Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-63
8Ô5 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. bekezdés ugyanis úgy szól, hogy összeférhetetlen helyzetben van az a nemzetgyűlési képviselő, aki a nyilaskeresztes párt hungarista mozgalomnak, a magyar nemzeti szocialistapártnak, a népakarat pártjának, úgyszintén a kaszáskeresztes pártnak tagja volt... stb. s itt így folytatódnék a szöveg (olvassa): »kivétel az, akit az igazolási eljárás során feltétlenül igazoltak, vagy aki 1941. év június 22. előtt a fenti pártokból kilépett és azt követően antifasiszta magatartást tanúsított«. Azért vagyok bátor ezt indítványozni, mert a 9. § (2) bekezdése megadja ezt a kivételt a nagynyilasoknak, akik tisztséget viseltek. Nem értem, hogy az egyszerű párttagoknak, a munkásoknak és az egyszerű parasztoknak miért nem lehet megadni ezt a kivételt? A 9. § (2) bekezdése szerint összeférhetetlen helyzetbe jut a nemzetgyűlési képviselő, ha reánézve a tagság tartama alatt, tehát a mostani nemzetgyűlés ideje alatt, — megállapíttatik az, hogy az alaptörvény 5. §-ának 9. pontja szerint összeférhetetlen lenne — amennyiben az alaptörvény szerint ez a kivétel nem állana fenn, hogy igazolták, hogy antifasiszta lett stb. Miután a tisztséget viselő nyilasokra ezt a kedvezményt megadja a törvény, szerény nézetem szerint az egyszerű kisnyilasoknak is meg kell adni ezt a kedvezményt, ezt a kivételt. (Zsedényi Béla (pk) előadó: Az más...) A 9J (2) bekezdése fenntartja a választásokról szóló törvény 5. §-ának 9. pontjában felemlített pártokra vonatkozó intézkedést, tehát a nyilaspártok tisztséget viselt tagjaira vonatkozó kivételeket. Ez tehát érvényben van, előadó úri Ellenben a kisnyilasokat, a munkásokat és parasztokat most meg ki akarják zárni. Tehát legalább a kisnyilasok is egyenlő elbánásban részesüljenek a tisztséget viselt nyilasokkal. (Mozgás.) Azért mondom, hogy a munkásokra, a kisemberekre vonatkozik ez. (Bencze Imre (kg): A (2) bekezdés nem kivételt állapít meg! — Zaj. •— Az elnök csenget.) A 9. § (2) bekezdése fenntartja a választási törvény 5. §-ának 9. pontját, az tehát érvényben van. így van? Viszont a 9. § (3) bekezdése azt mondja, hogy a kisfasiszták feltétlenül kizáratnak. Tehát a nagynyilasok bennmaradnak, á kisnyilasokat pedig kirúgjuk. Tehát ellenmondás van. Kernelem, ezt nem akarjuk fenntartani. Ezért kell a bekezdés végére tenni indítványomat, amely arról szól, hogy ezekí kivétetnek. (Lévay Zoltán (nnsiz): Ez a sürgősség eredménye! — Nagy Vmce (msz): Ez a gyorstalpalás ! — Zaj.) Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. Zsedényi Béla (pk) előadó: T. Nemzetgyűlés! Én Hám Tibor képviselő úr módosító javaslatát a magam részéről elfogadom és elfogadásra ajánlóim. (Éljenzés és taps a szabadságpárt soraiban.) Dénes István igen i. képviselő úr javaslata egyrészt a. házszabályokkal jut ellenkezésibe, de ismételten legyen szabad hivatkoznooii^ rá, hogy nem vezetne eredményre sem. (Halijuk! Hulljuk!) A képviselő úr megint félreértett© a törvényjavaslatot. Ezt kénytelen vagyok megmondani. A 9. § (2) bekezdése az összeférhetetlen helyzetet szabályozza és megállapítja azt, hogy összeférhetetlen helyzetbe jut a nemzetgyűlés évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 806 tagja, ha reá nézve a tagság tartama alatt derül ki olyan ok, amely miatt nemzetgyűlési képviselővé nem választhatták. (Dénes István (pk): De megválasztották előaid'ó úr!) Mikor? (Dénes István (pk): Az 5. § 9. pontja alapján!) Ez a (3) bekezdés pedig egy mentességet állapít meg. Ille'őleg ott komplikálóidik a dolog, hogy a bizottságban elfogadtak egy módosítást, amely a Nep. és Magyar Élet Pártja képviselőit kizárta. A nyilas pártok tagjai ki vannak zárva a választhatóságból. Nem a választáságból, csakis a választhatóságból. Nem választható ma valaki, aki a nyilas párt tagja volt. Közvetlenül a nyilas idők és érák után csak természetes, ha nem választható az, aki ezekben a pártokban, mint például a Magyar Megújulás Pártja, képviselő volt. Ez is folyik a javaslat indokolásában felsorolt okokból. Itt azonban a Magyar Élet Pártjánál és a Nemzeti Egység Pártjánál kivételt tenne most Hám Tibor képviselő úr előterjesztése, mert e felett a kérdés felett a bizottság valóiban gyorsan, megfontolatlanul határozott. Talán nem is tudta mindenki, miről van szó, később pedig rájöttek arra, hogy talán igazságtalan volna, hogy olyan embereiket is kizárjanak, akiki már régen, miótai észrevették, hogy Imrédy politikája fasiszta irányba terelődött, szembehelyezkedtek ezekkel a pártokkal, sőt a legnehezebb . időben antifasiszta magatartásukról lettek tanúságot, esetleg még ellenállási érdemeket is szereztek. Ez léhát nem megbocsátás velük szeműben, hanem a törvény ilyen rendelkezése, míg taz eredeti javaslat nagy iiS-aizságtalanság volt. Ezt kívántam válaszolni. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 9. §-t a bizottság eredeü szövegezésében elfogadni. (Nem!) Akkor méltóztatnak a Hám Tibor képviselő úr által módosított szakaszt fogadtól el? (Igen!) A nemzetgyűlés a módosított szakaszt fogadta eL Denes István képviselő úr indítványa nem lévén hazszabályszerpű, nem lehet határozathozatal tárgya. Következik a 10. §. Kérem, a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Kiss Károly jegyző (féhlv®8Si\ a 10. §-t.) Elnök: Kíván valaki a 10. §-hoz hozzászólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Vásáry István képviselő úr új 10. §-t javasol. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő úr által benyújtott új szakaszt felolvasni. Kiss Károly jegyző (olvassa): »A miniszter hivatali állásának megszűnése után öt éven belül nem nyerhet olyan nyerészkedésre irányuló vállalatnál bármilyen javadalmazással járó megbízást, vagy állást, mely vállalat tárcája körében adott hozzájárulásával keletkezett, vagy kapott olyan hasznothajtó jogosítványt, vagy vagyoni természetű kedvezményt. avagy lépett, az állammal, a törvényhatósággal, a községgel, vagy ezek valamelyikének vállalatával, üzemével. , intézetével, vagy egyéb intézményével, avagy a kezelésük alatt álló alapítvánnyal, vagy alappal olyan szerződéses vagy üzleti viszonyba, amely a nemzetgyűlési képviselőre összeférhetetlen helyzetet okoz. Ugyanez áll az államtitkárra is, ha a vállalat keletkezésével, vagy a kedvezmény megadásával, vagy a szerződés megkötésével kap- 51*