Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

791 A nemzetgyűlés 63: ülése 19Í6. dal vagy gyanúval terhelt képviselő nem kér maga ellen vizsgálatot. ^ Vád vagy gyanú utóvégre alaptalanul is érhet sokakat, rossza|çaratbol is, de ha valaki ilyen helyzetbe kerül, akkor neki magának kell minél hamarabb szorgalmaznia személyét illetőleg a tisztázást, mert ha ez nem történik meg, akkor a kérdőjelek 'sorozata következik. A nemzetgyűlésnek pedig féltve kell őriznie saját tagjainak,hozzáférhetetlenségét és jóhírét. Itt van aztán a méltatlansági kérdés. Ez a-rész is kidolgozatlan. A mai időkben a fogalmak , hogy úgy mondjam, szinte összekuszálódtak. Régebben a méltatlanságnak megvolt az általános ismert jelentősége. Ma csodálatos módon olyan dolgok, amelyek miatt a múltban nem ültek volna le a kaszinóban valaki mellé, nem is esnek latba. (Némethy Jenő (msz): A kaszinóban parthelyiség van!) Ebbe a körbe sorozom például azt, ha valaki nem tartja méltatlannak, hogy pártszolgálatokért ha nem is pénzben, de valamilyen formában jutalmat kapjon. Ebbe a körbe tartozik az is, ha valaki tudatosain hosszabb időn keresztül valótlanságokat állít, hiteget, ígér, ferdít a nemzetgyűlésben, sajtóban és így felsorolhatnék sok minden olyasmit, aminek megítélésénél a régi időkben kétségtelen volt, mert egy, és ugyanazon normák alapján ítéltünk. Ma ez teljesen zűrzavaros, éppen ezért az összeférhetetlenségi törvényben szövegezendő volna az is, hogy mikor méltatlan egy képviselő arra, hogy itt helyet foglalhasson. Ma a pártok nagy mértékben bolygatják a politikaii előéletet egészen olyan fokig, amikor az már nem méltányos, nem célszerű és nincs a nemzet érdekében, mint ahogy itt előbb Dénes képviselő úr, felszólalásából hallottuk. Nem, intézkedik azonban a javaslat az erkölcsileg büntetett etőéletüekre vonatkozóan. Potiitikai bűnösökről kimondják, hogy nem lehetnek tagjai a 'nemzetgyűlésnek; Kérdezem azonban, hogy az erkölcsi' élet Vonalán ' 'botlottak lehetnfek-e tagjai? Én neon azt mondom, hogy nincs 'bocsánat. — ha ezt mondanám, nem volnék keresztény — de vannak az életben olyan botlások, ame-x lyek ha egy embert terhelnek, annak köteles-"' ségévé teszik, hogy ne akarjon helyet foglalni itt, ahol az> egész nemzetet kell reprezentálni. Az ilyen embeif éljen rejtett körben, ahol botlásait keresztény szellemben jóváteheti, (Egy hßng a szöciáldemokratapárt soraiból: Mondja meg ezt Drózdynak!) levezekerketi bűneit, de ne jöjjön ide, ahol függetlensége szintén semmivé lesz, me^rt mindig fél szólni, nehogy a özemben levő oldalról esetleg ráolvassanak olyasmit, amit nem szeret hallanti. (Szélig Imre (szd): így"például a botbüntetést!) A iavnslat fél évet állanít meg a norazetgyűléstől távolmaradás esetén az összeférhetetlenség fennállására. Egy képviselő tehát csak abban az esetben kerül mulasztás folytán öszférhetetlenségi helyzetbe, ha egy fél évet mulasztott indokolatlanul. Szerény megítélésem szerint rendkívül elnézők' vagvunk magunkkal szemben. Utóvégre mi nagy kötelezettséget yállaltunk. nem lehet tudni előre, hogy mi minden történhetik:*-egv fél év alatt Milyen törvényeket szavazhatnak meg» különösen az olyan időkben, amilyeneket most élünk. Ha egy köztisztviselő nem e&y fél évet, hanem eery hetet mulaszt indokolatlanul, mi történik vele1! Magunkra nézve tehát enyhébb törvényeket szabunk*? Ha mi azt akarjuk, hogy a nemzetsrvűlés az ország előtt valóban mint az erkölcsi fogalom netovábbja szerepeljen, akkor maévi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 792 gunkra nézve szigorúbb szabályokat kell felállítanunk, i Ugyanitt említem meg, hogy meggyőződésem, és lelkiismeretem szerint mi összeférhetetlenségben Vagyunk a fizetésinkkel, a honoráriumunkkaL Ugyanakkor, amikor a mi fizetésünk úgy tudom, a IV. fizetési osztálynak felel meg, tisztviselőket B-listáznak nyugdíj nélkül, a nyugdíjasoknak 40%-kai csökkentik a nyugdíját. Miből éljenek eze-jn Ezeatuvul a B-lista rendelet kilátásba helyezi azt is, hogy a -nyugdíjas özvegyek elhalt férjeinek magatartását felülvizsgálják majd és esetleg az özvegytől megvonják a nyugdíjat Ezek az . összeiérheieiuensegek ^z

°k az-eikölcsi tartalmat kitevő tényezői, r amelyekre utalt az előadó úr, és én azon aggódom, hogy mi hangsúlyozzuk, esetleg lelkesen hangsúlyozzuk és lelkesen hallgatjuk annak nyomatékolását, hogy az erkölcsi szempontok, igenis, fontosak, mialatt önmagunkkal való ellenmondás-, hau, hogy ne mondjam, összeférhetetlenségben vagyunk itt valamennyien. Ugyanilyen ellentmondásnak latom azt hogy nemzetgyűlési képviselővel szemben öszszeférhetetlenségi bejelentést csak képviselő tehet! És ezt a rendelkezést a népbíróságok működésének idején hozzuk meg! x

Miért rev kesztjük ki választóinkat abból a jogból, hogy ők tiltakozzanak az ellen, ha egy képviselőnél összeférhetetlenséget látnak? Ez megint csak azt jelenti, hogy önmagunkkal szembev

n enyhébbek vagyunk, mint amilyenek vagyunk' az prszág polgáraival szemben. Rá kell mutatnom még arra a jelenségre, amit visszatérőleg láttam itti hogy a nemzetgyűlés kiváló, hozzáértő és magas színvonalon álló tagjai megállapítanak esetleges törvényjavaslatokra vonatkozólag nagyon helytálló dolgokat, hiányokat, megállapítják azt is, hogy mi a nehezményezendő, olyan esetek is voltak már, tamilkor megauapitoxcaK. nogy"^ tulajdonképpen egyénileg más állásponton, más meggyőződésen volnának, és miután ezt s mind meigállapitoiDtáik, jött a refrén: ue €% esetben mégis szavazzuk meg a javaslatot. T. képviselőtársaim, hogy az -általános ... mentalitás szerint beszéljek,, én csak egy »nő« vagyok, de ha én valamiről megállapítom, hogy annak hibája van, hogy az valamiért nem jó, hogy azt így vagy úgy kellene csinálni, hogy aiboan eilentmonuas van: ÍÍAJÍÚ* levonom a végső logikai következtetést és azt mondom: hát nem! (Pászthory István (msz): Akkor férfivá lesz! — Némethy Jenő (msz): vAz egyetlen férfi a Házban! — Szélig

Imre (szd): Vigyázzunk, ez parasztfogás akar lenni! Derültség. — Nagy Vince (msz) : Ez lelkiismeretes beszéd!) Indítványszerű kérelmem az volna azpkhoz, akiknek hatalmában áll esetleg elodáztatni ennek a nagyon sürgős — bár nem tudom még most sem, miért olyan nagyon sürgős — törvényjavaslatnak a megszavaztatását, hogy adják vissza a bizottságnak. Azért, mert húsz, harminc vagy negyven évvel ezelőtt nem tudtak tető alá' hozni valamit, mert. csak ezt az argumentumot hallottam, nekünk nem kell ennyire hiányos törvényjavaslatot olyan sürgősen, ebédszünet nélkül, egy nan alatti egy üléáben feltétlenül megszavaznunk általános- > ságban és részleteiben is. Végezetül pedig Kiss Roland képviselő úr felszólalására térek rá, aki, mint az előadó úr is, nemcsak az erkölcsi, hanem a valláserkölcsi