Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-64

"SI7 A nemzetgyűlés 64. ülése 1946. kor felismert egy olyan szükségletet, amely a demokrácia követelménye. Meg lehet_állapí­tani, hogy a magyar bíróság megérezte a de­mokrácia követelményeit, mert éppen ebben a kérdésben, ahol nem beszédek, hanem tettek kellenek, hogy a demokráciát kifejezésre jut­tassuk, a bíróság ezt valóban bölcsen meg is tette. T. Nemzetgyűlés! A magiam ítészéről tehát sohasem fogok azoknaik csoportjába tartozni, akik a bírósággal szemben nem tudnak elég igazságosak lenni, nem tudnak a szükséges magaslatra emelkedni. Én úgy érzem, hogy ez a testület, amely szótlanul tűri a támadásokat abban a tudatban, hogy magasan felettük áll, megérdemli azt, hogy szeretettel gondoltjunk ebben a tekintetben is működéséire. (Helyeslés és taps a szabadságpártonJ T. Nemzetgyűlés! Maga a törvényjavaslat két alapelven épül fel. Az egyik' alapelv út­törő: megszünteti a törvényes és törvénytelen származás fogalmát, a másik alapelv beviszi azt a szerencsétlen kis gyermeket az apa csa­ládjába is és az ápa után is örökössé teszi, beviszi tehát a családjogba és az. örökösödési jogba is. Elismerem, hogy ez bizonyos tekin­tetben forradálani újítás, forradalmi tett, a forraidaloim legszebb és legnemesebb értelmé-; ben. Adva van ugyanis a fejlődés iránya ós mert a fejlődés menete lassú, a törvényhozás egyszerre a jogoknak nagyobb tömegével ru­házza fel a gyermekeket, hogy a fejlődés me­netét elősegítse, siettesse. Ez magával fogja hozni azt. a további lehetőséget, hogy a bíró­ságoknak most már megfelelő jogszabályoik állnak rendiellkezésükre, tovább tudják fejlesz­teni az élét követelményei szerint ezt a kér­dést miándad'dlig, asmíg el nem érjük azt a vég­célt, amelyet a javaslat 1. §-ában fejez M, amikor azt mondja, hogy ennek a törvénynek az a célja, hogy az emberi jogok szolgálatá­ban feleimelje az embert, a gyermeket a kita­szítottságból, magasra emelje a gyerme&et, mert hiszen az egyik embertárs éppen olyan mint a másilk, és a származásnál fogva különb­séget tenni ember és ember közötit nem liehet. • ' Ellismeirem, hogy ezt az elvet teljes mér­tékben keresztülvinni nem lehet; máindenesetre azonban meg kell kísérelni addig a végső pon­tig, amieidldig ennek lehetősége fennáll. Amikor ez a javaslat erre törekszik, azt is meg kell állapítanunk, hogy a törvényjavaslatban meg­van az a bölcs mérséklet, amely inem fogja a már megszül árdiított jogterületet teljes egészé­ben felszántani, hanem csak egy mély baráz­dát szánt rajta, meghatározott irányban, hogy ebbe a mély barázdába a demokráciának eze­ket a jogszabályait elültesse, hotgy kisarjad­jon belőle a gyermekek javára az a boldogabb jövő, amifkor az alacsonyabbrendűség érzése eltűnik ezekből a gyermekekből és ez az érzés nem fogja egész életükön át kísérni, mint a társadalom 'kitagadottjait. T. Nemzetgyűlés! Amikor a törvényhozás, illetőleg a javaslat úgy rendelkezik, hogy szerzett jogokat, neon érint, ez azt jelenti, hogy nem mindenkinek ad a múltra vonatkozólag kereseti jogot, vagy olyan jogokat, amelyek a meglevő megszilárdult állapotokat megboly­gathatják. Annikor a javaslat kimondja, hogy ez a törvény elsősorban a gyermekek javára szolgai, vagyis azok javára, akik nagykorú­ságukat még nem érték el, akkor kétségtelen dolog, hogy a jogi értelemben vett gyermeke­ket, vagyis akik niagykorúságulkat már elér-NEMZETGYÜUÉSI NAPLÓ III. évi szeptember hó 27-én, pénteken. 818 ték, nem kívánja részesíteni ennek a javas­latnaik jótéteményében, mégpedig abból az in­dokolásból nem, mert ha lehetséges volna eze­ket is részesíteni akkor előállna az az eset, hogy 30—40 éives emberek is igényeket támaszt­hatnának most, akik már régen beletörődtek abba az állapotba, amelyben vannak, megszok­ták, sőt bizonyos eseteikben talán éppen ez a lesújtottság adott nekik erőt a Mizdelemre, hogy annál inkább megmutassák erejüket és méltó poziciókat nyerjenek el. Ezek jogállapotát a javaslat nem, kívánja érinteni, csak azokét, akik a törvény életbe­lépésekor még kiskorúak. Ilyen körülmények között tehát a bíróságra nem fog visszamenő­leg a perek lavinája zúdulni, mert a törvény­javaslat visszamenő intézkedése csak a kis­korú gyermekekkel kapcsolatban van, de azok­kal kapcsolatban is vagyonjogi kérdésben, örökösödési kétrdésben, mégpedig akkor, ha a természetes apának a hagyatékára az igény még nem nyilt meg örökösei javára, mert az ő örököseinek jogát a törvényjavaslat nem kívánja érinteni. Ilyen körülmények között tehát ebben a javaslatban megvan a bölcs mérséklet, megvan az előrehaladásnak a szel­leme, amely ezt a kérdést szabályozza s ez a szabályozás az igazságosság követelményeinek megfelel. Mert valljuk be, hogy itt tulajdon­képpen jogok megosztásáról van szó. Van egy bizonyos jogmennyiség, amely azoknak az oldalán van nagyobb tételben, akiket a sors az élet napos oldalára helyezett A törvény^ hozó nieim csinál egyebet, mint hogy ezektol a tömegéktől elvon bizonyos jogokat, hogy ezeknek a szerencsétlenebb gyermekeknek is juttasson belőlük és ha mérlegre tesszük ezt az elosztást, akkor azt látjuk, hogy ahol na­gyobb jogokat biztosít a gyermekek javára, ott egyúttal kevésbbé igazságtalan azokkal szem­ben, akiktől jogokat vett el, viszont az igaz­ságosság követelményének is minden tekintet­ben eleget tesz. Igazság csak egy leheti A jog az igazságnak tulajdonképpen csak a váltó­pénze. Az igazság mennyiségét el kell osztani, mégpedig a demokratikus elveknek meg­felelően úgy, ahogyan azt emberileg, emberi kötelességgel elosztani lehet» Mondtam, hogy ez a javaslat a kérdést nem tudja teljes egészében megoldani. Nem tudja megoldani különösen azt a kérdést, hogy ezután minden házasságon kívüli született gyermeknek legyen édesapja. Nem tudja meg­oldani azért mert ennek technikai akadályai vannak és mert az emberi gyarlóság is útját állja ennek. Két felfogás van ezen a téren. Az egyik felfogás ragaszkodik ahhoz, hogy a törvény életbelépése után csakis olyan • .gyermekek legyenek, akiknek minden körülmények között megállapítható az édesapjuk, a másik felfogás pedig az, hogy ha már nem tudunk minden gyermeket a jognak abban a teljességében részesíteni, amelyben részesíteni szeretnénk, akkor legalább ragadjuk ki nehéz helyzetük­ből azokat, akiknek nagyobb jogot tudunk bia­tosítani. A törvényjavaslat ezen az utóbbi állásponton áll. A házasságon kívül született gyermekeknek két csoportját ismeri. Az első csoportba tartoznak azok a gyermekek, akik­nek aizi apja megállapítható, a jmásodik cso­portba pedig azok a gyermekek tartoznak, akiknek az apja nem állapítható meg. Mivel az utóbbi csoportba tartozók rosszabb helyzet-52

Next

/
Thumbnails
Contents