Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-64

"SI7 A nemzetgyűlés 64. ülése 1946. kor felismert egy olyan szükségletet, amely a demokrácia követelménye. Meg lehet_állapítani, hogy a magyar bíróság megérezte a demokrácia követelményeit, mert éppen ebben a kérdésben, ahol nem beszédek, hanem tettek kellenek, hogy a demokráciát kifejezésre juttassuk, a bíróság ezt valóban bölcsen meg is tette. T. Nemzetgyűlés! A magiam ítészéről tehát sohasem fogok azoknaik csoportjába tartozni, akik a bírósággal szemben nem tudnak elég igazságosak lenni, nem tudnak a szükséges magaslatra emelkedni. Én úgy érzem, hogy ez a testület, amely szótlanul tűri a támadásokat abban a tudatban, hogy magasan felettük áll, megérdemli azt, hogy szeretettel gondoltjunk ebben a tekintetben is működéséire. (Helyeslés és taps a szabadságpártonJ T. Nemzetgyűlés! Maga a törvényjavaslat két alapelven épül fel. Az egyik' alapelv úttörő: megszünteti a törvényes és törvénytelen származás fogalmát, a másik alapelv beviszi azt a szerencsétlen kis gyermeket az apa családjába is és az ápa után is örökössé teszi, beviszi tehát a családjogba és az. örökösödési jogba is. Elismerem, hogy ez bizonyos tekintetben forradálani újítás, forradalmi tett, a forraidaloim legszebb és legnemesebb értelmé-; ben. Adva van ugyanis a fejlődés iránya ós mert a fejlődés menete lassú, a törvényhozás egyszerre a jogoknak nagyobb tömegével ruházza fel a gyermekeket, hogy a fejlődés menetét elősegítse, siettesse. Ez magával fogja hozni azt. a további lehetőséget, hogy a bíróságoknak most már megfelelő jogszabályoik állnak rendiellkezésükre, tovább tudják fejleszteni az élét követelményei szerint ezt a kérdést miándad'dlig, asmíg el nem érjük azt a végcélt, amelyet a javaslat 1. §-ában fejez M, amikor azt mondja, hogy ennek a törvénynek az a célja, hogy az emberi jogok szolgálatában feleimelje az embert, a gyermeket a kitaszítottságból, magasra emelje a gyerme&et, mert hiszen az egyik embertárs éppen olyan mint a másilk, és a származásnál fogva különbséget tenni ember és ember közötit nem liehet. • ' Ellismeirem, hogy ezt az elvet teljes mértékben keresztülvinni nem lehet; máindenesetre azonban meg kell kísérelni addig a végső pontig, amieidldig ennek lehetősége fennáll. Amikor ez a javaslat erre törekszik, azt is meg kell állapítanunk, hogy a törvényjavaslatban megvan az a bölcs mérséklet, amely inem fogja a már megszül árdiított jogterületet teljes egészében felszántani, hanem csak egy mély barázdát szánt rajta, meghatározott irányban, hogy ebbe a mély barázdába a demokráciának ezeket a jogszabályait elültesse, hotgy kisarjadjon belőle a gyermekek javára az a boldogabb jövő, amifkor az alacsonyabbrendűség érzése eltűnik ezekből a gyermekekből és ez az érzés nem fogja egész életükön át kísérni, mint a társadalom 'kitagadottjait. T. Nemzetgyűlés! Amikor a törvényhozás, illetőleg a javaslat úgy rendelkezik, hogy szerzett jogokat, neon érint, ez azt jelenti, hogy nem mindenkinek ad a múltra vonatkozólag kereseti jogot, vagy olyan jogokat, amelyek a meglevő megszilárdult állapotokat megbolygathatják. Annikor a javaslat kimondja, hogy ez a törvény elsősorban a gyermekek javára szolgai, vagyis azok javára, akik nagykorúságukat még nem érték el, akkor kétségtelen dolog, hogy a jogi értelemben vett gyermekeket, vagyis akik niagykorúságulkat már elér-NEMZETGYÜUÉSI NAPLÓ III. évi szeptember hó 27-én, pénteken. 818 ték, nem kívánja részesíteni ennek a javaslatnaik jótéteményében, mégpedig abból az indokolásból nem, mert ha lehetséges volna ezeket is részesíteni akkor előállna az az eset, hogy 30—40 éives emberek is igényeket támaszthatnának most, akik már régen beletörődtek abba az állapotba, amelyben vannak, megszokták, sőt bizonyos eseteikben talán éppen ez a lesújtottság adott nekik erőt a Mizdelemre, hogy annál inkább megmutassák erejüket és méltó poziciókat nyerjenek el. Ezek jogállapotát a javaslat nem, kívánja érinteni, csak azokét, akik a törvény életbelépésekor még kiskorúak. Ilyen körülmények között tehát a bíróságra nem fog visszamenőleg a perek lavinája zúdulni, mert a törvényjavaslat visszamenő intézkedése csak a kiskorú gyermekekkel kapcsolatban van, de azokkal kapcsolatban is vagyonjogi kérdésben, örökösödési kétrdésben, mégpedig akkor, ha a természetes apának a hagyatékára az igény még nem nyilt meg örökösei javára, mert az ő örököseinek jogát a törvényjavaslat nem kívánja érinteni. Ilyen körülmények között tehát ebben a javaslatban megvan a bölcs mérséklet, megvan az előrehaladásnak a szelleme, amely ezt a kérdést szabályozza s ez a szabályozás az igazságosság követelményeinek megfelel. Mert valljuk be, hogy itt tulajdonképpen jogok megosztásáról van szó. Van egy bizonyos jogmennyiség, amely azoknak az oldalán van nagyobb tételben, akiket a sors az élet napos oldalára helyezett A törvény^ hozó nieim csinál egyebet, mint hogy ezektol a tömegéktől elvon bizonyos jogokat, hogy ezeknek a szerencsétlenebb gyermekeknek is juttasson belőlük és ha mérlegre tesszük ezt az elosztást, akkor azt látjuk, hogy ahol nagyobb jogokat biztosít a gyermekek javára, ott egyúttal kevésbbé igazságtalan azokkal szemben, akiktől jogokat vett el, viszont az igazságosság követelményének is minden tekintetben eleget tesz. Igazság csak egy leheti A jog az igazságnak tulajdonképpen csak a váltópénze. Az igazság mennyiségét el kell osztani, mégpedig a demokratikus elveknek megfelelően úgy, ahogyan azt emberileg, emberi kötelességgel elosztani lehet» Mondtam, hogy ez a javaslat a kérdést nem tudja teljes egészében megoldani. Nem tudja megoldani különösen azt a kérdést, hogy ezután minden házasságon kívüli született gyermeknek legyen édesapja. Nem tudja megoldani azért mert ennek technikai akadályai vannak és mert az emberi gyarlóság is útját állja ennek. Két felfogás van ezen a téren. Az egyik felfogás ragaszkodik ahhoz, hogy a törvény életbelépése után csakis olyan • .gyermekek legyenek, akiknek minden körülmények között megállapítható az édesapjuk, a másik felfogás pedig az, hogy ha már nem tudunk minden gyermeket a jognak abban a teljességében részesíteni, amelyben részesíteni szeretnénk, akkor legalább ragadjuk ki nehéz helyzetükből azokat, akiknek nagyobb jogot tudunk biatosítani. A törvényjavaslat ezen az utóbbi állásponton áll. A házasságon kívül született gyermekeknek két csoportját ismeri. Az első csoportba tartoznak azok a gyermekek, akiknek aizi apja megállapítható, a jmásodik csoportba pedig azok a gyermekek tartoznak, akiknek az apja nem állapítható meg. Mivel az utóbbi csoportba tartozók rosszabb helyzet-52