítja a gyermek apját. Ilyen esetben pedig elutasítaná a keresetet azokkal szemben is, akiknek a mai jog, a mai előterjesztett bizonyítékok szeriint is„bizoaiyois mértékben megadja a tartási lehetőséget- Jogfosztás következnék be tehát a gyermekek bizonyos csoportjával szemben, ami a törvényhozásnak semmi esetre sem lehet a feladata. Igen t Nemzetgyűlés! Tovább megyeik. Ez a törvényjavaslat azt a kis jogot, amelyre e megmaradt csoportnak jelenleg^ is igénye van, még kiterjeszti a maga részéről, ^ kiterjeszti azzal, bogy mig eddig a jogszabály az, hogy a tartásdíj megállapításánál az anya társadalmi helyzete és • a férfi vagyoni viszonyai jöttek figyelembe, most már a férfi társadalmi helyzetét is figyelembe kell venni. Ez lehetővé teszi, hogy ezek a jogban teljes mértékben nem részesülhetett gyermekek a jelenleginél jobb helyzetbe kerül hess ének. Eztemkívüjl a (törvényjavaslat lehetővé teszi. hogy ezek a gyermekek is, akik nem tudják ezt a teljesebb méirtékü ioa*ot elérni, amennyiben tehetségűiknek tanújelét adják, magasabb képesítésre, tanulásra alkalmasak, ebben a tartási segítségben is köteles lesz a természetes apa őket támogatni. Eddig ez a kérdés elütődött részben azzal, hogy az anya társadiaiimi állását vették figyelembe, márpedig tudjuk, hogy a gyakorlati életben a tartásra jogosultak rendesein az alsóbb, a szegényebb néposztályból kerültek ki úgyhogy a társadalmi állás alapján a legminimálisabb tartásdíjat kaptáik meg. Most^ e javaslat törvényerőre ' emelése után igenis megvan a lehetősége, hogy amennyiben kiváló a gyermek, akkor megfelelő kiképzésre, megfelelő taníttatásra is igényt tarthasson. Azt hiszem tehát, hogy ebben a kérdésben a törvényjavaslat eltalálta azt a mértéket és azt az utat, amelyen ezt a kérdést meg kell oldana Igen t Nemzetgyűlés! Lehetne erről a kérdésről elméleti úton is vitatkozni. A nemzetközi jogban, a magyar jogban is két felfogás ütközik össze. Az együk az. amely a természetes, a házasságon kívül született gyermeknek jogállását és az ahhoz fűződő tartásdíjat a vérségi kapcsolatra építi, a másik pedig a vétkességi kapcsolatra. A mi jogunk arra épít, hogy inkább a vérségi kapcsolat legyen az, amely a gyermeket bevonja, bevonzza a férfi családjába. Bizonyos tekintetben azonban nem lehet évi szeptember hó 27-én, pénteken. 820 taeradni, hogy a gyermekeknek annál a csoportjánál, amely ebben a százszázalékos kedvezményben még nem részesülhet, ott inkább a vérségi elmélet marad meg továbbra is, az marad a győztes, mert hiszen éppen azért maradnak le. mert nem tudják megállapítani a vérségi kapcsolatot. Ennek az elméletnek az alapján ebben a tekintetben tulajdonképpen a mai bírói állapotot, bírói helyzetet folytatjuk. A bíróság ugyanis bár kezdetben hajlott arra, hogy a térségi! kapcsolat alapján állapítsa meg, 'igyekezett megállapítani a tartásdíjat — hiszen emlékezzünk rá, hogy a résri ítéletek \ígv hane^anak, hog-y a bíróság: megállapítja: X. Y. ettől és ettől az apától származik és ennek következtében kötelezte bizonyos tartásdíjra, — az újabb bíróir ítéletek már egyszerűen a vélelmezési időben történt házasságon kívüli közösülés ténye alapján egyszerűen mint kártérítést állapítják meg a tartásdíjakat. T. Nemzetgyűlés! Ez azonban nem rontja a szabályt Végeredményben nem az elmélet a fontos, mert hiszen az elméletek mellett mindig lehet pro és contra érveket találni, hanem a fontos az, hogv a gvermeken segíteni akarunk; segíteni akarunk azokon is, akiknek nincs mesr az a százszázalékos bizonyítékuk. amely szükséges ahhoz, hogy teljes mértékű leery eh a segítség. Ezt a. javaslat eléri, mert behozza a gyermeket a férfi családjába! behozza pedig anélkül, hogy a férfi családjának zavart okozna, mert amikor a törvény a tartásdíjak megállapításáról rendelkezik, kétfélekép rendelkezik. Rendelkezik egyrészt azokról, akik százszázalékosan megkaüiák a kedvezményt, másrészt azokról, akik ebben a mértékben nem kaoják meg, rendelkezik pedig a gyámhatósá. gok utmn. Amikor a törvényjavaslat a tartásdíj kérdéséről rendelkezik, akkor tulajdonképpen többféle szempontot tart figyelmében. Azoknak a tartásdíja kérdésében, akik a száz. szazaiékos kedvezményben részesülnek, a, törvényes gyermekek tartásdíját tartia szem előtt, mégpedig abban a mértékben, amilyen mértékben ez a tartásdíj jár a házasság megszűnése után. Ez a mérték pedig téliesen elegendő. mert hiszen, ha elegendő a házasságon belül született gyermekek javára, akkor elegendőnek kell lennie ebben az esetben is. Intézkedik azonkívül a törvényjavaslat arról is» hogy a tartási kötelezettség megállapításával kapcsolatban a gyermeket ne vigyék be erőszakkal a férfi családjába, hanem csak abban az esetben, ha ehhez a férfi törvényes felesége hozzájárul. Ez a,z intézkedés tehát kizárja azt, hogy ebből bizonyos viták támadjanak, amelyeknek eredményeképpen a gyermek esetleg rosszabb helyzetbe kerülne, mintha egy egészen idegen harmadik személynél történik a felnevelése. Van azonban egy intézkedése a törvényjavaslatnak a 22. $-ban, amely az én meggyőződésem szerint a törvényjavaslat egyik legszebb része. Látjuk, tapasztalatból tudjuk, hogy a társadalomnak ezek a kicsiny kivetettjei legtöbbnyire már az iskolákban kezdik érezni azt a tövist, amelyet a házasságon kívül való születés ténye szúr a lelkükbe. Eddig az iskolákban be kellett mutatniok születési anyakönyvi kivonatukat és abból egy rovat kitöltetlen volta folytán megállapítható volt, hogy nem tartoznak a házasságon belül született gyerme-*
